Második oldal
vi /etc/apt/sources.list
Persze más szövegszerkesztő is lehetne, Nano, Pico, meg Joe, kismillió más társával együtt, én azért maradnék a vi-nál, mert több sor lemásolása, törlése, áthelyezése, és minden egyéb olyan művelet ami más szerkesztőknél erősen időigényes, az itt csak pár billentyű leütése. Igazán érdemes megtanulni.
Néhány példa:
sorok törlése dd
ha 3 sort akarsz törölni akkor 3dd
sorok másolása yy
3 sor esetén 3yy
beillesztés p
beviteli módra váltás: i oda ahol vagy, o az alatta lévő sort lejjebb tolja, és az elejére áll, a a betű mögé szúr be. Ha szó végére akarok beszúrni, akkor pl. más szerkesztőkkel ellentétben nem a kurzorbillentyűkkel ugrálok oda, hanem az e betű oda ugrik, majd az a betűvel beviteli módba ugrik, és már írok is.
parancs módba váltás ESC
törlés x
Kilépés :wq
Ajánlom kezdjetek a vimtutor -al. Ha az megy, és érdekel, akkor meg:
ftp://ftp.vim.org/pub/vim/doc/book/vimbook-OPL.pdf
Gyakorlatban:
Pl. ha ott van két sor ami megfelelő példa, és le akarod másolni. Lemész a kurzorral az első sorra, majd 2yy. Most lejjebb mész az alsó sorra, majd p. Most a sor elejére mész, ezt vimnél a home-al is megteheted, a 0-val is, (bár igazából a „^” a leggyakrabban használt) majd x-el törölsz. Mondjuk ha két karaktert akarsz, akkor 2x.
Gyakran kellhet még sorok végér levágni, az pl. annyi hogy beállsz oda, ahonnan a sor végéig törölni kell, és beírod, hogy d$. A $ a sor végét jelenti.
Hirtelenjében kedvcsinálónak, vagy elrettentésnek ennyi elég is a vi/vim -ről. Lehet, hogy bonyolultnak hangzik, de ha elkezded használni, akkor nagyon gyors és kényelmes eszköz lesz a kezedben. (Később talán írok róla bővebben is.) Annyi mindent tud, hogy képtelenség lenne itt felsorolni, így haladjunk tovább.
Adjuk meg a telepítő forrásokat, most elég lehet az is, ha csak az ftp.debian.org-ot adjuk meg. A példákat átvariálva úgy, hogy a main-en kívül legyen ott a contrib, és a non-free is szóközzel elválasztva a sor végén. A CD-re vonatkozó bejegyzést pedig kommentezzük ki, mert nem fog kelleni.
Egyébként innen lehet válogatni:
http://www.debian.org/mirror/list
Elmentjük, kilépünk, és jöhet az aptitude update, vagy apt-get update. Most legyen aptitude.
És itt most lenne egy nagyon fontos megjegyzésem. Sok leírásban azt olvasni, hogy úgy kell telepíteni pl. az xfce, vagy a kde asztalt, hogy közvetlenül ezeket nevezzük meg, és apt-get-el felrakjuk. Tehát pl. „apt-get install xfce4”. Nos, ez így nem biztos, hogy jó ötlet. Működni fog az igaz, de sok egyébként fontos, és hasznos program nem kerül majd fel, amiket előbb vagy utóbb pótolni kell, ami munka, és idő. Minek szenvedjünk, ha már vannak összeállítva megfelelő csomagok erre a célra? Amennyiben célunk a Gnome, akkor nagyon könnyű dolgunk van, mert csak elindítjuk a „tasksel”-t, és kiválasztjuk, hogy telepítsen grafikus környezetet is nekünk. Ez kényelmes, és jó megoldás. Mindenképpen ezt válasszuk, ha Gnome-ot akarunk használni. Ha viszont nem az alapértelmezett ablakozó kellene nekünk, akkor egy hangyányival bonyolultabb a dolog. Xfce4 esetén ez így néz ki:
aptitude install desktop xfce-desktop
Ha a taskokról bővebben akartok olvasni, akkor: http://wiki.debian.org/DebianDesktop/Tasks
Tehát nem bűvészkedünk az xorg-al, meg a Java-val, hanem a fenti sorral kérünk egy xfce asztalt, és meg is kapjuk mindenestül, mintha csak a Gnome-ot kértük volna telepítésnél. A következő rebootnál már a rendes asztal fogad mindet.
Javaslom még a „preload” csomag telepítését is, ez egy nagyon hasznos program, laptopon különösen ajánlott a használata. Beállítani nem kell, csak feltelepíteni.
Az említett laptop egyébként egy régebbi Intel modell, és ezeknél néha szükséges még az initramfs-be belepakolni pár driver-t, hogy a karakteres felületen ne fekete képernyő fogadjon, de erről most nem írnék részletesebben.
