Versenyzők - AMD APU

FM1 platform (2011)

Az AMD első APU (Accelerated Processing Unit), vagyis integrált grafikus vezérlővel ellátott processzorai K10-es architektúrára épültek, és az FM1 foglalatba illeszkedtek. Rövid életű platform volt ez, hiszen kevesebb, mint 1 évvel bemutatása után már le is váltotta az FM2-es foglalat, így csak egyetlen processzorgenerációt szolgált ki.

Teszt alaplap: ASRock A55M-DGS

Egyszerű, de stabil és kompakt felépítésű alaplap az AsRock A55 chipsetes modellje, mely tökéletesen kiszolgálta a tesztben szereplő processzorokat.

Radeon HD 6410D (A4-3300)

CPU: 32 nm Llano (2 core, 2 thread, 0.5 MB L2 cache/core) @ 2.5 GHz
GPU: 32 nm Sumo (TeraScale 2, 2 CU, 160 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 444 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1066 MHz (System shared)

Radeon HD 6530D (A6-3500)

CPU: 32 nm Llano (3 core, 3 thread, 1 MB L2 cache/core) @ 2.1 GHz (Turbo: 2.4 GHz)
GPU: 32 nm Sumo (TeraScale 2, 4 CU, 320 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 444 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 6550D (A8-3820)

CPU: 32 nm Llano (4 core, 4 thread, 1 MB L2 cache/core) @ 2.5 GHz (Turbo: 2.8 GHz)
GPU: 32 nm Sumo (TeraScale 2, 5 CU, 400 SP, 20 TMU, 8 ROP) @ 600 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Az első AMD APU modellek, vagyis a Llano kódnevű processzorok Terascale 2 architektúrára épülő IGP-t kaptak, vagyis DirectX 11-es képességekkel rendelkeznek. Felépítésileg 2, 4, illetve 5 CU (Compute Unit) található bennük, és modellszámuk jól illeszkedik a korabeli asztali GPU-k sorába, szemléltetve a teljesítményszintjüket.

FM2 platform (2012-2013)

A második generációs APU egységek számára új foglalatot készített az AMD, mely az FM2 elnevezést kapta. A váltásnak vélhetően tápellátásbeli okai vannak, ugyanis az újabb processzorok erősebb/precízebb feszültségszabályozó részleget követeltek meg az alaplapon. A Trinity és Richland kódnevű fejlesztések már a Piledriver architektúrára épülő processzormagokat kaptak.

Teszt alaplap: Gigabyte GA-F2A68HM-S1

A tesztek során jó szolgálatot tett ez a Gigabyte alaplap, ugyanis kezeli az összes FM2 és FM2+ foglalatba illeszkedő processzort. Kritika egyedül a videokimenetek terén érheti, hiszen mindössze egyetlen analóg D-Sub csatlakozó árválkodik rajta, ami egy elsősorban APU-k számára készült alaplap esetében több, mint bosszantó hiányosság.

Radeon HD 7480D (A4-5300)

CPU: 32 nm Trinity (2 core, 2 thread, 1 MB L2 cache) @ 3.4 GHz (Turbo: 3.6 GHz)
GPU: 32 nm Scrapper (TeraScale 3, 2 CU, 128 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 724 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 8370D (A4-6300)

CPU: 32 nm Richland (2 core, 2 thread, 1 MB L2 cache) @ 3.7 GHz (Turbo: 3.9 GHz)
GPU: 32 nm Scrapper (TeraScale 3, 2 CU, 128 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 760 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 7540D (A6-5400K)

CPU: 32 nm Trinity (2 core, 2 thread, 1 MB L2 cache) @ 3.6 GHz (Turbo: 3.8 GHz)
GPU: 32 nm Scrapper (TeraScale 3, 3 CU, 192 SP, 12 TMU, 4 ROP) @ 760 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 8470D (A6-6400K)

CPU: 32 nm Richland (2 core, 2 thread, 1 MB L2 cache) @ 3.9 GHz (Turbo: 4.1 GHz)
GPU: 32 nm Scrapper (TeraScale 3, 2 CU, 128 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 800 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 7560D (A8-5500)

