A zene nekem mindig is nagyon fontos volt. Elsős korom óta zongorázom (9.-es vagyok gimiben), énektagozatos suliba jártam. Ez együtt jár azzal, hogy nagyon finnyás vagyok a különböző audio berendezéseimmel. Nem a csúcsminőség kell, csak az aminek tetszik a hangja, aminél azt hallom amit akarok, ne legyenek elveszett hangok, szólamok, zongora motívumok...stb.
Tehát hosszas válogatás után vettem egy Koss Porta Pro-t

Pontosabban hosszasan válogattam a fülhallgatók között (AKG K324P,Sony MDR-EX75) majd megláttam a Porta-t felkaptam, kifizettem,széttéptem a dobozát, feltettem,és végig vigyorogtam a hazafelé vezető utat Muse-Feeling Good nevű zseniális számát hallgatva.
Ezt leírtam egy fórumban, ott szóltak egy páran, hogy készítsek róla egy tesztet mindenre kitérve, merthogy ők is szeretnének venni egyet.

Tehát: a márkát John Koss alapította 1953-ban. A Sennheiser-el ellentétben a Koss rögtön fej-és fülhallgatók gyártásával kezdett el foglalkozni, első szériaérett-fejhallgató-típusuk 1960-ban került ki az amerikai boltok polcaira.
Tesztalanyunk a Koss egyik legrégebbi koncepciója, egyben a legsikeresebb könnyű-nyitott-fejhallgató, mind a mai napig. Lássuk miért!
A fejes egy nagyméretű, karton dobozban érkezik. Az egész kinézet azt sugallja,hogy ez a fejhallgató is csak egy a sok közül...

A kibontás után sem nagyon változik meg ez a kép, a dobozban csupán a garanciajegyet, a készüléket magát, egy korrekt minőségű műbőr fejhallgató erszényt, valamint egy kis papírt találunk, ami arról tájékoztat minket hogy ne dobjuk nyilvános kukába drága kis fejesünket. Semmi csilivili papír arról hogy milyen jó vételt csináltunk.

A fejhallgatót kézbe véve a embert egy kicsit déjá vu fogja el. Ugyanis első blikkre nem nagyon külöbözik a régi Sony Walkman-ekhez adott fejesektől.
Kézbe véve derül ki, hogy egy rendkívűl könnyű kis készülék, nem nyekereg rajta semmi, az anyagok jó minőségűek.

A kialakítása azonban megér egy misét, ugyanis van nekünk egy kis Comfort-Zone nevű rendszerünk, ami az egész fejesnek meghatározza a kinézetetét. Ha az ember csak a képekről látta akkor val'szeg azt mondja magában a Comfort-Zone-ról hogy "hülyeség". Pedig nem! Rendkívűl felhasználó barát ötlet,amit maximálisan ki tud mindenki használni. Az egész lényege az, hogy az egész fekete műanyag rész mozgatható kifelé és befelé mégpedig ezzel a kis szeközzel, aminek 3 állása van. Az alap a Firm

, itt egyedül a hangszórók találkoznak a füleddel, a kis párnák maximum akkor támasztanak ebben a helyzetben, ha nő vagy, és a hajad kontyba, vagy valami hasonló frizurába van igazítva.
A következő állás a párnákat egy szintbe hozza a hangszóróval. Ennek az állásnak nincs neve,csak egy fekete pont emlékeztet rá a két állás között.

A következő és egyben legutolsó(amin én is használom) a Light.

Itt a párnák közelebb állnak a fejedhez mint a hangszórók, azonban mivel a hanszórók teljesen szabadon mozognak rásimulnak a füledre, tehát csak a stabilitást, és a kényelmet fokozza.
A Porta Pro-t össze is lehet csomagolni! És ilyenkor az egyébként sem nagy méretű fejhallgató kb. a felére csökken.

Elérkeztünk a fejhallgató legfontosabb részéhez, tehát lássuk mit rejt a csúnyácska külső!
Négy számot fogok meghallgatni, a négy szám a (szerintem) 4 leghallgatottab zenei műfajból, egy-egy ismertebb előadóval egy számot. A miheztartás végett mondom hogy nem egy csúcs hangkarin fogom meghallgatni (Asus F3-TC a notebook típus), az azonban biztos hogy egyforma minőségben, egyforma hangerőn, és flat EQ beállítás mellett fognak megszólalni, egyet kivéve (a fájlformátum fog különbözni egyedül) , azt majd odaírom.

