A Poggyász szorgalmasan lépkedett a sivatagban miközben Széltoló a fedelén ülve nézelődött, majd leszólt neki:
- Hová mész már megint. Néha a fejedbe veszel egy irányt és nekem is oda kell mennem, akár tetszik, akár nem. Hát milyen dolog ez?
A Poggyász természetesen válaszra sem méltatta. Az elkövetkező pár percben Széltoló elgondolkodott azon, hogy vajon a Poggyásznak van-e feje vagy legalább valami rekesz ahol az agyát tartja. Miután nem jutott semmire, inkább nézelődött. A táj változatlan volt, de legalább már látszott a cél. A Poggyász egy távoli hegy felé tartott, Széltoló pedig elbóbiskolt.

Pár óra alatt a Poggyász felért a hegytetőre, majd megállt négy férfi előtt és egy szép íves mozdulattal ledobta magáról a szunyókáló Széltolót. Széltoló elterült, majd morogva felkászálódott és mérgesen nézett a Poggyászra, majd belérúgott. A férfiak érdeklődve nézték őket. Miután Széltoló ily módon visszaállította tekintélyét, rájuk nézett és bólintott köszönésképpen.
- Helló, ti kik vagytok?
Az egyik fehér szakállú és ruhájú férfi válaszolt:
- Próféták vagyunk. A világ nagy vallási vezetői. Én személy szerint Mózes vagyok, tőlem balra Buddha, jobbra Mohamed és Buddha mellett pedig Zarahustra. Te pedig ha jól tudom Széltoló lehetsz.
- Igen. Honnan ismertek?
- Van egy közös prófécia, miszerint három nagy világvallás lesz a jövőben. Nos a problémánk az, hogy - mint látod - négyen vagyunk. A prófécia szerint a te cselekedeteid, és választásod fogja meghatározni a történelem menetét.
- De miért? Miért én?
- Mert csak. Ez van a próféciában. Most pedig mindegyikünk elmondja pár mondatban a vallásunk lényegét, és te kiválasztod azokat, akik tovább terjeszthetik. Kezdem én.

Mózes kihúzta magát, nagy levegőt vett és dörgedelmes hangon neki kezdett:
- Az én vallásom alapja a szemet szemért, fogat fogért elv. Mi vagyunk Isten kiválasztott népe, és tíz parancsolatát mindig megtartjuk. Van egy új águnk a keresztyénség, amelyikre úgy tűnik nagy jövő vár.
Mózes hátrább lépett és átadta helyt Buddhának.

Buddha alacsony, kövérkés, barna bőrű, kopasz ember volt. Narancssárga leplet viselt és szeméből békesség sugárzott.
- Az én vallásom a békére épül. A belenyugvás, a természet megfigyelése és a boldog, békés egymás mellett élés az alapja. Szerintem egymás szeretete és tolerálása a legfontosabb.
Buddha is hátrébb lépett. Mohamed lépett előre.

Mohamed normál testalkatú, barna bőrű, piszkosszürke ruhás férfi volt. Szemeiből egy kis őrültség sugárzott.
- Az én vallásom is a békét hirdeti, de nem mindenek felett. Vannak esetek, amikor nem tűrhetünk! Ilyenkor oda kell csapnunk és érvényesíteni akaratunkat. Aki viszont nem bánt minket, azt mi sem bántjuk.
Mohamed átadta a helyet Zarahustrának.

Zarahustra hórihorgas, kemény arcú férfi volt és lángnyelvekkel díszített fekete ruhát viselt. Előrelépett és éppen neki kezdett volna a mondanivalójának, amikor a Poggyász előreugrott és lenyelte, majd szépen leült.

Széltoló ocsúdott fel először:
- Mit tettél te alávaló!? Köpöd ki azonnal!
Majd rémült arccal a megmaradt prófétákhoz fordult:
- Tudják, fából van, aztán nem szereti a tüzet. Ráadásul soha nem tud viselkedni. Mondhatnám azt is, hogy fafejű.
Ezután nyomatékosításként belerúgott a Poggyászba, de az rá sem hederített. Úgy tűnt, hogy az evés után szundít egyet. A próféták és Széltoló tehetetlenségükben összenéztek és végül Mózes szólalt meg.
- Tudtam, hogy az ő vallása fog kipusztulni, de nem hittem volna, hogy ilyen módon. Azért kösz.