2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Desulfator vs pulse charger-Szerintem mind a kettő.Direct Drive desulfator

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Igazi, jó kis téli téma. A net tele van deszulfátor leírással. A zöme 2 tekercses változat egy 555-sel+1 FET. A másik változat lesz itt napirenden aminek az alapötlete( nem az én ötletem), hogy feltöltünk egy kondit majd rácsattintjuk az akkumlátorra. Lényeges része a desulfator-nak, hogy a kondenzátor bankot nem sütjük ki teljesen. Fontos paraméter, hogy mekkora kondit, és milyen feszültségre töltünk fel. Természetesen a gyakoriság, frekvencia is fontos. Ha ezeket jól választjuk meg akkor valóban nincs különbség a címben szereplő két áramkör között. Miért is akarjuk ezt? Állítólag a rövid idejű nagy áramimpulzusok a szulfát kristályokat aprítják, bontják. A nyereségünk pedig a belsőellenállás csökkenése, a CCA növekedése, egyes írások szerint az akkumlátor élettartama is meghosszabbodik. Itt egy kis kitérőt tennék. A kondi rákapcsolása történhet tirisztorral, és FET-tel. Itt a FET-es változat lesz, mert azzal könnyebb megvalósítani. A lényeg, hogy a korábban felsoroltak miatt át kell hogy értékeljük a tirisztoros akkumlátor töltőket, mert megtaláltuk miért is jobb egy egyszerű már-már
parasztos, ruszki tirisztoros töltő. Sajnos itt azt kell hogy írjam jobbak mint a CPU vezérelt masinák, de mindenki döntse el, hogy így van-e. Egy példa a tirisztoros töltőre:[link]. Impulzussal tölt, csak lassú az 50Hz. Azt, hogy miért is jó töltésre, és nem csak deszulfátorként jó ez az áramkör, azt a következő link egy picit igazolja:[link]. Ott a töltés végén
használják, és az élettartamuk megnő az így töltött akkumlátoroknak. Rövid rezüméje ez lenne. No persze aki ért a PIC-hez az tud kreálni hozzá egy vezérlőmagot az ott megadottak alapján. Esetleg egy kész NiCd töltő magja is jó ami tudja a ZDV-t(MAX712). A bemutatásra kerülő kapcsolást meg lehet oldani egy 555-tel, de itt 556 lesz. Csak is azért, hogy szélsőséges kitöltési tényezőket tudjunk beállítani. Szóval az alapötlet az, hogy kb.30-45V-ra feltöltünk egy kondit ami 5000uF->80 000uF-ig bármi lehet. Nyilván a nagy kapacitás a nagy átlagáramhoz kell. Az impulzus szélessége 5usec-től indul, de van aki lejjebb is ment. Frekvencia 160Hz-től 2kHz-ig. Itt Magyarországon beszerezhető FET típusa IRF1405. A FET meghajtó IC a szögletes kimenőjel miatt kell(szintén beszerezhető itthon a TC4427, TPS2812). Legalább 2db FET kell. Nagyobb átlagáramhoz több. Vigyázz a csúcsáram több 100A. Mivel a feszültség kicsi, nem ráz, de iszonyat romboló erő van benne. A kapcsolás egyszerűsége miatt könnyen utánépíthető, de akinek nincs szkópja az bajba lesz. Ez csak egy mag ami már működik, de nincs védelme, és nem automata kategória. A külföldiek tapasztalata jó. Ezért is szeretném itt megosztani veletek. Az amerikai fórumban is többen több félét építettek meg, és határozottan működik. Aki vágja az angolt az több részletet is megtalál. A tapasztalat azt mutatja, hogy az 5V körüli akksik nagy részét visszahozza. Cellazárlatosat semmi nem hozza vissza. Szóval a szulfátos akkumlátorba értelemszerűen nem tud nagy áram befolyni, de ahogy javul az állapot úgy nő az áram, s majd pezsegni kezd. Ha a bekapcsolás pillanatában pezseg az egyik cella, akkor az kuka. Próbáljátok ki. A képek, és a linkek.
Ui:Az áramkorlátozást a fiúk, és én kapcsolóüzemű áramgenerátorral oldottuk meg. Nem kell bonyolult dologra gondolni. Egy 5 lábú IC, és egy pár alkatrész. Érdeklődés esetén folytatom.




Ez pedig ugyanazon ember találmánya, és Gábor szerint is működik. Ezért iderakom az elérhetőséget.
[link]
Ahol a nagy áram folyik ott vastag rézdrót kell. A FET-k, és a tároló kondezátorok, valamint az akksihoz vezető drót vastag legyen, mert nem sok értelme lesz vékony vezetékkel. A kondik típusa 105°C, és Low ESR.


Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.