1.Rock:Linkin Park-Numb (mp3 320kb-es tömörítés). Elkezdődik a szám, az elején hallható Bass-dörrenés a szó szoros értelmében az egész fülemet megremegtette. Az egész track alatt jól lehetett hallani a basszust képviselő lábdobot és basszusgitárt is, erőteljesen remegtette meg a dobhártyát,a cintányér is hallható,a cin-ek rövidek voltak, nem elnyújtva,és magasan szóltak, teret adtak a zenének. Mindezek előtt pedig szintén jól elkülönülve az énekes és a szóló gitár szólt, tehát a rock kipipálva,ajánlott hozzá.

2.Drum'n Bass: Prodigy-Breath (mp3 320-es tömörítés). Hm. Jó. A szólam(elektronikus gitárból előcsalt különleges hangzás), vagyis a közép megint nagyon jól vizsgázott,a magas (nem sok van ugye,de az a kevés) is szintén jeles. Azonban pont itt van a baj. Lehet,hogy nem így van,de szerintem a basszusnak kellene uralnia az ilyen zenéknél a terepet. Ő azonban ragaszkodott az instrumentális zenéhez igazodó elváráshoz. No nem mintha a basszus annyira kevés lenne, a jól ismert fülremegés itt is volt, azonban egy Sennheiser HD 202-vel összehasonlítva (ami ugyebár elég jól el van engedve mély kérdésben) a basszus a Sennheiser-nek kedvezne. A többit a Koss nyerné. Azonban mint mondtam flat hangzáson volt, tehát ha valaki rárak a mélyre egy costum EQ-val, vagy az előre beállított ekvalézerek közül a Rock-ra teszi ez is szuper lesz. Így hát a gépzenénél is átment a viszgán,azonban lehetett érezni,hogy nem erre tervezték.

3.Latin: Orishas-Represent (mp3 320 kb-es tömörítés). Itt tarolt a Porta. Egyszer volt a fejemen egy Sennheiser HD 555,meghalgattam rajta ugyanezt a számot,és szerintem a Koss ebben a műfajban leverte. Nem elég hogy a basszus milyen csodálatosan lágy és (!)nyitott, a magas és a közép is csak egy jóleső sóhajtással és egy hatalmas vigyorral jellemezhető, azonban itt derül ki hogy a stereo hangzása is elég komoly az eszköznek. A háttérben olyan gitár, trombita és dobelemek voltak amiket a régi (pl. Se. 202-es,Koss Spark Plug) fej-és fülhallgatóimmal nem is hallottam, olyan volt mintha ezek a háttérben szóló részek a a főszólamok körül örvénylenének, egyszerűen fantasztikus volt.Hatalmas pipa ide!

4.Klasszikus:Vivaldi-Négy Évszak-Tél (.cda frekvencia vesztésmentes fájlformátum).Tesztünk alanya itt is nagyon szépen veszi az akadályt, egyetlen rész volt a számban, ahol egy kicsit több magast szerettem volna, ez rész az expozíció volt (előkészítő rész) a hegedűk mintha nem lettek volna elég nyitottak, és mintha egy kicsit itt elmaszatolt volna a tetejéből. Azonban ez egy kicsivel később helyreállt, lehet hogy a membránnak kellett belerázódnia ebbe a hangtartományba (három napja van meg,most hallgattam rajta először klasszikus zenét), a zene tetőpontja megint a megszokott dinamizmussal,lágy mélyekkel (nagy bőgő),tiszta, telt magasakkal és közepekkel (hegedűk,cintányérok) fut végig. Öröm volt hallgatni.

Befejezésként egy kis megtörtént esetet osztanék meg veletek. A megvétele utáni következő nap már a Koss-al mentem az iskolába. Az osztályban mindenki nézte, hogy milyen jószág ez. Kis idő múlva egyik jó barátom is észrevette, hogy valamilyen különleges kinézetű szerkentyű lóg a nyakamban. Ő fülhallgató párti (egy AKG K324P-t birtokol), és amint meglátta szegény kis Porta-t, nevetett,hogy milyen egy szarért sikerült 11ezer Ft-ot kipengetnem? Nem mondtam semmit csak fogtam, felraktam a fejére, beraktam a fentebb már kivesézett Linkin Park-Numb-ot és hallgattam. A Bass dörrenés után kezdett el vörösödni szegény srác feje, majd kb. 30 másodperccel később levette a fejéről, és csak ennyit mondott piros fejjel, de faarccal:
-Mit is mondtál?Hol vetted?