A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből.

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.
badacsony

GPS: 46.801149 17.492491

Megközelítés: … … …

Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli fekvő levő Fonyódra illetve Fonyód-Alsóbélatelepre látunk rá. Badacsony – a Balaton északi partján találjuk a Balaton-part legtermetesebb vulkánját, a koporsó alakú Badacsonyt.
A “koporsó-hegy” lankás oldalait megkövesedett lávaoszlopok, szőlőkertek, valamint régi pincesorok díszítik.
A földtani, zoológiai, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag badacsonyi vidéket tájvédelmi körzetté nyilvánították. A Badacsonyi Tájvédelmi Körzet nevezetességei az úgynevezett vulkanikus “tanúhegyek”: a Csobánc, a Gulács, a Szent-György hegy, a Tóti-hegy és a Szigligeti-hegy.
A vidék már ősidők óta lakott, az időszámításunk előtti években rómaiak otthona volt. Ők telepítették az első szőlőtőkéket a hegy napsütötte lejtőire, melyek azóta is meghatározzák Badacsony tájképét, gazdálkodását, az itt élő népek életét. Láthatjuk hát, hogy a helyiek élete több ezer esztendeje összefonódik a szőlőtermesztéssel és borgazdálkodással.
A badacsonyi vidék hangulatához, ízvilágához, kultúrájához valóban elengedhetetlenül hozzátartoznak a finom borok. A dombhátakon sorakozó borospincék is arról árulkodnak, hogy a környéken nagy hagyománya van a borgazdálkodásnak. Aki már járt erre, nem is csodálkozik, hiszen a környék kiváló klímája, páradús levegője ideális a szőlőtermesztésre. Azt talán kevesebben tudják, hogy a badacsonyi borok jellegzetes, friss, zamatgazdag gyümölcsíze a hosszú és meleg ősznek, azaz a “vénasszonyok nyarának” is köszönhető.