HELYJELÖLŐK, MELLÉKNEVEK, TE ALAK

Példamondatok

Gakkō no mae ni basu no teiryūjo ga arimasu. Az iskola előtt buszmegálló van. (pontosabban "busznak a megállója", de buszmegálló rövidebb).

Sono teiryūjo de kodomo wa ōzei basu wo matte imasu. Annál a megállónál sok gyerek várja a buszt.

Onna no ko mo otoko no ko mo imasu. Kislányok is, kisfiúk is vannak. (Onna no ko, Otoko no ko pontosabban azt jelenti, hogy lány gyerek, fiú gyerek)

Sensei mo imasu ka? Tanár is van?
Iie, sensei wa hitori mo imasen. Nem, tanár egy sincs.

Kyoukan is azt jelenti, hogy "tanár", mint a sensei, annyi különbséggel, hogy a sensei megnevezést olyan is "kiérdemli", aki tanulmányaival sokat ért el, pl orvosokat is szokták sensei-nek nevezni, a kyoukan azonban a tanár, aki könyvből tanít.

Sensei wa doko ni imasu ka? A tanár hol van?
Sensei wa tsukue no ushiro ni imasu. A tanár az asztal mögött van.

Sono gakusei to sensei wa nani wo shite imasu ka? Az a diák (főiskolai/egyetemi hallgató az daigakusei) és a tanár mit csinál?
Sensei wa iroiro shitsumon to gakusei wa sensei no shitsumon ni kotaete imasu. A tanár különböző kérdéseket tesz fel és a diák válaszol a tanár kérdéseire.

iroiro=különböző; shitsumon=kérdezni; kotaete=válaszolni; wo=o (lásd első írás), a kiejtés is "o".

Inu wa ki no soba ni imasu. A fa mellett kutya van. (ki=fa, soba=mellett)

Kore wa kuroi enpitsu desu. Ez fekete ceruza.

Kyōto ga kirei desu. Kiotó szép.

Atarashii hoteru no tatemono wa ookii desu. Az új szálloda épülete óriási. (atarashii=új, hoteru=szálloda, tatemono=épület, ohkii=óriási)

Soko ni hon wa arimasu. Atsui hon to usui hon arimasu. Ott könyvek vannak. Vastag könyv és vékony könyv.

Seto-san no heya wa hiroi desu. Seto-san szobája tágas.

Watashi wa banana suki desu. Én szeretem a banánt.

Valaki, valami, valahol

Már tudjuk mit jelent a "ka" a mondat végén, de mi van akkor ha nem a mondat végén szerepel?

Pl:
Kokuban no mae ni dare ka imasu ka? Korábbi írásban említve volt, hogy "dare" azt jelenti, hogy "ki/kicsoda", azonban jelen esetben nem az lesz a mondat jelentése, hogy "A tábla előtt ki van?", hanem "A tábla előtt van valaki?" lesz, mert a dare után írt ka határozatlan névmást csinált belőle.

Ugyanez a helyzet nan, doko, stb esetében is.

Ano tatemono no mon ni nani ka imasu ka? Annak a ház kapuja előtt van valami?
Hai, shiroi neko ga imasu. Igen (egy) fehér macska van.

Megjegyzés: Aki észrevette, hogy "nani"-t írtam most, korábban pedig "nan", az biztos vakarja a fejét, hogy ez miért van, nos ennek az oka, hogy ha a szó után rögtön desu következik akkor csak "nan":
Kore wa nan desu ka? Ez mi?

ellenkező esetben pedig "nani":
Nani wo benkyou shite imasu ka? Mit tanulsz ? (jelenidőben folyamatos cselekedet fejez ki a mondat a suru ige te alakja+imasu kapcsolata miatt, benkyou=tanulni, suru=csinálni vmit)

Nem keverendő össze a kettő, Kore wa nani desu ka? nyelvtanilag helytelen.