CPU: 32 nm Trinity (4 core, 4 thread, 4 MB L2 cache) @ 3.2 GHz (Turbo: 3.7 GHz)
GPU: 32 nm Devastator (TeraScale 3, 4 CU, 256 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 760 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 8570D (A8-6600K)

CPU: 32 nm Richland (4 core, 4 thread, 4 MB L2 cache) @ 3.9 GHz (Turbo: 4.2 GHz)
GPU: 32 nm Devastator (TeraScale 3, 4 CU, 256 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 844 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 7660D (A10-5800K)

CPU: 32 nm Trinity (4 core, 4 thread, 4 MB L2 cache) @ 3.8 GHz (Turbo: 4.2 GHz)
GPU: 32 nm Devastator (TeraScale 3, 6 CU, 384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 800 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon HD 8670D (A10-6800K)

CPU: 32 nm Richland (4 core, 4 thread, 4 MB L2 cache) @ 4.1 GHz (Turbo: 4.4 GHz)
GPU: 32 nm Devastator (TeraScale 3, 6 CU, 384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 844 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

A "plusz nélküli" FM2 platform két APU generációt szolgált ki, név szerint a Trinity és a Richland kódnevű processzorokat. Ezek sem felépítésben, sem teljesítményben nem sokban különböznek egymástól, csak minimális órajelbeli eltérések figyelhetők meg IGP-ik továbbra is Terascale architektúrára épülnek, ám az FM1-es APU-khoz képest feltűnhet a shader processzorok számának kis mértékű csökkenése, emellett pedig a textúrázók számának kis mértékű növekedése minden kategória esetén. Megnevezésüket tekintve már nem illeszkedtek jól az asztali GPU-k sorába, hiszen a HD 7000-es sorozatban már (az OEM piac low-end típusait leszámítva) GCN alapú kártyák készültek, HD 8000-es széria pedig (szintén az OEM piac kivételével) nem is létezett asztali GPU fronton.

FM2+ platform (2014-2015)

Az FM2+ foglalatba illeszkedő APU-k gyártástechnológiája fejlődött, immár 28 nm-es csíkszélességgel készültek. A processzormagok a Steamroller architektúrát alkalmazzák, ám ami ennél is fontosabb, hogy végre az IGP-t is megújították, és az elavult Terascale 2 helyett a GCN architektúrára épülnek.

Teszt alaplap: Gigabyte GA-F2A68HM-S1

Az FM2+ platformhoz nem volt szükségem külön teszt alaplapra, hiszen a fentebb bemutatott Gigabyte modell kezeli az újabb processzorokat is.

Radeon R5 4CU DDR3 (A4-8350B)

CPU: 28 nm Kaveri (2 core, 2 thread, 1 MB L2 cache) @ 3.5 GHz (Turbo: 3.9 GHz)
GPU: 28 nm Spectre (GCN 2.0, 4 CU, 256 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 758 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon R7 6CU DDR3 (A8-7600)

CPU: 28 nm Kaveri (4 core, 4 thread, 4 MB L2 cache) @ 3.1 GHz (Turbo: 3.8 GHz)
GPU: 28 nm Spectre (GCN 2.0, 6 CU, 384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 720 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

Radeon R7 8CU DDR3 (A10-7800)

CPU: 28 nm Kaveri (4 core, 4 thread, 4 MB L2 cache) @ 3.5 GHz (Turbo: 3.9 GHz)
GPU: 28 nm Spectre (GCN 2.0, 8 CU, 512 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 720 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)

IGP szempontból az FM2+ foglalatba illeszkedő APU-k legfontosabb újítása egyértelműen a GCN architektúrára épülő IGP bevezetése volt, melynek köszönhetően nem csak 3D teljesítményben ugrottak nagyot elődeikhez képest, de jövőtállóságuk is sokat javult. Kár, hogy processzor fronton továbbra is viszonylag gyenge, nehezen ajánlható megoldásnak számítottak már a maguk idejében is, így a népszerűségük nem volt az egekben. Manapság fillérekért beszerezhetőek az erősebb típusok is a használtpiacon, alaplapot viszont nem egyszerű találni hozzájuk. Az IGP-k nevezéktanát sikerült jól összekeverni, hiszen az asztali GPU-k sémáját követve R5 illetve R7 névvel illették őket, ám a teljesítményszintre utaló szám már elmaradt mögülük, ráadásul R7-es változatból kétféle is létezett. Emiatt itt (és a grafikonokon) a CU egységek számának feltüntetésével különböztetem meg őket.

