Az erőmű
Nagyításhoz kattints a képre!
A Csernobili atomerőmű, eredeti nevén Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű építéséről 1966. június 29-én határoztak, mely szerint 1977-ig egy 11,9 GW teljesítményű erőművet kell építeni a Szovjetunió területén.
16 terület merült fel az erőmű építési helyszínéül. A terület kiválasztásánál figyelembe vették a helyszín energiaigényét, a legnagyobb fogyasztású terültekből választottak. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság tervezőbizottsága Kijev környékét javasolta, azon belül egy Kopacsi nevű kis települést.
A helyhiány miatt 2 kisebb települést is le kellett rombolni.
Az erőmű első létesítési fázisára (2 GW) három tanulmányterv készült, rendre RBMK-1000 (BWR), RK-1000 (gázhűtésű, grafitmoderátoros reaktor) és VVER-1000 nyomottvizes (PWR) reaktorokkal. A szállítás és az építés költségei, lehetőségei miatt a Teploelektroprojekt által készített tanulmánytervek közül a Szovjetunió Energiaügyi és Nehézipari Minisztériumainak 1969. június 19-i közös határozata alapján, az RBMK-1000 reaktorokkal megépítendő erőmű tervét választotta ki, ezt a Szovjetunió minisztertanácsa is jóváhagyta.
RBMK-1000 atomreaktor működési elve (Nagyításhoz kattints a képre!)
Mi is az az RBMK (Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij)?
"A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya.
Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a forralt vizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás.
A forralt vizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás a víz anyagú moderátor hiányában nem jelentkezik."
Nagyításhoz kattints a képre!
RBMK-1000 típusú atomreaktorokat előtte csak Leningrádban és Kurszk városában létesítettek. Később több épült Litvániában és Oroszországban is. Litvániában veszélyességük és elavultságuk miatt végleg leállították őket.
Teljes működő kiépítettsége idején az erőmű négy, egyenként 1 GigaWatt villamos teljesítményt leadó erőművi blokkból állt (a Paksi Atomerőmű blokkjai egyenként 500 Megawatt teljesítményre képesek), erőművi blokkonként egy-egy 3,2 GW hőteljesítményű RBMK-1000 típusú reaktorral rendelkezett. Az 1 GW villamosenergia előállításához 2 db, egyenként 500 MW-os turbina szükséges.
Az 5. és 6. számú blokkokat a Csernobili atomkatasztrófa miatt már nem fejeztek be.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
