VIC-20
A Commodore VIC-20 volt az első, amit Tramiel “computers for the masses, not the classes” mondása alapján építettek. A megalkotása elég zavaros történtet, de előtte lássuk a műszaki alapokat.
Többen is csodálkozva jegyezhetitek meg, hogy teljesen úgy néz ki, mint egy C64. Igen, nagyon hasonlítanak kívülről. A 20-as volt az előd, aminek a házát és billentyűzetét nagy részben megörökölte a 64-es. A VIC-20 is elég sok dolgot átvett a PET szériától. A CPU és a 6522-es VIA (Versatile Interface Adapter = IO port illesztő) megegyezik, ahogy az alap szoftver (kernal, BASIC a MOS901486) is. Az újrafelhasználás gyorsította a fejlesztést. Újdonságot a MOS6560-as (MOS6561 a PAL verzió) VIC jelentett. A cégen belül nem volt új darab, mert az alapját még 1977-ben tervezte Al Charpentier. Eredetileg videojátékokba szánták, de egyetlen megrendelőt sem találtak rá. Robert Yannes ezt bővítette ki kicsit, és így készült el a VIC. A chip tudása egyértelműen gyengébb volt, mint amit a konkurencia (Atari, Texas Instruments) fel tudott mutatni. Az eredeti célra (konzolok építésére) jól megfelelt volna, de a Commodore mérnökök között is többen kritizálták azzal, hogy új, modern számítógéphez nem megfelelő a tudása.
Az elkészült gépnek így volt néhány negatív és pozitív vonása:
- Egy sorban csak 23 karaktert tudott a gép.
- A VIC csak a drágább SRAM memóriát támogatta.
- Csak 5 kB memóriát kapott, amit a SRAM magasabb ára is indokolt.
- Nem támogatott sprite-okat.
- Grafikai és hangbeli tudása elegendő volt a játékprogramokhoz, de a konkurencia többet tudott.
+ A billentyűzet jó minőségű volt, Tramiel tanult az első PET-ek hibájából.
+ PET-ről a programok, főleg a BASIC-ben írtak portolása viszonylag egyszerű volt.
+ Olcsón lehetett gyártani a gépet.
A géphez elég sok kiegészítőt gyártottak: Itt jelent meg az új 1540-es, majd 1541-es floppy meghajtó, ami kompatibilis a C64-gyel is. A joystick csatlakozó standard Atari féle DB9-es formátumú. A hátul található port ROM és RAM bővítést fogadhat. A Commodore jelentős mennyiségű programot, főként játékot jelentetett meg ROM cartdrige formátumban. A megvásárolható RAM bővítő komolyabb használathoz, programozáshoz volt elengedhetetlen.
A gép megalkotása
A pozitív vonások közül az utolsó, az olcsó gyárthatóság volt Tramiel egyik fő célja. A fejlesztés nem egyenes úton történt. A Commodore-on belül a 6502-őt és a PET szériát megalkotó Chuck Peddle a PET széria továbbfejlesztését támogatta, mert egy komplett családban gondolkozott. A piacon nagyjából oda pozicionálta az általa elképzelt utódot, ahová az IBM PC érkezett. Tramiel egy Angliában tartott vezetői értekezleten vázolta fel a TOI helyett az új irányt. Az akkoriban megjelent Sinclair gépek árának hatására olcsó, dömpingáron gyártható gépet akart, amivel japánabb lehet a japánoknál, és így a tömegnek gyárthat gépet. Egészen pontosan a két idézet:
- “The Japanese are coming, so we must become the Japanese!”
- “We need to build computers for the masses, not the classes.“
A prototípust Yannes készítette el hobbi projektként, amit a főnöke bemutatott Tramielnek. Beindult a belső harc a mérnökcsoportok között, így Peddle-ék a CES-re készítettek egy "ellen-prototípust", ami a PET-re épült. Végül a projekt kivitelezését Robert Russel kapta meg, aki az eredetileg "ellenséges" Peddle csapatától kapott segítséget a tervezéshez. A gyártásba vitt VIC is a Peddle csapata által készített PET származékra hajazott, de az ehhez szükséges végső simításokat már a japán Yash Terakura csapatával végeztették el. Ugye, hogy kaotikus? Brazíliában ebből kihoznának legalább egy komplett szappanopera évadot, de a Commodore történetében ez csak egy fejezetnek bizonyult.
Először a japán verzió jelent meg VIC-1001 néven. Nem csak japánokká lettek, de megelőző csapást is mértek így rájuk. Ezt követte az amerikai VIC-20, majd az európai PAL verzió. A német nyelvű piacon ismét új nevet (VC-20) kapott a gép, ugyanis a VIC németes kiejtéssel eléggé hasonlít az obszcén fick szóra. A VIC-et végül több, mint 4 évig gyártották. A különböző revíziók nagy része a költségek csökkentését célozta meg. Hogy ez miért volt fontos, az a következő oldalon derül ki.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
