Hardver, szoftverezettség

Főszereplőnk lelke nem más, mint a 28 nanométeres gyártástechnológiájú, 64 bites MediaTek MT6750T chipset. Az ARMv8 architektúrájú processzorban négy darab, 1,5 gigahertzre skálázott és négy, 1,0 gigahertzre skálázott Cortex-A53 mag dolgozik Big.LITTLE koncepció szerint, vagyis kisebb processzorigény esetén csak az alacsonyabb órajelű magokat használja a telefon.
A grafikus feladatok ellátása a Mali-T860 MP2-re hárul. Rendszermemóriából 4 gigabájt áll rendelkezésünkre. A 64 gigabájtos belső tárolóból az első bekapcsolás után 52-ből gazdálkodunk. Ha szűkös lenne a tárhely, az egyik SIM-foglalat feláldozásával bővíthetjük, maximum 128 gigabájttal.

A táblázatban jól látható, hogy MediaTek középkategóriás chipsetje fényévekre van a Qualcomm felső kategóriás megoldásától, amely az általam fő telefonként használt Mi Mix 2 gépházában dolgozik. Ennek ellenére a rendszersebesség tekintetében, a mindennapi használat során gondtalan volt az együttélés. A menürendszer gyors, akadozás nem jellemző és a játékok többsége is szépen fut.

A készüléken az Android 7.0 Nougat rendszert találjuk, abból is egy alap, egyszerű és letisztult verziót, naprakész androidos biztonsági csomaggal. A gyári Androidhoz képest csak az ikonokat változtatták meg, illetve nincs alkalmazásmenü, így az összes ikon a főképernyőkön helyezkedik el. Az alapvető rendszerprogramokon, a kötelező AOSP alkalmazásokon és a kissé meghízott Google-szoftvercsomagon kívül, szerencsére mást nem találunk az első bekapcsolást követően.

Az i8-on futó csupasz droid legnagyobb extrája –, de talán a parasztvakítás jobb szó erre – az arcalapú feloldás, ami külön alkalmazásikont kapott. Az előlapi kamerát veszi igénybe a mutatványhoz és rendkívül látványos animációval, fürgén nyitja a zárolt képernyőt. A Nougat verzióval bevezetett osztott képernyős mód jól működik, ekkora megjelenítőn van is értelme használni. A videós képernyőfelvétel készítésének lehetősége, a választható témák, valamint a másodperc megjelenítése az állapotsávon szintén említést érdemel.
Külön kitérnék az ujjlenyomat-érzékelő érintésével való hívásfogadásra, így a képernyő tapicskolása nélkül is fogadhatjuk a hívást. Ez egy szenzációs megoldás, régen használtam olyan telefont, ami tudta ezt. Pár hasznos okosság, mint például a feloldás dupla koppintással, a bejövő hívás némítása a telefon lefordításával, vagy a villogó vakus jelzés csörgéskor integrálásra kerülhetett volna a beállításokban.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!