Az előző focis írásom még a február 2.-án írtam, a tavaszi szezon előtt, reményekkel teli.
Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy osztálytársam felkért, hogy vezessem le az édesapja emlékére rendezett kispályás tornát Hajdúdorogon, aminek nagyon örültem.
Természetesen a szövetség áldása is kellett ahhoz, hogy én ott működjek. Küldtek még mellém egy tapasztaltabb játékvezetőt is, ami azért jó volt, hiszen még nem nagyon vezettem sem kis pályán, sem felnőtteknek. Azért adott egy kis önbizalmat, hogy ott volt. Február 21-22.-én tudtuk le az nagy részét, és már akkor is volt, hogy kifáradtam, mert azért elég sok volt. A neheze még ezután jött, mivel március elsején volt a befejező nap, és akkor már egyedül kellett mennem, mivel kollégám nem tudott jönni. Az a nap valóban kemény dió volt, hiszen több mint 6 órán keresztül vezethettem a meccseket, és a végén azért akarva-akaratlanul i becsúszott a hiba.
Az utolsó előtti meccsre esett az egyetlen kiállítás is, amit az egyik csapat kapusa kapott, elsőnek 2 perc, majd 5, és végül végleges, amit kb 20 perc alatt szedett össze, de nem is csodálkoztam ezen, mikor már 1 méterről érződött, hogy meccs előtt ő sem Red bullal készült a meccsre.
A tavaszi felmérés az időjárás miatt elég rendesen csúszott, és a megye I-es bajnokság indulása előtt egy héttel volt.
A fizikai tesztet ismét könnyen megfutottat, de isten sem tudja hogyan, de 1 ponton hasaltam el ismét a fizikai teszten, ami azért elég bosszantó volt, még annak tudatában is, hogy most nehéz volt a teszt. De a tesztet követő második gyűlésen, mikor már volt küldés, meglepetten láttam, hogy a megye II tavaszi első fordulójában a Vámospércs - Hajdúböszörmény találkozón én vezetem az ifi meccset. Kicsit be voltam parázva, hiszen az elmúlt 1 évben, 5-6 gyerek(U13) meccset vezettem, ami azért messze van az U19-es ifi meccstől. Szerencsére a csapatok partnerek voltak, illetve 10 perc után már 0-2 volt, így sikerült átesnem ezen a "beavatáson is.
Ezen kívül vezettem még 3 meccset a tavasszal, azok pedig mind serdülők voltak, abból talán a második, a Hajdúsámson - Tiszacsege összecsapás volt az, ami nagyon tetszett, és talán azt tarthatom az eddigi egyik legjobb meccsemnek, talán csak futni kellett volna többet.
Ezeken kívül végig lengettem a tavaszt, megjártam a megye I-től a megye III-ig az összes osztályt, tapasztalatokat gyűjtve. Idén már a Magyar Kupa megyei selejtezőin is szerepelhettem kétszer. Azok is érdekes meccsek voltak. Sajnos a szövetség ráerőlteti a csapatokra a részvételt, így gyakran vannak csapatok, akik szégyen, nem szégyen, kikapni mennek fel a pályára, hogy 2 hét múlva ne kelljen újabb fordulót játszaniuk, és fizetni az utazást, vagy éppen a játékvezetői díjakat.
Az elmúlt hétvégén Józsa - Mikepércs meccsre küldtek, amivel csak annyi volt a gond, hogy józsai vagyok, tehát nem nagyon kellett volna oda küldeni, de mégis. Az ifi meccsen természetesen feltűnt a vendég játékosoknak is, hogy hiszen 1 éve még ellenük játszottam edzőmeccsen a józsai ifi csapattal. Annak ellenére, hogy nem volt olyan hibám amit megszólhattak volna, és ha szoros meccsen, de győztek, azért volt olyan játékos, aki megkérdezte, hogy józsai vagyok-e. Nem tudom, hogy miért ezen jár az agyuk még akkor is, mikor nyertek, és még hibát sem tudott mondani, amivel bármelyik csapatot segítettem, vagy hátráltattam volna.
Lassan vége a szezonnak, és vele a meccseknek, de már most azt mondhatom, hogy tartalmas, és jó tavaszt zártam. Az őszre talán felkerülök a megye III-as játékvezetői keretbe, ez csak attól függ, hogy a nyári frissítő kurzuson hogyan teljesítem majd a teszteket. Nagyon remélem, hogy ezúttal végre tudom teljesíteni, és feljutok a magasabb keretbe is! Akkor kemény őszi szezon várna rám, amennyiben kapok is majd megye III-as meccseket, hogy vezessem le, de ez már a jövő szele...
