Napórával mért égi percek
Hanyatló csillagok porába vesztek.
A valóság súlyától a tejút is reszket.
Nem Neked való,el kell,hogy engedd!
A Hold fényébe mártsd most a tollad!
Ha e tintával írsz szebb lesz a holnap.
Könyved betüi szivárványként ragyognak,
Mit kötelező olvasmányként angyalok lapoznak.
Aranyló soraidból a tündérek idéznek,
Ne félj majd attól,hogy a felnőttek lenéznek,
Hisz oly dolgokról regélsz,mit akárki nem érthet,
Gyermeki szív ad otthont minden csodás mesédnek.