Helló világ!

Cél:
Szeretném menteni a gondolataimat valahova ahonnan majd később visszaolvashatom.

Téma:
Mobiltelefon és egyéb.

In medias res..

Még mindig egy Sony Xperia Z-t (C6603) használok 2013 óta. Akkoriban egy Iphone 4-ről váltottam amit
nagyon szerettem. Kicsi, a kijelző színei szépek és a hangszóró is lenyűgözött akkor. Azóta is elő-elő veszem és nosztalgiázok.

A Sony-ra azért váltottam mert megfertőzött a nagyobb kijelző látványa és akkoriban az Android fájlkezelése is egyszerűbbnek látszott.

Ahogy teltek az évek a telefont egyre inkább titulálhattam elavultnak, bár kijelentettem hogy amíg a működéssel összeegyeztethetetlen állapotba nem kerül addig nem cserélek.
Anno 128.000 forintot fizettem érte amit akkor is és most is túl soknak gondolok egy telefonért.
És nem csak én.
Ha visszagondolok azokra a cikkekre amelyek a iPhone X megjelenése után közölték, hogy melyik országban hány napot kell dolgozni a telefonért az átlagbérek alapján, akkor számomra az a meglepő, hogy tudomásom szerint egy iPhone még az USA-ban is egy drágább készüléknek van gondolva, holott csak 8 munkanapot kell érte dolgozni.

Ha ezt a magyar viszonylatra ráhúzzuk akkor egy pontatlan fejszámolás alapján egy ma 100-120000 forintba kerülő mobiltelefon is a 'nem engedhetem meg magamnak' jelzőt kaphatná. Ennek ellenére én sok olyan példát látok amikor valaki nem ismeri a saját takaróját.

És itt most egy levezetést is leírok.
128.000 forintot elosztom a 6 év napjaival szeptemberig megelőlegezem az telefon életét ugyanis akkoriban az volt a vásárlás hónapja.

128000: (6X365) = 58 forint. Naponta.

Ez alapján már nem is tűnik soknak a vételár, bár amikor egyben vagy részletekben kell egyenlíteni a számlát sokaknak kellemetlen lehet.
Bár ez a napi 58 forint olyan mintha a hat év alatt egyszer sem dobnánk pénzt a kávégépbe.
Így már nem is kellene annyira elítélőnek lennem azokkal szemben akiket fent említettem a takaróval?!

Ez nagyon szubjektív lesz, de nekem elég volt az évek során, ha tudtam zenét hallgatni, könyvet olvasni és üzenetet küldeni a messengeren keresztül. Nem igazán érdekelt milyen képet készít a telefon, mert bármit is fotóznék arról már biztos van egy jobb kép amit valaki egy jobb készülékkel elkészített.
A játékok szintén egy olyan terület volt ahol mindig csak a kipróbálásig jutottam el, mert soha nem tudtam beillesztetni a napi rutinba.

Tehát ez nagyon sokáig tudta és tudja még mindig és szerencsére nem múlik semmi fontos azon, hogy milyen gyors a telefonom.

Egyelőre ennyi. A következő részben leírom, hogy ha most kellene vásárolnom, hogyan döntenék.