Egyszer mikor még kis porbapukizó voltam, kaptam én is egy nyuszit, talán épp nyúlvétkor. Albínó lehetett mert emlékszem, hogy fehér volt a szőre és piros volt a szeme. Már nem emlékszem mi lett a sorsa.
A teknősök amik bejöttek még egy időben, volt is két vörös fülű ékszerteknőc. Ha értetek még rakétákat, akkor ezek azok. Ki sem nézné belőlük az ember de úgy tudnak szaladni, mint a golyó. Befúrták magukat a szekrénysor mögé. 
Ja és harapnak, de ha olyan kedvük van, akkor simán lehet őket simizni is.
Vidéken nőttem fel, nekem az a furcsa ha nincsenek körülöttem jószágok. Lakásban állatot tartani már kicsit neccesebb, de ha a gazdi jó gazdi, akkor simán.
/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///
