Sokan vannak elkeseredve a mai világban a szegénység és kilátástalan helyzet miatt.Ezért gondoltam leírok nektek egy hihetetlen de igaz történetet,hogy erőd adjon mindenkinek aki úgy érzi nincs tovább.
Jelenleg ebben az országban nagyon nehéz munkát találni,ha találsz is abból nem lehet félre tenni mert elmegy a megélhetésre.Fiataloknak semmi esélyük nincs arra hogy saját lakáshoz jussanak önerőből.Nem fognak kiutalni önkormányzati lakást sem,és a szülők sem tudnak manapság úgy segíteni ahogyan régen tehették. Mit lehet tenni ? Íme a történet egy olyan fúról aki olyan szegény családból származik ahol mindenki hajléktalan és intézetekben nevelkedett :

1 évtizede ismertem meg a fiút aki a Moszkva téren ( már Széll Kálmán tér ) leszólított és azt kérdezte tudok -e neki valami alkalmi munkát adni.18 éves volt,piszkos,látszott hogy nem ágyban aludt éjjel.Sajnos én is alkalmazott voltam akkor és nem tudtam neki munkát adni,sem pénzt. Valamit láttam benne és gondoltam vagy így vagy úgy segítek neki valamit.
Megadtam a telefon számomat neki,kértem délután hívjon fel.Közöltem vele hogy szívesen látom az otthonomban ha nincs hol aludnia,lefürödhet stb...
Délután fel is hívott,eljött. Lefürdött,adtam neki enni, és beszélgettünk.Elmondta hogy ő 12 évig nevelkedett gyermekotthonban 2 testvérével,anyja prostituált alkoholista,apja meghalt,testvérei szívességből lakhatnak ismerőseiknél,kinél 1-2 napot vagy hetet.Mivel nem rendelkezik szakmával nehezen talál munkát,semmi pénze nincs,az a ruha az össz vagyona ami rajta van és 40 ft apró.
Szívszorító volt hallgatni és átérezni a helyzetét hiszen ki az aki így akar élni. Szerintem senki.Én sem vagyok egy gazdag ember,élelmiszer boltban dolgoztam akkor. Gondolkodtam milyen megoldást lehetne találni a fiú gondjaira. Hiszen egy embernek legalább egy ágy és valami munka kell . Nálunk éppen üresedés volt és megkérdeztem főnökömet hozhatok-e olyan embert aki nem dolgozott még ilyen területen. Kezességet vállaltam érte mert láttam a fiún hogy nagyon dolgozna.
Másnap reggel már nálunk kezdett. Az volt a dolga hogy az üzletben az üdítőket,söröket,borokat,vizeket feltöltse.Szépen csinálta a dolgát.Nem volt gond.
Mi ketten abban egyeztünk meg hogy 2 hónapot lakhat nálam és utána kivesz egy szobát magának.Így is lett. Szépen félre tette a pénzét,együtt kerestünk az expressz újságban kiadó szobát és ki is vette.Volt pénz,meló,lakás.
2 évig ment ez így,rossz szót nem lehetett szólni a gyerekre.Még barátnőt is szerzett magának akivel kivettek egy egész lakást és össze költöztek..2 év után megkérdezte tőlem haragudnék-e ha felmondana . Mondtam nem haragudnék ha tudnám miért teszi.Hiszen én vittem oda őt.Tőlem is megkérdezi majd a főnök. Azt mondta tud egy segédmunkát ahol jobban fizetnek. Szeretne félre tenni hogy legyen saját lakása egyszer.A lehető legjobb választ adta a kérdésemre,és örültem hogy 20 évesen így gondolkodik. Fel is mondott,elvállalta a segéd munkát ahol rendesen ki is fizették mindig. 5 évet így dolgozott. Félretenni nem igazán tudott hiszen komolyabb melóhoz komolyabb étrend kell ami többe kerül.
5 év múlva történt egy olyan dolog amit én sem akartam elhinni akkor. Megcsörrent a telefonom és a barátnője hívott aki sírva közölte hogy a fiút baleset érte. Kerékpárra elesett és elvitte a mentő. Hupsz azonnal megyek segítek.Barátomról van szó. Szegény gyereket amikor megláttam a kórházi ágyon azt hittem mentet meghalok. Sok seb,4 helyen tört el a keze .Éppen a műtétre várt mert csavarozni kellett volna neki. Rám nézett és annyit kérdezett : "Most mi lesz ? " Mi lenne ? válaszoltam. Össze raknak és minden megy tovább....Nem úgy van az ...mondta.Ha holnap nem megy dolgozni kirúgják.Mondtam ne ezzel foglalkozz.Azt mondta egy tűszúrástól is fél nem hogy a műtéttől.
