Ebben az írásban a Székely Ivánnal készített riportra ([link]) szeretnék néhány gondolat erejéig reagálni.
Először is nem feltétlenül érzem egyenletesnek az emberek hozzáállását a saját adataik védelméhez. Egészen addig, amíg úgy érzékelik, hogy hasznuk származik az adatszolgáltatásból, örömmel teszik, még akkor is, ha az így szolgáltatott adatokat az ő kárukra alkalmazzák. Itt a különböző hiper és supermarketek pontkártyás rendszereire gondolok, amik segítségével pontosan tudják azonosítani az egyes vevők vásárlásait, vásárlói kosarait, ráadásul ezen kártyák igénylésekor további kényes adatokat is kérnek tőlünk, igaz opcionálisan „ajándék” fejében. Az így szerzett információ segítségével úgy alakítják ki a vásárlóteret, az aktuális akció-kat és a teljes üzleti profilt, hogy a lehető legtöbb pénzt költsük el. Ez az adatszolgáltatatás teljesen önkéntes, törvényes, de én mégsem érzem helyesnek vagy erkölcsösnek. Érdekes adat, hogy becslések szerint Angliában az áruházláncok több adatot tartanak nyílván a lakosságról, mint az állam. Ezt a tényt kívánom szembeállítani azzal, ahogy a munkahelyeken a munkavállalók egyből tudatos, saját adataikat nagymértékben védő polgárokká válnak.
Most térjünk át a munkahelyekre, az ott dolgozók adatainak védelmére. A kiinduló paradigmánk az lehetne, hogy a munkaadó azért fizet a munkavállalónak, hogy a munkaidőben dolgozzon. Amennyiben ez a munka részben vagy teljes egészében számítógépen történik és internet hozzáférést is igényel, a munkáltató akkor is joggal várja el, hogy munkavégzésre használja a munkavállaló az eszközt. Ennek ellenére ahogy a [link] címen található cikkben is olvasható, lényegében az egész világon bevett gyakorlat, hogy a számítógéppel dolgozó alkalmazottak egy jelentős része saját célra is használja a gépeket és internetet. Ez akkor kezd probléma lenni, ha a munka rovására megy, vagy biztonsági szempontból kritikus oldalakat keres fel. Székely Ivánnal készült interjúban nagyon helyesen állapítja meg, hogy korlátozásokkal lehet védekezni a nemkívánatos tartalmak elérését, ez egészen addig jól működik, amíg a munkakör ellátásához jól behatárolható szoftverek, hálózati erőforrások szükségesek. Viszont, egy rugalmasabb munkakörnél, nincs lehetőség olyan korlátok felállítására, amik pontosan a megfelelő erőforrásokhoz engednek hozzáférést.
Székely Iván megfogalmazása szerint: „ahhoz van joga a főnöknek, hogy megkövetelje az alkalmazottaitól, hogy munkaidőben a rendelkezésükre álló eszközökkel a munkájukat végezzék. Ahhoz azonban már nincs joga, hogy azt figyelje, hogy ha az alkalmazott nem dolgozik, akkor mit csinál milyen weboldalakat olvas és mennyi ideig.”. Ezzel a megállapítással két ponton lehet probléma, az egyik a mennyi ideig a másik a milyen weboldalakat. Az első azért problémás, mert ha ilyen módon lehetne bizonyítani, hogy a munkavállaló az ideje 20-30%-át, vagy még többet más tevékenységgel tölt, miközben a munkahelyi kötelességek teljesítése nem megfelelő, akkor alapja lehetne az elbocsátásnak. A második azért problémás, mert, egy esetleges behatolás, vírusfertőzés, vagy más incidens esetén segítséget nyújthat a rendszergazdáknak a fertőzés forrásának felderítésében, továbbá a munkáltató szemében bizonyára más megítélés alá esik például a prohardver olvasásával eltöltött idő és az xxx „olvasásával” eltöltött idő. Ezeken felül pedig nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépen dolgozó alkalmazottak sokszor hozzáférhetnek a cég bizalmas adatainak egy részéhez is, amiket a munkaadó természetesen szeretne biztonságban tudni.
Összességében nem azt akarom mondani, vagy éreztetni, hogy nem fontos a törvények betartása és betartatása, vagy nem fontos saját bizalmas adataink megvédése, csupán arra próbálok rávilágítani, hogy következetlenek vagyunk ezen a téren és esetenként érzésem szerint jogosak a munkaadók igényei ezen a területen, bár jelenleg törvény sértőek. Megítélésem szerint egy olyan világban élünk, ahol az emberek jogai sok területen nagymértékben előtérbe kerülnek, ami nem is lenne baj, ha a kötelességek teljesítése iránti igényünk és munkáltatónkkal szembeni lojalitásunk is legalább ennyire fontos lenne.
Gyorskeresés
Adatvédelem kontra
Ebben az írásban a Székely Ivánnal készített riportra ( [link] ) szeretnék néhány gondolat...
[ ÚJ TESZT ]
Percről percre
-
Ingyenes az Epic Store-ban az Industria
Extraként a LISA: The Definitive Editiont kapjuk meg ajándékba.
-
Hamis 1080 Pro SSD az Alin
A kissé megtévesztő külsejű, M.2-es modell valóságtól elrugaszkodott árral, illetve sebességgel kecsegtet.
-
Világító alma helyett világító tok és szíj az almákra
Megjelent a Glow 2.0, a Nomad fluoreszkáló iPhone védőtokjának és Apple Watch szíjának második generációja.
-
AOC Graphic Pro U3 monitorok
A cég három kijelzővel jelentkezett, amelyek portfelhozatalukból kifolyólag dokkolóként is működnek.
-
Megjelent a Moondrop audio-fókuszú telefonja Kínában, lesz globális verzió is
Középkategóriásak a specifikációk, ha az SoC-t és a kamerákat nézzük, de itt a kiemelt figyelem a hangra összpontosul, abban pedig egyedi dolgokat kínál a készülék.
-
Cisco-botrány, hoppá
A Cisco azt mondja, hogy a hackerek átjutottak a biztonsági eszközein, és a kormányok hálózatain keresztül kémkedtek, az ügy globális kiterjedésű.
-
Motorola Moto G24 Power teszt
Nagy az aksi, gyenge a hardver, amiből hosszú üzemidőre lehetne következtetni. Tényleg így van?
-
Kriptofőnök, 3 év börtön?
Az amerikai ügyészek keményebb, 3 éves börtönbüntetést akarnak elérni, miután Changpeng Zhao, a Binance korábbi vezérigazgatója bűnösnek vallotta magát a pénzmosásellenes törvények megszegésében.
-
LG 34GS95QE-B: OLED paneles, ívelt gamer monitor
Félmillió forintba kerül az LG új, 240 Hz-es gamer monitora. Megnéztük, mit tud!
-
Lopják az LG akkutitkait
Inkább licenceli ezentúl az akkumulátoros szabadalmait az LG Energy Solution, mert túl sok a jogsértés. Az LGES mellett az UMC is az autóipar egyre lassuló keresletére figyelmeztet.
-
Apple, Kína, iPhone, lejtő
Az IDC szerint az Apple 6,6 százalékkal kevesebb mobilt tudott leszállítani Kínában az első negyedév során – a Counterpoint 19 százalékos visszaesést említ.
-
A Photoshop AI a jövő
Az Adobe teljes, AI-alapú képgenerálást tesz lehetővé a Photoshopban, még idén.