Folyamatosan a küszöbön állok. Két világ küszöbén. Az egyik a valóságé, a másik pedig az általam kreált világé. Az arcom mindig ugyanarra néz. Szeretem nézni, amit tervezek, gondolok, érzek. Amit látok, szaglok, hallok az csak a sajátom. Néha látom a valóságból átszűrődő dolgok árnyékát, érzem a lassan átkúszó illatokat, s néha hallok fura hangokat valahonnan hátulról. Hátam állandóan fáj a sérelmektől, ezért félek megfordulni. Néha viszont úgy érzem, hogy az jobb lehet, bár most csak a sajátomban hiszek. De senkit nem érdekel! Mindenki csak a seggemnek és a hátamnak magyaráz, s közben észre sem veszik, hogy elöl könnyezik a szemem. Talán csak várok. Várok valakit, aki megfogja a vállamat, és szép lassan megfordít. De már ebben sem bízok. Pedig kell, hogy legyen valaki. Nemrég egy lány el is kezdte, de miután megfordított, annyi minden elém került hirtelen, hogy szinte megvakultam. Aztán mire kezdtem volna kitisztulni, visszalökött egy 180°-os fordulattal. Azóta nem bízom senkiben. De váltani kellene. Ehhez előbb meg kell ismernem magam, és olyan helyzeteket teremteni, amikből nincs visszaút és bár nem is esik jól, épülök belőle. Mert amibe nem halok bele, attól csak erősebb leszek. Néha belépek a saját világom szobájába és becsukom az ajtót, de akkor ezt észre sem veszem. Az ajtóra belülről mindig írok valamit, amit épp el akarok felejteni. Az ajtón nincsen kilincs, mindig magától nyílik és záródik. Az egész nem teljesen átlátszó üveg, ezért amikor kifele nézek, csak körvonalakat látok. Az ajtó egyik oldalán egy széles és tág világ van tele lehetőségekkel, a másikban pedig csak egy szoba. Itt nincsenek ablakok, csak folyamatosan változó festmények és tárgyak. Nem is tudom van-e kint vagy bent. Lehet, hogy csak itt és ott van. De talán az sincs. Mindenhol csak az emberi butaság van.
...még 2004-ben írtam ezt miután elveszítettem valakit egyik napról a másikra, és eléggé magam alatt voltam. Nem szeretnék belejavítani, mert már nem lenne ugyanaz utána. Tudom,h itt-ott át kellene fogalmazni. Azért mutatom meg, hogy hátha valakit elgondolkodtat, nem pedig,h ezt adják elő ki-mit-tudon.
Ha mégis átjavítom akkor kiteszem majd címlapra is.
Várom a véleményeket, vagy linkeket ha valakinek vannak "hasonló" gondolatai.
