Versenyzők - NVIDIA low-end GPU
A processzorba integrált IGP-k lassan megkérdőjelezik az igazán alacsony teljesítményű GPU-k létjogosultságát, ám az NVIDIA (egyre kisebb lelkesedéssel ugyan, de) kitart mellettük, azon felhasználók kedvéért, akik elsősorban a jobb software-es támogatás miatt, vagy IGP-vel nem rendelkező processzor esetén igénylik a diszkrét grafikus kártya jelenlétét a gépükben.
DirectX 10-es kártyák (2009-2010)
A DirectX 10-es korszak idején még sokkal több értelme volt egy ultra low-end GPU megvásárlásának, mint manapság, hiszen az ekkoriban még többnyire chipsetbe integrált grafikus vezérlők teljesítménye, funkciógazdagsága, és stabilitása is jócskán alulmúlta a mai IGP-knél megszokott állapotokat. Az NVIDIA kártyái pedig biztosították a legalacsonyabb szinten is a jól megszokott kiváló minőségű, és hosszú távú drivertámogatást azoknak a felhasználóknak is, akik számára a 3D gyorsítás sebessége abszolút elhanyagolható szempont volt.
GeForce 210
GPU: 40 nm GT218 (Tesla 2.0, 16 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 650 MHz (SP: 1547 MHz)
MEM: 512 MB 64-bit DDR2 @ 800 MHz
GeForce GT 220
GPU: 40 nm GT216 (Tesla, 48 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 625 MHz (SP: 1360 MHz)
MEM: 1 GB 128-bit DDR2 @ 800 MHz
Az igazán olcsó modell a DX10-es érában a GeForce 210 típus volt, melyet nagyon sokáig gyártottak, pár évvel ezelőtt még akár újonnan is beszerezhető volt. Legfontosabb ütőkártyája a HDMI kimenet és a GPU-ba integrált hangkodek voltak, melynek segítségével digitális hang átvitelét támogatta a HDMI csatlakozón keresztül, így multimédiás célokra kiváló választás volt akkoriban. A GT 220-as modell már jócskán erőteljesebb megoldás volt, ám játékok futtatására azért korlátozottan volt alkalmas.
GF108 alapú kártyák (2010-2011)
A DX11-es korszak legelején, az első Fermi generációban még igazán alsókategóriás GPU nem született, így jobb híján a 96 stream processzoros GF108-at szerelték a leggyengébb típusokra.
GeForce GT 430
GPU: 40 nm GF108 (Fermi, 96 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 700 MHz (SP: 1400 MHz)
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1070 MHz
GeForce GT 530
GPU: 40 nm GF108 (Fermi, 96 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 700 MHz (SP: 1400 MHz)
MEM: 2 GB 128-bit DDR3 @ 1586 MHz
A GF108-as GPU képes volt 128 bites memóriabuszt kezelni, ém a GT 430-as típus esetén ezt nem tette kötelezővé az NVIDIA, a szebb napokat látott Gainward márkánál pedig kaptak is az alkalmon, hogy a létező legolcsóbb módon építsék meg a saját verziójukat. Ezt megspékelték pár selejtes, jócskán alulórajelezett memórialapkával is, így egy igencsak gyenge kártya lett az eredmény. A GT 530-as típus lényegében egy átnevezés volt, hiszen ugyanazt a GPU-t használja, mint a 430-as, de a képeken látható, OEM piacra szánt ASUS kártya már tisztességes, 128 bites memóriabuszt kapott, így érdemes volt külön szerepeltetni a cikkben.
GF119 alapú kártyák (2011-2014)
Az igazán low-end Fermi GPU variáns a GeForce 500-as szériában debütált, GT 510 néven, melyet később mindennemű változtatás nélkül neveztek át GT 610-re. A kizárólag 64 bites memóriabuszt kezelő, 48 stream processzoros GPU-ra számtalan, OEM piacra szánt típus is épült, melyek közül bemutatok párat, különböző órajel konfigurációban.
GeForce GT 605
GPU: 40 nm GF119 (Fermi 2.0, 48 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 523 MHz (SP: 1046 MHz)
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1600 MHz
GeForce GT 610
GPU: 40 nm GF119 (Fermi 2.0, 48 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 810 MHz (SP: 1620 MHz)
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1333 MHz
GeForce GT 620
GPU: 40 nm GF119 (Fermi 2.0, 48 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 810 MHz (SP: 1620 MHz)
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1794 MHz
GeForce GT 705
GPU: 40 nm GF119 (Fermi 2.0, 48 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 874 MHz (SP: 1747 MHz)
MEM: 2 GB 64-bit DDR3 @ 1650 MHz
Mint látható, az összes GF119-es GPU-ra épülő kártya nagyon hasonló felépítéssel rendelkezik, ám az OEM piacra szánt változatok általában aktív hűtést kaptak, ami persze mára már sok esetben megszorult, vagy zörög. Érdemesebb tehát egy nagyobb passzív bordával szerelt példányt választani, ami az alacsony teljesítményért cserébe legalább némán teszi a dolgát.
