Belső és szerelés

Az oldallapok természetesen kézzel oldható csavarokkal vannak rögzítve. Ezek eltávolítása után derül ki, hogy az oldallapok a hagyományos, karmos módszerrel kapcsolódnak a házhoz. Ez nem feltétlenül jelent problémát, de a Corsair próbált újítani és nem sima, lemezből hajlított karmok, hanem valamiféle 3 D-s „izék” vannak az oldallapon.

Leszerelésnél még jónak tűnik, hiszen esély sincs arra, hogy bármiféle éle legyen, viszont felhelyezésnél egyértelműen nehezebb boldogulni ezzel a megoldással. Többszöri próbálkozással sikerült csak a helyére illeszteni az összes „pöcköt”.

Maga a lemez viszont kellemes csalódás volt, ugyanis a legkevésbé sem nyaklik, dacára a jelentős perforálásnak. Ismét bebizonyosodott, hogy a ház – relatív – kicsi tömegét nem az anyaghasználat alacsony minősége, hanem a rengeteg szellőzőrács (valamint az egyéb, betervezett folytonossági hiány) okozza.

Túl sok tartozék nincs a házhoz, gyakorlatilag kimerül néhány tucat csavarban és 4 db kábelkötegelőben, amit egy lapos kartondobozban kapunk az egyik 3,5”-os meghajtóhelybe illesztve.

Több viszont nem is kell, hiszen a házba minden be van építve. A 3 db 5,25-ös meghajtóhely könnyen használható rögzítőrendszerrel van ellátva. A 3,5”/2,5”-os meghajtókat 4 rekesz fogadja, amikbe egy viszonylag puha, rugalmas műanyag rögzítőelem illeszkedik, meglehetősen stabilan. A 2,5”-os egységeket bele kell csavarozni, a nagyobbakat viszont szilikonpárnába ágyazott acélpöckök tartják a helyükön. Rezonanciától nem nagyon kell tartani.

A 4 db merevlemez- vagy SSD-keret kevésnek tűnhet, de jobban belegondolva nem is igazán van szükség többre.

Gyárilag 2 ventilátort kapunk. Előre egy 140, hátulra egy 120 mm-est szereltek a házba. Előre beszerelhető még egy 140-es egység. Na, ehhez kellenek azok a bizonyos hosszú csavarok! Az oldallapra 2 db 120/140 mm-es kerülhet akkor is, ha ablakos változatot veszünk.

A ház tetejére pedig újabb 2 db 120/140 mm-es rakható. Ez utóbbiak természetesen kiválthatók egy 240 mm-es vízhűtő radiátorral, de ezt nem volt alkalmam kipróbálni. Ez akárhogy is számoljuk, 7 venti, dacára annak, hogy a Corsair oldalán 6-ot említenek.

Az alaplapi tálcán ott van a már-már kötelező szerelőablak, illetve a kábelek elvezetését segítő nyílások, amiket nem láttak el semmiféle gumírozással, viszont – ami általánosságban is jellemző a házra – minden él tökéletesen el van dolgozva.

Nem mellékelnek a házhoz alaplapi távtartót, mivel a tálca úgy van kialakítva, hogy ez fölösleges legyen. Ugyan apróságnak tűnik, de megkönnyíti a szerelést.

A kártyahelyek fedőlemeze kézzel oldható csavarral van rögzítve (ezáltal a kártyák is), ami kellemes kompromisszum a hagyományos csavaros rögzítés (ami macerás) és az alternatív „all in one” típusú rögzítések között (ami nem feltétlenül stabil).

Mindezek tükrében talán nem meglepő, hogy az alkatrészek beszerelése rendkívül gyorsan zajlik. Bőven van hely, minden kézre áll, és nem kell attól tartanunk, hogy valami szörnyeteg holmi szétvagdossa a kezünket.

Az alaplapi tálca és a „hátsó oldallap” között szintén megfelelő méretű hézag van, hogy az összes kábelt kényelmesen eldughassuk, így a gép belső elrendezése esztétikus és szellős maradhat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!