Hát eljött ez is, megtettem az első lépést... Ma felhívtam a srácot, azt mondta kedden hívjam vissza újra és valószínűleg szerdán mehetek meghallgatásra... Kicsit úgy érzem, mintha kiveszett volna a humorérzékem, már most izgulok, pedig nincs miért és tétje sincs a dolognak... Bár ha jobban belegondolok, akkor van... ez volt az álmom... a színpad, a fények, az emberek szórakoztatása... Ugye azért drukkolnak itt nekem páran?
UPDATE 2010.10.02.
Sziasztok! 
Kértek önkénteseket ma a közönségben és jelentkeztem. A feladat adott volt, négy ember kiült a színpadra, volt négy sztori és kézről kézre adva a mikrofont hitelesen el kellett mesélnünk hogy is volt. Nem azt mondom, hogy tuti siker, de nagyjából "színpad érett" vagyok 
Nem mellesleg ABE-nek is megjött a bátorsága és fent volt velem a színpadon, végig Apunak hívták, ha róla mondtak valamit, ebből következik, hogy amikor neki mondtak valamit rólam, akkor Anya voltam 
Huh... Kicsit szétszórt lett, de most nekem így jó 
Remélem érthető voltam 
Ki tudja, talán én vagyok a következő Kiss Ádám... 
Drukkolnak Neked, sokan. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
