Csak mi ketten, a sötétben. Érzem ahogy remegsz, ahogy elfog a vágy. Ezt nem lehet leállítani. A süvöltő szél megrémiszt, elfog a félelem. Nekem csak simogatja a fülem, jóleső érzés. Fázol. Érzem a lúdbőrző nyakadon, karodon. Mégsem zavar ahogy egyre csak hámozom le a ruhadarabokat, míg csupasz felsőtesttel nem állsz előttem. Finoman megpuszilom a szád, beleharapok. Vér serken belőle, de téged nem zavar, nem érzel semmit a vágyakozáson kívül. A vér íze megrészegít, nem tudok tovább várni. Gyengéden megharapom a nyakad, épphogy csak ott maradjon a nyoma, majd lejjebb haladok. Csak azt veszed észre, hogy már nadrág sincs rajtad, csak egy bugyi az egész öltözéked. Lassan, de szenvedélyesen megcsókolsz, erre nem számítottam. Újra érzem a véred és elveszítem a fejem. A nyakadhoz hajolok, és először finoman, majd erőteljesen beleharapok. Vér serken, mire még mélyebbre mélyesztem a fogaim és csak kortyolom a forró, sós nedűt.

Már nem élvezed. Próbálnál sikítani, de jön ki hang a torkodon, csak egy halk sóhaj. menekülni próbálsz, de alig bírod mozdítani a lábaid, olyan mintha mázsás súlyokat aggattak volna rájuk. Ilyen ez. Lassan alábbhagy a rúgkapálás, ahogy elenyészik az élet a testedből. Az utolsó pár korty, de már nem mozogsz.
Rémülten, néma sikolyra nyitott szájjal nézel rám.
Igen. Te is csak egy élettelen test vagy. Egy a sok közül...

a kép tulaja: essellessell