Szia Geri, le szeretném írni ami a szívemben van, hátha esetleg egyszer mégis olvasod.

Egyrészt nagyon megértem hogy bánt hogy nem volt írásos reakció, és szerintem igazad van, fontos lett volna írásban is reagálni (és ezt elmulasztottuk), mert az egy nagyon súlyos és borzalmas dolog amit leírtál a hsz-ben, de abban szerintem nincs igazad hogy ne reagált volna senki, mert pl én is nagyon sajnálom ami veled és a családoddal történt, és biztos vagyok benne hogy még csak megközelítőleg sem tudom átérezni hogy milyen fájdalmakat éltél és élsz át, és ez az egész messze túlmutat az én "bölcsességemen", hogy bármilyen tanácsot tudnék adni, viszont azt tudom írni, (és most pótolom amit akkor elmulasztottam), hogy imádkozok érted és apukádért. Illetve azt amit hiszek és tapasztalok, hogy Isten még ilyen helyzetekbe is tud gyógyulást hozni, hogy azért vállalta azt az elképzelhetetlenül sok szenvedést, és a halált, hogy te Geri és a te apukád és a családod, mindenki, élhessen vele örökké azáltal hogy a kereszten meghalt érted és mindannyiunkért hogy kifizesse a bűneink árát. És elküldje hozzád a Szent Szellemét akit a biblia vigasztalónak is hív (és Ő ellentétben velem tényleg tud vigasztalni is), hogy újjászüljön és hogy az Ő kegyelmében és szeretetében élj és erősödj nap mint nap, megismerve Őt jobban és jobban, és egy mélyebb személyes szeretet-kapcsolatban élni vele mint azt bárki le tudná írni. És ő az ajtónál áll és zörget, vár, hogy megtérj hozzá, hogy ismerd és megismerd Őt (Biblia) és szóljon hozzád (sokszor Biblia), és te is hozzá (ima).