GeForce GT 630 (2013)
GPU: 28 nm GK107 (Kepler, 192 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 876 MHz
MEM: 2 GB 128-bit DDR3 @ 1782 MHz
Mivel a 600-as széria legalján a fentebb látható, Fermi alapú modellek foglaltak helyet, így a legkisebb, már Kepler architektúrát alkalmazó típus a GT 630 volt, annak is a képen látható rev.2-es változata. A 128 bites memóriabusz okán igencsak kompromisszumos módon, de már játékok futtatására is alkalmas típusról beszélhetünk, viszont az ASUS mérnökei kissé túlzásba vitték a spórolást a gyenge minőségű, ráadásul állandóan fix fordulatszámon járó hűtőventilátor alkalmazásakor.
GK208 alapú kártyák (2014)
A második Kepler iterációban, vagyis a GeForce 700-as sorozatban már a belépőszintű típusok is megkapták a Kepler architektúrát, a GK208-as GPU személyében.
GeForce GT 710
GPU: 28 nm GK208 (Kepler 2.0, 192 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 954 MHz
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1800 MHz
GeForce GT 720
GPU: 28 nm GK208 (Kepler 2.0, 192 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 797 MHz
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1600 MHz
GeForce GT 730
GPU: 28 nm GK208 (Kepler 2.0, 384 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 902 MHz
MEM: 2 GB 64-bit GDDR5 @ 5012 MHz
A specifikációkat nézegetve feltűnhet, hogy a GT 710-es típus órajelei sokkal magasabbak az elméletileg feljebb pozícionált GT 720-nál. Ez nem tévedés, ugyanis a két típus igazából egymást váltotta a piacon, a GT 710-es a 720-as utódjának tekinthető. A két kisebb modellhez képest dupla annyi feldolgozóegységet, és GDDR5-ös memóriát alkalmazó GT 730-as teljesítménye már bizakodásra adhat okot, ám ár/érték aránya nem volt túl jó, ugyanis meglehetősen drágán árulták, így nem lett túl elterjedt típus.
GeForce GTX 745 (2014)
GPU: 28 nm GM107 (Maxwell, 384 SP, 24 TMU, 16 ROP) @ 1033 MHz
MEM: 2 GB 128-bit DDR3 @ 1800 MHz
A Maxwell architektúrára igazán low-end GPU nem épült, így jobb híján a GTX 750 alapjául szolgáló GM107-es változatot nyírbálták meg a kizárólag az OEM piacon létező GTX 745-ös típus megalkotásakor. Emellett a memóriarendszer is DDR3-as lapkákat használ, vagyis a sávszélesség is csökkent, ennek ellenére azért ez a kártya nem a klasszikus értelemben vett alsókategóriás megoldás, hanem játékok futtatására is van esélyünk vele.
GeForce GT 1030 (2017)
GPU: 14 nm GP108 (Pascal, 384 SP, 24 TMU, 16 ROP) @ 1228 MHz (Boost: 1468 MHz)
MEM: 2 GB 64-bit GDDR5 @ 6008 MHz
Talán nem túlzás a Pascal architektúrára épülő GeForce 1000-es generációt az NVIDIA történetének legsikeresebb szériájának nevezni, hiszen kiváló teljesítményű, alacsony fogyasztású, és megjelenésükkor (a második bányászláz kitörése előtt) kifejezetten jó ár/teljesítmény arányú típusok tartoztak ide. A hosszú ideje elhanyagolt belépőszintre is érkezett új fejlesztés, a GT 1030 személyében, mely bár erősen visszafogott specifikációkkal rendelkezett, ám ennek ellenére népszerű lett a kispénzű felhasználók körében. A legnagyobb hátrányának talán a mindössze 2 db monitorkimenetet nevezném, hiszen az IGP-kkel szemben az egyik legfontosabb előnye egy diszkrét GPU-nak, ha 3 kijelző meghajtására is képes, ami vállalati környezetben sokszor szokott döntő szempont lenni. Persze ide az NVIDIA a jóval drágább Quadro kártyákat ajánlotta, és talán így próbálták leszoktatni a cégeket az olcsóbb GeForce típusok vásárlásáról.
GeForce GTX 1630 (2022)
GPU: 12 nm TU117 (Turing, 512 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 1740 MHz (Boost: 1785 MHz)
MEM: 4 GB 64-bit GDDR6 @ 12000 MHz
A 3D gyorsítás történetének legsötétebb időszakában, a második bányászláz idején jelent meg a GTX 1630-as modell, melynek lényegében egyetlen célja volt: kapható legyen bármilyen, nem vészesen elavult grafikus kártya a lélektani 100000 Ft-os árhatár alatt. Ehhez az amúgy sem túl acélos teljesítményű GTX 1650-es típust butították még tovább, kevesebb feldolgozóegységet, és 64 bites memóriabuszt alkalmazva. Az így létrejött kártya persze némileg erősebb lett a GT 1030-nál, melynek leváltására született, de ár/teljesítmény aránya mégis csapnivalóan rossz volt, különösen, ha az AMD által szintén ezidőtájt elkészített, és szinte fillérre pontosan azonos áron kínált RX 6400-as típushoz hasonlítjuk. Arról már nem is beszélve, hogy mekkora szégyen egy ultra-low-end típusra ráaggatni az egykor a csúcskategóriás kártyákat jelző GTX elnevezést...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
