Fogalmak közti különbségek

Szóval akkor lássuk a medvét. Mi is a különbség Anglia, Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság és a Brit-szigetek közt?
A nagy kuszaságot az okozza, hogy az Egyesült Királyság (United Kingdom, teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) nem egy ország, hanem papíron négy ország szövetsége, amelynek legfőbb összekötője az uralkodó személye, a közös külpolitika, pénzügy és hadügy.
Tehát ezek az országok olyan szoros politikai és gazdasági kapcsolatban állnak egymással, hogy gyakorlatban egynek tekintjük. Egy pénzük van és mindegyikük azonos, brit útlevelet kap.
Anglia - nem tiltakozva – azért vállalja gyakran az Egyesült Királyság helyét a hétköznapokban, mert egyértelműen a domináns állam. A legnagyobb területileg és gazdaságilag, itt vannak a leggazdagabb részek, ez adja a lakosság nagy részét és persze ne felejtsük el, hogy mindegyik másik négy államban széles körben beszélt az angol nyelv, valamint ők adják a királyi családot.

Az Egyesült Királyság négy állama. A kis sziget a négy állam között Man szigete

Az Egyesült Királyság valójában, mint mondtam, négy ország szövetsége: Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország alkotja. Nagy-Britannia (Great-Britain) pedig inkább egy földrajzi elnevezés (hasonlóan mondjuk a Kárpát-medencéhez), mely Anglia, Wales és Skócia nagy részét tartalmazza, de nem az egészet, mert a kisebb szigeteiket nem (például a Shetland-szigeteket).

Nagy-Britannia, csak a legnagyobb, fő szigetet tartalmazza

A Brit-szigetek (British Isles) elnevezés az összes szigetre vonatkozik, ami abban a régióban található, beleértve a két nagyot, így tehát ebben az elnevezésben benne foglaltatik az Írország (Írországot gyakran használjuk az Ír Köztársaságra) is, aminek két része van: az Ír Köztársaság (Republic of Ireland), ami a sziget nagyobb, katolikus része, és Észak-Írország, ami a sziget kisebb, protestáns része.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de része az Egyesült Királyságnak. A kettészakadás 1922-ben történt meg, és egészen a ’90-es évekig hovatovább a szigeten polgárháború zajlott az unionisták és a szeparatisták közt. Értelemszerűen a szeparatisták katolikusok és el akarnak szakadni az Egyesült Királyságtól majd csatlakozni az Ír Köztársasághoz. Az unionisták (orániaiak) a protestánsok, akik hűek a monarchiához és még Orániai Vilmos telepítette le őket a 17. században - miután Jakab katolikus királyt legyőzte-, hogy legyen ír földön is támogató bázisa. (Bár ez a történet két mondatnál hosszabb.)

A Brit-szigetek - ez mindent tartalmaz, ami abban a régióban van

Az Egyesült Királyságon és az Ír Köztársaságon kívül vannak még területek a Brit-szigeteken, amelyek egyik entitás alá sem tartoznak. Ők a Brit koronafüggőségek (Crown dependencies), ami három sziget: Jersey és Guernsey bailliffségek a Csatornában és az Ír tengeren Man szigete. Nem tagjai se az Egyesült Királyságnak, se az EU-nak, ők közvetlenül a korona tulajdonai.

Itt meg kell jegyeznem, hogy a brit korona hasonlóan működik a mi Szent Koronánkhoz. Azaz hivatalosan ott sem az uralkodó uralkodik, hanem Isten a koronát jelölte ki, mint az ország uralkodóját, a király vagy királynő csupán mint közvetíti az akaratát. Így lehetséges, hogy a koronának vannak szigetei, nem pedig az uralkodónak. Ez azt is jelenti egyben, hogy ezek a kis szigetek részben függetlenek az Egyesült Királyságtól, saját törvényhozásuk, kommunikációjuk és saját pénzük van (bár az a font sterlinghez van kötve).
A szigeteket azonban sok fórumon többé-kevésbé az Egyesült Királyság képviseli, illetve katonailag támogatja, azonban saját útlevéllel rendelkeznek.

Az utolsó két csoport az egykoron hatalmas Brit Birodalom maradványaiból született. A Nemzetközösség (Commonwealth of Nations) és a Brit Tengerentúli Területek (British Overseas Territories).

A Nemzetközösség egy 54 államból álló szervezet, melyek elismerik a szervezet fejének a brit uralkodót, és ebből 16 ország elismeri azt államfőnek is, ők a Nemzetközösségi Államok (Commonwealth realms). Ezek az államok nagyon lazán, vagy egyáltalán nem függenek az Egyesült Királyságtól, külön pénzük és papírjaik vannak.

A szervezet létrehozása több lépcsőben jött létre, például Kanada, Ausztrália és Új-Zéland esetében egyszerű diplomáciai tevékenységnek volt köszönhető. Ezek az országok már nem akartak többé közvetlenül London irányítása alá kerülni, de a Birodalmat sem akarták elhagyni, így domíniumi státuszt kaptak. Ez jóformán annyit jelent, hogy az államfőn kívül semmi sem közös a britekkel.

Sok volt gyarmat teljesen elszakadt a Birodalomtól (például Egyiptom), de sok átlépett a Nemzetközösségbe. A brit külpolitika a második világháborút követően felismerte, hogy a gyarmati rendszereknek leáldozott és okosan nem küzdöttek a változással, hanem inkább arra törekedtek, hogy a volt gyarmataikat egy laza szövetségbe tereljék: ez lett a Nemzetközösség.
A Nemzetközösség legtöbb tagjának semmi köze nincs az Egyesült Királysághoz, a szervezet csupán szimbolikus, illetve megrendezi például a krikett bajnokságot és cserediák programokat szerveznek.

A Nemzetközösség zászlaja - nem sok ember ismerné fel

A Tengerentúli Területek a gyarmatok utolsó maradványai. Ezek a (legfőképp) szigetek túl picik, gyéren lakottak voltak ahhoz, hogy elszakadjanak és önálló életet kezdjenek. Nem képezik az Egyesült Királyság részét, de az Egyesült Királyság intézi az ügyeiket, brit útlevelet kapnak. A koronafüggőségektől jogi státuszuk különbözteti meg őket. A Tengerentúli területekről sokat hallhatunk, mert ide tartoznak a Falkland-szigetek és Gibraltár is, mely sok bonyodalmat szokott okozni az Egyesült Királyság külpolitikájában.

A dolgot egy Venn diagrammal tömöríteném össze. Fapados a kivitelezés, de ez futotta a grafikus tudásomból, ide még elmegy szódával.

A Venn diagramot egy bizonyos angol John Venn úriember találta fel a Viktoriánus korban

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!