Nem is vállalta.Odament az orvoshoz,megköszönte a segítséget .Az orvos közölte vele hogy ha nem műtik meg akkor nyomorék marad a keze és soha nem fogja tudni úgy használni ahogy régen.Nem vette komolyan és hazament.Másnap bement dolgozni de nem tudott szinte mozdulni sem a fájdalomtól. Főnöke hazaküldte,mondta neki ha meggyógyult szívesen alkalmazza de így nem kell oda .Én annyit mondtam neki gondolkozz el azon miből fogsz megélni. Albérletet fizetni,kaját venni.Mert a barátnőd fizetése a felét sem fedezni.
2 hónap alatt elfogyott a pénze,a keze ramaty,fizikai munkára alkalmatlan.Utolsó 50.000.- forintjából egy laptopot vett magának. Na gondoltam ennek az esze elment teljesen. Kajára nem jut de laptopot vett.Meglepetésemre másnap eladta némi haszonnal. Hú mondom szerencséd volt. A válasz annyi volt : "Ez nem szerencse hanem az informatika és piac ismerete amivel lehet pénzt keresni " . Vett egy másikat még aznap és megint hamar eladta. Azzal is keresett pénzt. 1 hónap múlva 2 laptoppal csinálta ezt párhuzamosan.És ment fel a szamár létrán.Én csak néztem ,próbáltam kitalálni hogyan csinálja.Nem láttam benne logikát.Csak annyit hogy vesz és elad. Van belőle pénze.Ekkor már komolynak mondható mobiltelefonok is voltak forgalomban és azokból is vett néha.Ment ez a gyerek éjjel 3-kor is ha kellett. Volt naponta annyi találkozója mint égen a csillag.Mint egy üzletember.Gyűlt a pénze. De panaszkodott is sokat milyen emberekkel találkozik,kikészült idegileg,volt olyan vevő aki ki akarta rabolni,nem akarja ezt csinálni de máshogy nem tudja rendezni az albérletet.
Csinálta ezt 1 évig amikor össze gyűlt egy kis pénz.A kis pénzből valami lakást akart varázsolni. Nézegettük az internetet és találtunk egy önkormányzati bérleményt. Irodának volt hirdetve,bérleti jog átadó . Na mondom ha ebbe becuccolsz neked annyi. Jönnek az önkormányzattól és szerződést bontanak. Azt mondta megpróbálja.Valamit tenni kell. Át is vette az irodát ,letette az előző bérlőnek az összes pénzét hogy az ő javára mondjon le a bérletről. Át is íratták,hivatalosan is ő lett a bérlő. Egyébként ez egy Budapesti belvárosi háztömb-ben volt.Nem mondta volna meg senki hogy iroda mert úgy nézett ki mint bármelyik másik lakás.Belső udvarból volt a bejárat.
Nem üzletelt tovább kacatokkal. Megvolt amit akart. Na de volt egy kedves szomszéd aki szépen kihívta az önkormányzattól az illetékest és elmondta hogy az irodát lakásnak használják.Számítani lehetett mi lesz ebből.Mondtam mentse ami menthető és ő is adja el a bérleti jogot. Mivel az irodát rendesen megcsinálta idő közben elég szép kis pénzt kapott érte. Vett belőle egy nyaralót Pest megyében. 18, 2m ,fürdő wc nincs,víz nincs a házban,gáz még az utcában sincs. Amikor ezt megvette keresett irodai munkát és szépen lassan elkezdte felújítani a nyaralót. 3 év kőkemény munka volt mire minden úgy volt a kis kuckóban ahogy egy lakásban lennie kell.Na de egy ilyen kis kuckó tényleg csak arra jó hogy nem ázz kint az esőben.Nagyon szépen fel lett újítva. Az utcában nehéz helyzetbe került egy lakó és a bank lefoglalta a házát.Elég olcsón árulták. Megláttuk,na mondom ez kellene neked. Válasz " Vegyük meg". Vigyorogtam mint a vadalma,honnan a fenéből szerzel ennyi pénzt.Mondta eladja az övét és abból megveszi.Na mondom az kevés lesz ehhez. Hirdette 6 hónapig és nagy meglepetésemre el is adta. Pontosan annyit kért érte mint amennyibe másik került + ügyvédi költség. Szépen meg is vette,becuccolt. 2 x 30 2m + akkora kert hogy gazdálkodni is lehet rajta.

Azóta is az irodában dolgozik,van egy háza,a lányt elvette feleségül.Családjában ő az első akinek van vagyona,és nem albérletben lakik.

Én ebből azt tanultam meg hogy soha nem szabad feladni bármennyire is rossz a helyzet. Mindig történik valami,mindig van egy lehetőség.Néha a legvékonyabb szalmaszálba is kapaszkodni kell mert lehet hogy az segít majd rajtunk. Ne legyünk telhetetlenek és mindent meg kell becsülni. Alázattal legyünk minden és mindenki iránt mert nem tudjuk honnan jött és min ment keresztül.

Remélem erőt ad ez a kis cikk néhány nehéz sorsú embernek.