Helyjelölők

Az asztalhoz képest:

ue=felett
shita=alatt
hidari=bal
migi=jobb
mae=előtt
ushiro=mögött
naka=benne
soba=mellett

Pl: Shōjo ga tsukue no hidarigawa ni suwate imasu. A fiatal lány az asztal bal oldalán ül.

Fentieket kombinálva kapunk 4 új szót:
hidariue=bal fent
migiue=jobb fent
hidarishita=bal lent
migishita=jobb lent

kita=észak
minami=dél
nishi=nyugat
higashi=kelet

Melléknevek

Jelző

A japánban alapvetően a mellékneveknek 2 típusát különböztetjük meg. A két típus ragozása és mondattani viselkedése eltér egymástól.

1) "Szabályos melléknevek" közé soroljuk azokat, amelyek jelzői helyzetben "ai", "ii", "ui", "oi"-ra végződnek. Szótárban is ez az alak szerepel, tehát ezt szótári alaknak is nevezik.

Kore wa akai pen desu. Ez egy piros toll.

2) "Álmellékneveknek" nevezzük azokat, amelyek főnévből képzettek. Ezek úgy vállnak melléknévvé, ha utánuk "na" / "da" szót illesztünk, amennyiben jelzői funkcióról van szó.

Are wa taira na hako desu. Amott az egy lapos doboz. (taira=síkság)
Kare wa hen da. Ő furcsa. (kare=Ő, hen=furcsa)
Kare wa hen na hito desu. Ő furcsa ember.

Állítmányi alak

Ha a szabályos melléknév állítmányi funkcióban szerepel, akkor az állítmányi alak megegyezik a szótári alakkal.

Kono ryōri wa oishii. Ez az étel finom. (ryōri=étel, oishii=finom)

Gyakran az állítmányi melléknévi alak és a desu közé "no" szó kerül, ezt sokan szebbnek tartják, azonban manapság már (főleg a fiatalok) inkább elhagyják a "no"-t.

Anata no megane wa kuroi no desu. A szemüveged fekete.

Korábbi írásban már kifejtettem, hogy a "no" birtokos jelölő, azonban mellékneveknél is használják, így mondattól függően előfordulhat, hogy nem tulajdonost jelöl.

Pl: "shiroi no majo" Jelen esetben nem azt jelenti, hogy "a fehér boszorkánya", hanem "fehér boszorkány".
Toyota no kuruma pedig Toyota autót jelent.

Melléknevek múlt ideje és tagadása

Kore wa atsukatta. Ez forró volt.

A fenti táblázat lazább beszélgetésnél (pl barátok között) használatos, nagyobb illedelemet igénylő szituációban (pl főnökkel történő beszélgetés során) az alábbiak használandóak:

Kyō wa atsukatta desu. Tegnap meleg volt.

Megj: Atsui ugyanúgy, mint a "kaze", "kami", stb több jelentéssel bír, hogy éppen melyikről van szó az a mondattól vagy a leírt kanji-tól függ.

~TE alak

Ha az állítmányi funkcióban több melléknév is követi egymást, akkor abban az esetben "~te" alakkal kapcsoljuk őket össze. "Szabályos melléknevek" esetében a szó végéről eltűnik az "i", helyét "ku" veszi át és ehez kapcsolódik a "te" toldalék.

Kono suika wa amakute oishii desu. Ez a dinnye édes (és) finom.
Usukute omoshiroi zasshi desu. Vékony (és) érdekes magazin.

Álmelléknevek esetében "de"-re végződnek "te" helyett:

A "de" tulajdonképpen a "desu" rövidítése.
Kono heya wa kireide shizuka desu. Ez a szoba szép (és) csendes.

Abban az esetben, ha állmelléknév és szabályos melléknév is szerepel, akkor először az álmelléknév kap helyet.

Kono ie wa kireide hiroi desu. Ez a ház szép (és) tágas.

Néhány további melléknév

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!