Torz árnyak kíséretében,
Néha félve tőlük,
Néha barátságukat keresve,
Hideg aszfalton, fáradtan megpihenve,
Kezem nyújtva sötétség urának...
AKAROM!
Akarom, hogy jöjjön a gonosz!
Adja nekem minden bizalmát!
Keresse bennem a legmocskosabb érzést,
Mely kipusztít minden jót, mely körülöttem születik!
Hallja a sötétség véritta sikolyom,
Angyali mosollyal gyógyítson a sátán,
Ördögi kacajával űzzön gúnyt belőlem a legfényesebb angyal!
EZT AKAROM!
Elveszteni a realitást jó és rossz közt.
Hogy legyek én a fény és a sötétség szerelmének gyümölcse!
Legyek egy elmosódott írás,
Mit senki nem tud betűzni,
Egy enigma,
Mit csak másik énem fejt meg!
Vagy tán magamat sem akarom ismerni?
Lényem érzéseim, s gondolataim labirintusa.
Nincs kiút, hiába keresem, kutatom folytonosan a válaszokat.
NINCSENEK!
A kérdések száma egyre nő.
Napról napra több a kérdőjel.
FÉLEK.
Az őrület határán állok.
SEGÍTSETEK!
Nem kérem, hogy küldjetek el, csak hagyjatok elmenni!
Nem kérem, hogy adjatok kezembe kést, csak a pengét ne vegyétek el!
NE SIRASSATOK!
Békében akarok nyugodni!
Nem kell a bűntudat!
Életemben megfeledkeztetek rólam.
Holtomban se említsetek, ne gondoljatok rám!
Felejtsétek el, hogy meghaltam!
ISTEN VELETEK!
,ti képmutató, hazug emberek.....
Vajon észreveszitek majd, ha elmegyek?
.
