Az adattárolók csatolófelületei igen változatosak. Nagyon sokáig a legelterjedtebb az IDE (Integrated Drive Electronics) később EIDE (Enhanced IDE) volt, amit napjainkba (P)ATA ((Parallel)AT Attachment) -nak is neveznek. Elterjedt a SCSI (Small Computer System Interface) is, bár nevével ellentétben nem kis számítógépes rendszereknél, hanem szerver környezetben.
Az otthoni felhasználók le is mondtak az SCSI eszközökről, mert a vezérlők sokkal drágábbak (voltak), míg az IDE vezérlők eleve az alaplapokra voltak integrálva. Ráadásul maguk az eszközök is jóval drágábbak (voltak).
Tehát otthoni és kis-irodai felhasználásra az IDE lett a legelterjedtebb csatolófelület. Aztán ha emlékezetem nem csal, akkor 2003 körül megjelentek az első SATA (Serial ATA) csatlakozók, mely az addigi párhuzamos megoldással szemben nevéből olvashatóan sorosan, pont-pont összeköttetéssel, sokkal alacsonyabb jelszinttel, valamint sokkal vékonyabb 7 pines kábellel valósította meg a csatlakoztathatóságot alaplap és eszközök között, ráadásul 1,5 Gbit/s-os (kb. 150 MB/s)sebességgel (leggyorsabb ATA-133 elvileg 133MB/s).
Hamarosan követte a SATAII, mely 3Gbit/s-os sebességre, azaz kb. 300MB/s-ra képes elviekben. Ez lett a legelterjedtebb szabvány felváltva a PATA-t. Mára a 2-3 éves alaplapokon is megtalálható.
SCSI-t is lassan teljesen felváltja a SAS (Serial Attached SCSI), ami hasonlóan a PATA és SATA csatolók viszonyához, itt is párhuzamos interfészt vált egy soros, pont-pont interfész, ráadásul a SAS vezérlők kezelik a SATA HDD-ket is(, viszont visszafelé ez nem igaz, mert a SATA vezérlők nem kezelik a SAS HDD-ket)! Van még az FC, azaz Fibre Channel, de ez már tényleg csak a nagyipari, nagy-szerveri környezetekben fordul elő, és természetesen SCSI parancsokat továbbít!
Ezzel a nagyon rövid, és teljesség igénye nélküli összefoglalóval azért bátorkodtam foglalkozni, mert rengeteg „urban legend” kering a felhasználók között. Az egyik ismerősöm kb. 3-4 éve vásárolt egy új gépet, mely nForce4 típusú chipset-tel szerelt alaplapot tartalmazott, (ami támogatja a SATAII-t,) és természetesen SATAII-es 160GB-os HDD-t vásárolt hozzá. Az indok pedig az volt: hát jóval gyorsabb, nem???
A válasz pedig határozott NEM!!!
A következőkben néhány méréseredményt fogok prezentálni, hogy alátámasszam eme állításomat.
Tapasztalataim szerint a legújabb, leggyorsabb, azaz legnagyobb adatsűrűségű tányérokkal szerelt HDD-ken kívül az összes merevlemez beéri a sima PATA csatlakozóval is, amennyiben az 133-as változat.
A PATA esetében azért van némi korlátozó tényező. SATA esetében a HDD-k mind külön-külön dedikált útvonalon csatlakoznak a chipset-hez, míg PATA esetében egy kábelre 2 egységet is köthetünk, és ilyenkor természetesen osztoznak az egységek a sávszélességen persze, csak ha van adatforgalom. Így lehetséges, hogy elegendő egy PATA interfész HDD-nknek, amennyiben az egyedül „lóg” a kábelen, de már szűk keresztmetszet lesz neki, ha társat is kap.
Tesztkörnyezet:
• Alaplap: Asus A8N-SLI SE (SATAII)
• CPU: AMD 3500+
• Memória: 2*1GB Dual-Channel Geil value
• VGA: Galaxy 7600 GT
• 160GB IDE Seagate (system) + 200GB IDE Samsung
• 1TB Hitachi 7K1000.B HDT721010SLA360
• IDE and SATA Converter
Szoftverek:
• Windows XP Professional SP3 (ENG)
• Hd Tach 3.0.4.0 (long test)
• HD Tune Pro Version 3.50
(csak read test, azaz csak olvasás)
Teszteredmények:
IDE konverterrel:
SATA1:
SATA2:
Konklúzió:
Sajnos az IDE-SATA konverzió nem tökéletes. Valószínűsíthető, hogy csak ATA-100-as sebességet használ, ami elvileg 100MB/s, s ebből következtethető a gyakorlati 90MB/s-os sebesség, habár az eszköz címkéjére „Support ATA 100/133” van írva. Lehetséges, hogy kezeli az ATA-133-at, de a valóságban nem hozza azt a sebességet. Sajnos limitálja a HDD sebességét, de azért valószínűsíthető, hogyha létezne PATA változat ebből a HDD-ből, akkor ATA-133-as interfészen ez is elérné legalább a 110MB/s-ot.
Annyit azért hozzáfűznék, hogy a ma kapható leggyorsabb HDD-k egyike ez a Hitachi, s ígyis csupán kb. 10MB/s-ot vesztünk az IDE csatolón.
SATA1 vs SATA2 egyértelműen bebizonyítja, hogy semmi különbség nincs a mai merevlemezeknél sebességben, ha csak lassabb csatolóval rendelkezünk, tehát a régebbi alaplapok tulajdonosainak nem kell kétségbeesetten rohanniuk a boltba gépet cserélni!
Azért a SATA2 védelmében annyit hozzáfűznék, hogy már a küszöbön toporzékolnak a HDD-knél sokkal gyorsabb SSD-k. Gondoljunk csak az Intel megoldására, de sorolhatnánk a 200-300MB/s körüli olvasási sebességgel megáldott „csodamemóriákat”. Amint a HUF kicsit erősödik, valamint nagyobb tételben elkezdik szállítani a gyártók ezeket a termékeket, biztos vagyok benne, hogy sokkal elérhetőbb közelségbe kerülnek az átlagfelhasználókhoz.
Lassan megérkezik a SATA3 is. Nem tudom mennyit fogunk profitálni belőle, hiszen még a SATA2-t sem tudjuk kihasználni, de idővel bizonyára szükségünk lehet képességeire.
IDE and SATA Converter:
Egyszerű, átlátszó eszköz, mert a rendszer semmit nem észlel belőle. Ez a változat támogatja a SATA to IDE, valamint IDE to SATA átalakításokat is. ATA 100/133 valamint SATAII kompatibilis.
• Ha SATA HDD-t kötünk – mint jelen esetben is – IDE csatolófelületre (alaplapra), akkor a HDD-t a SATA2 feliratú portra kell kötni, míg az ide felületet közvetlenül az alaplapra.
• ha IDE HDD-t kötünk SATA csatolófelületre, akkor pedig a SATA1 portra kell az alaplapot, míg a HDD-t értelemszerűen az IDE portra.
Van továbbá egy molex csatlakozós tápkábel, melynek másik vége floppy táp. Ebből összesen 2 tüskét használ, mivel a szerkezet 5V-ról működik.
Képek:
