Egy barátom (lány) írt dalszöveget, ami nem lett és valószínűleg nem is lesz megzenésítve. Ezt szeretném veletek megosztani, versszerűen. Véleményeteket, nagyon megköszönném! 
Boldogan Örökké
Akárhányszor megbántottál mindig kitartottam melletted
Pedig sokszor romboltad már porig törékeny lelkemet
Sokszor vágytam rá hogy ujjaid újra megérintsenek
De az emlékük még fáj a nagyobbnál nagyobb ütéseknek
Csak hogy tudd a feldagadt szem már valaminek a jele
Egy olyan dolognak amit te sosem vettél rajtam észre
Könnytől csillogó szempárral tekinteted kerestem
De nem találtam meg mert makacsul elnéztél mellettem
Egyszer úgyis elérem majd azt hogy téged utállak
Célom hogy többet ne fájjon már ha mással látlak
A boldogság szigeténél voltam de a víz tovább sodort
Nem voltam angyal mégsem nemérdemlek ilyen sorsot
Te voltál a fogva tartó, én pedig az egyetlen foglyod
Mostmár tudom mennyit ér ha független vagyok
Ujjaim rég kicsúsztak a tieid közül
(Elérhetted volna még a karom)
Én egy madár vagyok aki újra repül
(Magad vetted le a lakatom)
A felhők közül látom a sok embert, többen vannak
Akik élnek boldogtalanul örökké vagy amíg meg nem halnak
Aki még az életet is tréfának tartja, a poénra is gondoljon
Szerinted nincs élet a halál előtt? ez nem az én gondom
Magányos lehet így a nyeregben, amióta a ló meghalt
Szüleim sokszor mondták, sose sírj ha valaki elhagy
Sose fuss valaki után, az ember olyan mint egy busz
Jön majd a következő, gondolkozz mielőtt utánna futsz
Kezemre vésett neved sebe nemrég újra felszakadt
Néztem ahogyan egy vércsepp az ujjamon leszaladt
Talán egyszer megérted hogy miért hiányzol annyira
Mert én nem hiszek abban hogy ráfogok jönni valaha
Maradj erős, hallgasd szívem most utoljára dobban
Bírd ki, szenvedj velem együtt, úgysem leszek jobban
Te voltál a fogva tartó, én pedig az egyetlen foglyod
Mostmár tudom mennyit ér ha független vagyok
Újra hallottam hangodat, éreztem a remegésedet
Hogy utoljára lássalak, résnyire nyitottam szemeimet
Feltettem egy kérdést halkan: mit jelent a boldogság?
Nem feleltél, ennyit mondtál: gyere, kérlek bújj hozzám
persze vannak benne hibák, a szótagszámokra légyszíves ügyelj, talán ez a legfeltűnőbb hibalehetőség, én is sokszor az ujjaimon számolom, hogy kijöjjön a sor 
A szótagszámokról csak annyit, hogy én ezt úgy másoltam be, ahogy kaptam. Mivel versszerűen mutattam be nektek, ezért a refrént csak egyszer írtam be, ennél többet nem variáltam rajta.
