Atari 8 bitesek

Az első 8 bites Atari gépet 1979-ben mutatták be. Az egész széria a Commodore gépekben is használt MOS 6502-es CPU-n alapult. A gép megalkotása érdekes történet. Az első nekifutás nem járt eredménnyel, de elérte a célját, ami az volt, hogy visszavágjanak Steve Jobsnak. Az Apple alapítója ugyanis apránként elkezdte becserkészni az Atari mérnökeit és átcsábítani őket a saját cégéhez. A tényleges tervezés az Atari 2600-as megalkotása után kezdődött. Az elkészült gépek (400 és 800 verziók minimális különbséggel) tudása a kortársai között kiemelkedő volt:

- MOS 6502 CPU;
- maximum 48 kB RAM (400/800 verziók kezdetekben: 4/8 k, később: 16/48 k);
- 4 joystick;
- Cartridge port;
- SIO interface a magnetofon és floppy csatlakoztatásához;
- Atari BASIC;
- 16 színű grafika sprite kezeléssel;
- 4 szólamú hang.

forrás: wikimedia.org

A fentiekhez három fő áramkört terveztek. Az ANTIC-GTIA páros felelt a színes grafikáért a sprite kezeléssel együtt. Azoknak, akik nem tudnák, hogy mi a sprite: olyan grafikai elemeket lehetett segítségével megjeleníteni, amit a háttérhez képest külön lehetett mozgatni. Ez azért fontos, mert a háttérre így a játék elemeit könnyedén ki lehetett rakni, hardveres segítséggel mozgatni azokat, illetve ezek ütközését figyelni. Nem véletlen hívták ezt a funkciót az Atarinál Player/Missile Graphics-nek. A hangot a POKEY kezelte.

A műszaki háttér mellett a szoftverekkel sem volt gond. Az Atari rutinosan szállította a játékokat és a kiegészítőket. A cég fejlesztői sorra adtak ki olyan játékokat, amiket a későbbiekben több másik gépre is átírtak. Egészen a 80-as évek első harmadáig gyakran előfordult, hogy egy játék először Atarira jött ki, de nagyjából a C64 megjelenésével párhuzamosan leáldozott az ideje.

Az Atari a 8 bites gépeivel az otthoni felhasználókat célozta meg. Ez egy elég nagy piac volt és a konzolok után hazai pályának számított. Ebbe az irányba terelte a cég megítélését még inkább, amikor a fejlesztőket arra akarták kényszeríteni, hogy rajtuk keresztül forgalmazzák a szoftvereiket. Ez a modell működött a játékfejlesztőknél a gép kiemelkedő tudása miatt, de az üzleti szoftvereket íróknál már nem jött be. Később már hiába tanultak a hibából és változtattak a feltételeken, az Atarit elkönyvelték játékgépnek.

Sötét árnyék

A fent leírtak fényében nagyon jó gépnek tűnik, de a Texas alkotásához hasonlóan ott van egy de, ami később visszaütött:

Mindenről az FCC (Federal Communications Commission) szabályozása tehetett. A gépek, akárcsak ma, nem bocsáthattak ki bizonyos nagyságú zavaró jelnél nagyobbat. Az Apple egyszerűen kihagyta a gépből a TV-re kötéshez szükséges RF modulátort, hogy megkerülje ezt a problémát. Az Atari mérnökei ezzel szemben a megfelelő árnyékolás mellett döntöttek. Terveztek egy, a zajokat jól árnyékoló házat, ami vastag, de cserébe drágán gyártható. Akárcsak a Ti esetében, a gyártási költségek magasabbak voltak, mint sokkal primitívebb VIC-20 esetében. A 800XL 1983-as megjelenéséig használták ezt a felépítést, de addigra az árháború már lefutott...

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!