Az eheti viselkedésem jellemzése: hülyeség hülyeség hátán. Ebben van rossz és jó hülyeség. Volt benne olyan, amiről első pillanatban tudtam, hogy nem kellett volna és egyfolytában ellenkezett az agyam de megtettem, mert úgy éreztem jónak.
Volt jóféle hülyeség kocsmázás, beszélgetés régi emberkékkel, akik már régóta hiányoztak az életemből, elsősök, akiket jó volt kicsit hallgatni és elneveztük őket "Twilight generáció"-nak. Főzés... lasagne saját tésztából és olyan ökörködésekkel, amik fájtak 
"Jól van nah, ne szúrj le!"
"Ezt pont te mondod?? Te folyton piszkálsz..., nah jó néha jogosan " mindezt főzés közben nevetve késsel a kezünkben és igen jó volt. Jó volt az erkélyen ülve pipázni és nevetni, buborékot fújni.
Egyik hülyeségem se csinálnám vissza még azt sem, amiről mindig is tudtam, hogy nem szabad.
Mert az életet élni kell és nem keseregni 
