Következő tesztalanyom egy matuzsálem.
Miért is? Azért, mert a mostani alany közel 8 évnyi napi megpróbáltatás után is hibátlanul teljesítette a feltüntetett paramétereket, sőt, még annál is többet!
2001 környékén jött a világra, a Fortron/Source (FSP) gyártósorán.
Gyanútlanul fekszik az asztalon, eszébe se jut, hogy mindjárt széthajtom és felboncolom...
A címbéli tápegység 145W össz maximális teljesítmény leadására képes címke szerint. Hogy mennyit tud valójában? Olvasson csak tovább, a kedves olvasó.
Mai szemmel kevés...
145W... Mire elég ez manapság? -Gondolhatja az olvasó... Nagyon is sokra! Egy mai középkategóriás gép pont ennyit eszik terhelés alatt pl.
Menjünk befelé!
Hallom a koppanó állakat...
Az első meglepetést a tapasztalatlanoknak ez a kép okozza. -Ugye-ugye? Gyakorlatilag első ránézésre 2x vaskosabb bél tárul elénk, mint egy 2x akkora címkével rendelkezőn Merkury, LC-Power, stb. gagyi kategóriás tápban. A készenléti kör környékén a panel kissé elszíneződött már, de még így is tökéletesen működik. A tápegység egy banknál volt gépben, ahol napi 8 órát ment és sosem voltak leártalmatlanítva.
Haladjunk szép sorjában... A primeroldalon, annak is a hálózati bemenő részén szépen ott vannak azok az EMI filterek, amiknek kötelezően ott kéne lennie minden tápban. Itt rögtön kettős EMI szűrést kapunk. Sajna PFC nincs, de 2001-ben még nem fogyasztottak annyit a gépek, hogy ez reális problémát jelentett volna. A mozgásra képes alkatrészek szépen szilikon-ragasztóval beragasztva, hogy ne mocorogjanak.
Az egyenirányítás utáni primer puffer 330uF, NipponChemiCon márkájú, ami még így 8 év után is hozza a gyári paramétereket.
Innentől egy olyan esztelen túlméretezésnem vagyok a szemtanúja, amit máig nem értek.
Olyan, amilyennek lennie kell...
Például, a főtáp kapcsolótranyóknak miért kell akkorának lenni, mint egy 300W-os tápban? Van náluk gyengébb is. A készenléti köt tranyója is 2x-esen túlméretezett legalább.
A főtrafó vasa 35cm^2-es, ami a minőségi 350-400W-os tápokban található meg. Ettől is lett volna kisebb...
”Szeretem is, meg nem is... Tudod, így van ez!”
A vezérlésről a sokunk által szidott KA7500B és LM339 páros gondoskodik. A gagyi tápokban 1 év után elcsattan és instabil, itt miért működik még 8 év után is tökéletesen? Elméletileg ez az IC semmi védelmet nem tartalmaz, ugyan külső védelmekkel rendelkezik.
Mintha nem 145W-osnak készült volna...
Itt is értelmetlen túlméretezés! 12V-os ágon 20A-es dióda, 5V-on 40A-es dióda, 3,3V-on 20A-es.
Mi értelme? Ha ránézünk az adattáblára, láthatjuk, hogy még fele annyira sincsenek leterhelve, mint amit károsodás nélkül képesek lennének elviselni.
Öröm ránézni!
A szekunder oldal kimeneti szűrése kifejezetten örömteli számomra. 8 év és sehol egy púpos elkó, sehol egy barnulás! Maga az áramváltó is rettentőmód túlméretezett és a pufferelés is legalább 2,5-3x-os mértékben túlméretezett. De minek?
Következzék a terhelés....
Karámcsengő megszólalt! Első menet! Max szabvány feszes terhelés!
Itt magam is kezdtem elképedni a látottakon... Így 8 évesen hibátlanul tudja a ráírt paramétereknek a 120%-át teljesíteni! Hagytam ezen a terhelésen vagy 10 percet és miután éppen langyos levegőt fújt ki, valamint a bordák se voltak melegek, jöhetett a második menet, ahol is a maximális teljesítményt vizsgálom, minden áron.
Ezek már lassan Sci-Fi-be illő paraméterek... Sajnos, itt már lekapcsolta a túlterhelés védelem!
A második körben, már a kollégák is körém gyűltek és pislogtak, mint pók a lucernásban, ugyanis hihetetlen eredmények születtek. Alapjaiban a második menetben a feszek figyelmen kívül hagyásával szoktam terhelni, ám a táp még itt is elfogadható paramétereket produkált. A táp a táblázatban olvasható értékek felett lekapcsolt. Ennyit tud, de ezt stabilan. 20 percet járt probléma nélkül 140%-ra terhelve.
Ha a címbéli táp kapható lenne most, akkor az ajánlott kategóriás lenne, de mivel maximum múzeumba tenném, így csak egy nagyon sikeres tesztnek könyvelhetem el a dolgot...
A teszt a PC-HOST Kft. szervizében készült.
