Először is, hadd mutatkozzak be, Zsoma vagyok, 20 éves, egyetemista.
Ez az első cikkem az oldalon, ezért elnézést kérek, ha néha pontatlan lennék, még egy kicsit bennem van az izgalom.

Egy cikksorozat keretében szeretném bemutatni a hobbimat, aminek az a lényege, hogy a városban, az országban járkálva felfedezzünk dolgokat, amik mellett amúgy elmennénk.

Kellemes olvasgatást és időtöltést kívánok!

Manapság az a lényeg, hogy minden modern legyen. Sorra zárják be a régi gyárakat, kórházakat, hivatali intézményeket.
Bár az ember eltűnik ezekről a helyekről, azonban az épületek megmaradnak. Jó esetben. Természetesen az is megtörténhet, hogy az elcsendesedés után, ledózerolják, elpusztítják a régi monumentális építményeket.

Na itt jönnek képbe az urbexesek. Kik is ők? Felelőtlen vandálok? Adrenalin hajhász kivagyi alakok? Vagy esetleg olyan hétköznapi ember, mint a kedves olvasó?
Igen, az átlag urbexes hétköznap felkel reggel, összekészül, elindul munkába és délután hazamegy. Én speciel gimnáziumi tanulmányaim ideje alatt kezdtem és most egyetemistaként is szeretem ezt a hobbit. Igen, merthogy ez hobbi, bár vannak szerencsésebbek, akik ezt fizetett hivatásként végzik.
Hazánkban is vannak ilyen emberek. Ők elég szerencsések, hisz a hobbijuk a munkájuk. De mi a helyzet a mezei urbexessel, aki csak hobbiból műveli azt, amit?

A legfontosabb szabályunk az, hogy tilos a rongálás, illetve mindent a helyén kell hagyni. Mondhatni úgyis, hogy csak a lábnyomod hagyhatod ott, de csak tapasztalatot és képeket vigyél haza.

A második legfontosabb dolog, hogy sose szabad egyedül menni. Legalábbis társammal ehhez tartjuk magunkat. Ezért ha a másik nem is ér rá egy túrára, akkor egy ismerőst beszervezünk, lehetőleg azt akinek a közelébe van az adott létestmény.

Na de ha már ennyire belelovaltuk magunkat, nézzük meg, hogy mi is az az urbex? Ez egy angol mozaik szó az URBAN EXPLORATION kifejezésből jön, amit magyarra talán úgy fordíthatunk, hogy városi felfedezősdi.
Lényegében tényleg erről szól. Általában bezárt létesítményekbe megyünk be, de akár olyan eset is előfordulhat, hogy valami érdekeset látunk meg az utcán, ami mellett sokan csak elmennek.

Magyarországon is rendkívül sok pusztuló, elhagyott építmény van. Ezeket általában körbekerítik, teletáblázzák és hurkanyakú őrökkel védetik, hogy illetéktelenek ne jussanak be. Az urbexes ezeket a dolgokat kijátszva, néha a saját testi épségét veszélyeztetve kalandorkodik.

Na igen, vannak hátulütői a dolognak. Valószínűleg nem lehet kellemes egy régi hőerőmű kéményéről leesni, esetleg egy jelöletlen magasfeszültségű vezetékhez hozzáérni.

Mivel magamból indulok ki, ezért itt le is zárnám az okító részt, hisz én se szeretem a hosszú és unalmas cikkeket. Úgy tervezem, hogy ezzel a bemutató cikkel egy cikk sorozatot szeretnék indítani, amivel bemutatom kicsiny hazánk számos ilyen elhagyott, ámde lélegzetelállító helyeit, köztük a MÁV Istvántelken található vonat-temetőjét, az elhagyott strandot Miskolcon, esetleg egy TSZ-t Dunakesziről.
Sorolhatnám még hosszan a listát, attól függően, hogy kinek mi hegyezi ki a fantáziáját.

Kezdésnek pár túráról említenék egy kisebb ízelítőt, illetve következő cikkemben teljes leírásos, képes beszámolóként szeretném majd bemutatni Pest megye egykori minta TSZ-ét.
Ehhez egészen Dunakeszi-alsóig fogunk vonatozni virtuálisan, hogy a vasútállomástól kezdjük meg túránkat.
Utána vélhetőleg strandokat - köztük a miskolci, valamint az újpesti Tungsram strand - illetve Istvántelket, a sármelléki ex-szovjet laktanyát szeretném bemutatni, valamint rejtett ámde érdekes pesti dolgokról is szeretnék egy kis tudást átadni.

Ízelítőnek pár képet is csatolnék (különböző túrákról):

Dunakeszi TSZ tehén neveldéjének a teteje

Tungsram strand öltözője

Busz roncstelep a tököli reptéren

A TSZ Dunakeszin található (akkoriban még Alag és Keszi - később a második világháború után egyesítették őket), pontosabban Keszi Alag-major részén.
Már-már az odajutás is kisebb kaland volt, az út viszonyoknak köszönhetően. 3 óriási siló adja este a sziluettet, amit a társam meg is örökített képen.
Továbbá további kisebb épületek találhatóak a területen elszórva, illetve egy nagy tehenészeti főépület.
A legtöbb épület teljesen kihalt, ám a főépületet olykor paintballosok lepik el.

Társam már említett éjjeli képe

A következő bemutatni való a Tungsram strand lenne, melyet 2004-ben zártak be...ideiglenesen. A lényeg, hogy a tulajdoni viszonyról megy a vitázás szokás szerint.
Számos újpesti gyerek mondhatja azt, hogy itt nőtt fel, köztük egy csoporttársam is (mint említettem, egyetemista vagyok). A bejárás nem volt túl bonyolult, nincs tökéletesen körbekerítve a terület. Sőt az egyik bejáratnál még a csövik is tanyát vertek. Bejutás után felfedeztük a placcot, két főmedence és számos épület.
Ehhez hasonló a miskolci strand is, szintén két medencével illetve két főépülettel. Remélem mondanom se kell, mindenhol iszonyat nagy rumli van.

Miskolci strand

Kicsit térjünk vissza Pestre, a strandokat bemutató cikk után, szeretném megismertetni a Kedves olvasókkal Istvántelek rejtett kincseit. Mint tudni, egy vasúti javító-karbantartó bázis van itt, amelynek van egy régi, leharcolt részlege, melyben a Közlekedési Múzeum számos "értékét" őrzik. Régi gőzösöktől kezdve a III. Birodalomból (náci Németország) származó "birodalmi sasmadaras vagonig lényegében minden van.
Emellett, ebben a cikkben még bemutatnám a telephez tartozó "hőerőművet" is, melyhez értelemszerűen tartozik egy 60 méteres tégla kémény is, melyet az előbb említett placcokhoz hasonlóan, szintén meghódítottunk egy késő nyári éjjel alkalmával.

Egy magára hagyott gőzmozdony Istvántelken

Remélem felkeltettem az érdeklődést ezen téma kapcsán és mások is el kezdenek foglalkozni sínylődő, értékeinkkel.

Köszönöm, hogy megtiszteltetek figyelmetekkel!

Képek és alapanyag: Hungarian Urban Explorers