Nem tudom mennyire hangzott macerásnak, remélem nem nagyon. Igazából kb. 20 perccel hosszabb a művelet, mint ha egy „mindent bele” Linux -ot telepítenénk. És akkor most lássunk pár tévhitet, jótanácsot:
- A Debian „szerverlinux”, otthonra nem jó.
Marhaság. A Debian mindenre használható, amire akármelyik Linux disztribúció. Desktopnak is kiváló, nagy szabadságot ad, nincs annyira bedrótozva, mint a divatosabb társai, és választék is van a kiadások között. Én a stable-t javaslom mindenkinek, azt hosszú időn keresztül támogatják, soha nem húzzák ki alólad a fél rendszert, tehát ez a legmegbízhatóbb. A testing jó kompromisszum lehet, de én azt sem szoktam fagyasztás előtt használni.
- Jajj elavult a kiskutyafüle lib.2.3.4, mert már van kiskutyafüle lib 2.3.5. Jajjjajjj most mi lesz..
Semmi. Az open source velejárója, hogy mivel együtt lehet, és kell dolgozni rajta, folyamatosan elérhető a forráskód, és folyamatosan adnak neki újabb, és újabb verziószámokat. Teljesen, és totálisan friss disztribúció nincs, csak azt megközelítő, és általában ezek nem épp a legmegbízhatóbbak. A tegnapelőtt kiadott programoknak lehetnek nyűgjeik, amik majd kiderülnek, lehet, hogy pont nálad. Viszont mire lecsorognak a Debian stable-be, addigra biztosan használhatóak lesznek. Ha pedig minden megy a rendszereden, a hardware működik, a programok amik kellenek mennek, akkor miért is kellene siránkozni? Ha valami óriási bug kiderül, akkor azt a Debianba visszaportolják – utálom ezt a kifejezést, de rendes magyar nincs, vagy nem tudok róla – ha meg valamiből mégsem tudsz élni újabb változat nélkül, mert mondjuk új funkció van benne ami neked kell, akkor számtalan módon megoldható, hogy feltedd anélkül is, hogy a komplett, megbízható rendszeredet le kellene cserélned. Pl. a legújabb Libreoffice, a 3.6.0 gond nélkül működik a Debian 6 -on.
- Hol van a tüzes róka, meg a mennydörgő madár?
A róka elbújt, menyét van helyette. Ezt sokan nem tudják, akik még nem használtak Debiant, de korábban a Mozilla, és a Debian csapat között volt némi vita. A Mozilla csak akkor engedi használni a védjegyeit, ha bizonyos kritériumoknak megfelel annak felhasználója, pl. nem nyúl bele a forráskódba. Debianéknak ez nem tetszett, és ezért átnevezték a rókás böngészőt, és a madaras levelezőt. Ezek többnyire az aktuális Mozilla termékeket takarják, de lehetnek benne módosítások is, pl. sokszor egy bug javítása hamarabb is bekerülhet, mint ahogy a Mozz kiadná az újabb változatot böngészőjéből, vagy levelezőjéből. Itt még fontos, hogy a böngésző pont azok közé a programok közé tartozik, amit manapság frissen érdemes tartani. Persze ez sem szentírás, de nem árt. És mivel a Debian Iceweasel Team maga adja ki a frissebb, és stabilnak minősített kiadást a programból, érdemes lehet azt használni, ha szükségét érzed. Itt megnézheted mi a helyzet:
Természetesen arra is van egyébként lehetőség, hogy az eredeti tüzest rakd fel - miért is ne lehetne megoldani, azt teszel fel amit akarsz - de arra most nem térnék ki bővebben.
- Akadozik a Flash....
Igen, akadozik. Addig amíg fel nem teszed a hivatalos Flash Player -t.
aptitude install flashplugin-nonfree
- Mi van ha nem WPA2 titkosított hálózaton telepítek?
Ilyenkor a legegyszerűbb a dolog, hiszen nem kell beállítani titkosítással kapcsolatban semmit.
- Nem a gnome -ot akarom feltenni...
A tasksel a telepítés alatt, ha grafikus felületet kérsz tőle, akkor az alapértelmezettet fogja adni, tehát a Gnome-ot, ahogy azt már fentebb is írtam. Ám rávehető arra is, hogy egy másik task-ot válasszon ki. Ezt úgy teheted meg, hogy a telepítő lemez indításánál, mikor a telepítési módot kellene megadni, akkor nyomsz egy tabot, majd a sor végére írod hogy desktop=xfce vagy amilyet akarsz, ezek közül:
http://wiki.debian.org/DebianDesktop/Tasks
Ezt követően a telepítő már a megfelelő ablakozót rakja fel neked.
Ennyi.
Most ennyi jutott eszembe, biztos elrontottam benne valamit, kicsit több mint egy óra alatt írtam, de majd javítom. Ezer dolgot lehetett volna még írni, sajnos egy ilyen kis terjedelmű cikkben ezt nem tehetem meg. Észrevételt, óhajt, sóhajt a fórumban szívesen fogadok.
