Volna szívetek őt bántani?? Ezen kis jószág jelenleg 30 cm körül van, igen barátságos, harapni nem, ugatni is csak halkan tud. Olyan mint egy kisgyerek, szeretetre vágyik. Nem az én jogtulajdonomat képzi, bátyám és édesanyám a gazdája, jómagam általában csak köszönik neki, meg néha "társalgunk" egy-egy kisebb simogatással egybekötve. Viszont a mai történés erősen kiverte nálam a biztosítékot. Tequila-át dél körül távollétemben valószínűsíthetően iskolások(ált.) megverték. Hála Istennek nem tört el semmije, komolyabb baja nem esett annyi hogy, zúzódott, egy első mancsára sántít és pár helyen vérzett picikét, illetve a vizsgálat alatt nagyon sírt és a fáradalmakba/fájdalomba mostanra elszundított. Kapott két injekciót és Algopyrin-t kell neki adni pár napon keresztül. Kérdem én, hogy milyen szülői nevelés által jut el egy ember(inkább fajzadék, korcs, retardált) idáig, hogy egy védtelen kutyával ezt tegye?? Milyen beteg elme kell ehhez? Mi az ami indítója egy ilyen folyamatnak? A szocializáció hiánya? Netán "beltenyészet"??? Ez lenne a jövő generációja?? Ők fognak egykoron adójukkal nyugdíjt biztosítani nekünk? Nem hinném... Annyit tudok, hogy az ilyen tett mind szülői és gyermeki részről nem érdemelne mást csakis brutális eszközöket. Vajon ha eltörném a kezüket egy vascsővel, mit reagálnának?? Vagy ha mondjuk ha a bordájukkal tenném ugyanezt?? Úgy gondolom leginkább magamat nyugtatnám le, de jogosan érezhetném azt, hogy ez járt nekik... Sajnos a világ mocska egy ártatlan eben csattant el ostorként, amit persze más problémákhoz hozzávetve lehet apró, de mégis jelen van és személyszerint belőlem düht és együttérzést, sajnálatot hoz elő... Hova tartunk? Éljünk radikális eszközökkel? Lehet ez volna az igazi megoldás. Végül is azzal minek emberien bánni aki nem is mondhatja magát annak??
Ha van véleményetek, kérdésetek azt nyugodtan írjátok le...
Köszi ha elolvastad és legalább néhol egyetértettél! 
