A kezdetek:
A kezdetek:
Az időszakosan megjelenő sajtó a nyomdászat feltalálása után másfél évszázaddal tűnik fel, és válik általánossá Európában. Viszont egyes próbálkozásokat lehet előzménynek tekinteni. Ilyen volt a reneszánsz korában Európa egyes országaiban meghonosodott kéziratos újság.
Az első ilyen Angliában, a vidéki nemesek az udvari életről való tájokoztatására jött létre a 13. században, ez volt a News Letters. 1275-ben pedig már királyi rendeletek tiltották a hamis hírek közlését.
A hírközlő levelek később meghonosodtak Német- és Olaszországban is, bár ott főleg kereskedő és polgárok körében,és főként gazdasági, politikai és kereskedelmi híreket közöltek. 1536-ban, Velencében jelentek meg először nagyobb nyilvánosság számára, egy gazetta volt az ára, innen ered számos mai újság és lap elnevezése.
1615-ben, Augsburgban hét újságírással foglalkozó iparos működött, itt volt a kéziratos hírszolgálat központja. A 16-17. század fordulójáról származik a jelentős számban fennmaradt Fugger-Zeitung. A Fugger család, mely a világpiacon vezető szerepet töltött be, a kereskedelmi információk átadására használták a kéziratos újságot. Már jellemző volt az aktualitásra való igény, és az időszakosság is, viszont még ekkor is csak egy szűk réteg számára készültek.
A nyomtatott újságlevél első példánya 1475-ből, Trieszt városából való, Caffa török megszállásáról számolt be. A Newe Zeytungok 1479-től jelentek meg, a törökök elleni háborúkról, magyarországi harcokról számoltak be. Az egyes nyelveken különbözőképpen nevezett újságlevelek (zeytung-német, aviso-latin, relazione-olasz, occasionels-francia) többnyire egylapos, egyetlen hírt tartalmazó nyomtatványok voltak, egy-egy korabeli aktuális eseményről, felfedezésről, gyilkosságról vagy egyéb szenzációról adtak hírt. Gyakran mellékeltek fametszetes illusztrációkat a szöveg mellé. Jellemzően nyilvános volt, hiszen bárki megvásárolhatta, viszont alkalmilag megjelenő újságok voltak.
A 16. században a nyomtatott újságlevelek periodikussá, rendszeressé váltak, és ez már előremutat a hetilapok irányába. Az első ilyen az úgynevezett vásári tudósítás volt (Messrelation), mely a frankfurti és a lipcsei a könyvvásárok alkalmával évente kétszer, ősszel és tavasszal jelentek meg. 1588-ban Michael Aitzing adott hírt először a politikai és társadalmi eseményekről az új könyvek felsorolása mellett.
Meg kell említeni a 16. századi hitviták nyomtatványait és az ún. röplapokat is, melyek szintén nem voltak rendszeresek, de tartalmazták a későbbi újságok bizonyos jegyeit, kritikai cikkek, szatirikus stílusban.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