AM1 platform (2014)

Az AMD kérészéletű, ultraalacsony fogyasztású (és persze teljesítményű) processzorokhoz készült platformja volt az AM1, mely egyetlen processzorgenerációt, és mindössze hétféle típust élt meg. Az Intel kispénzű felhasználók körében népszerű Atom processzorai ellen szánták, ám azokkal ellentétben nem alaplapra forrasztott formában, hanem hagyományos, cserélhető foglalatban érkezett, ami némileg növelte az előállítási költségeket.

Teszt alaplap: ASRock AM1B-ITX

Az aprócska AM1-es processzorokhoz kézenfekvő választás, hogy Mini ITX-es alaplapot szerez be az ember, és lényegében ez az egyetlen paraméter, ami miatt még bármiféle értéket képviselnek ezek a gépek a használtpiacon. Kisméretű netezős vagy filmnézős PC építéséhez javasolhatók leginkább, és ehhez elegendő lesz a sebességük is.

Radeon HD 8400 (Athlon 5150)

CPU: 28 nm Kabini (4 core, 4 thread, 0.5 MB L2 cache/core) @ 1.6 GHz
GPU: 28 nm Kalindi (GCN 2.0, 2 CU, 128 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 600 MHz
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1333 MHz (System shared)

Az AM1-es processzorok extrém ritkának számítanak manapság a használtpiacon, így a teszthez mindössze egyetlen típust sikerült beszereznem, ám ez nem jelent túl vészes hátrányt, hiszen IGP szempontból mindössze órajelükben különböznek. A kétmagos Sempronok 400 vagy 450, míg a négymagos Atholonok 600 MHz-es, mindössze 2 CU-t alkalmazó, ám szerencsére GCN architektúrára épülő IGP-t kaptak. Érdekesség, hogy AM1 foglalatba léteztek IGP nélküli processzorok is, Athlon X4 néven, melyeknek a hasznossága igencsak megkérdőjelezhető.

AM4v1 platform (2016-2019)

A DDR4-es memóriák támogatásával új processzorfoglalatot is készített az AMD. A korábbi gyakorlattól eltérően, az APU-k és az integrált GPU nélküli processzorok most már ugyanabba a foglalatba illeszkednek, és az AM4-es platform kifejezetten hosszú életű lett, hiszen a korai, A-szériás APU-k mellett ötféle Ryzen generációt is kiszolgált elméletben. Azért fontos kiemelni, hogy csak elméletben, mert a végeláthatatlan mennyiségű modellváltozat mikrokódja egy idő után egyszerűen nem fért el a BIOS-ban, vagyis nem létezik olyan alaplap, amiben (legalábbis BIOS frissítés nélkül) az összes AM4-es processzort működésre lehetne bírni, ám ennél is sokkal nagyobb probléma, hogy az újabb alaplapokhoz nemes egyszerűséggel nem is készült olyan BIOS verzió, ami a legelső AM4-es processzorokat támogatná. Ezért, bár fizikai akadály ezúttal nincs a képben, de az Intel LGA 1151-es platformjához hasonlóan AM4-ből is érdemes megkülönböztetni v1-es és v2-es változatot.

Teszt alaplap: ASUS Prime A320M-K

Hatalmas pirospontot érdemel az ASUS költséghatékony A320 chipsetes alaplapja abból a szempontból, hogy lényegében az összes AM4-es processzor elindítható benne. Persze a dolog azért nem ennyire egyszerű, ugyanis a BIOS-t csereberélni kell rajta, mert a régebbi, Ryzen előtti APU-k támogatását az újabb BIOS-okból már kivezették, de maga a tény, hogy egyáltalán kiadtak hozzá a legrégebbi és a legújabb AM4-es processzorokat is támogató BIOS változatokat, mindenképpen megsüvegelendő. Ezáltal ez az egy alaplap elegendő lett volna a teszthez, de ezt a megvásárlásakor még nem tudtam, így a modernebb processzorokhoz másik típus lesz használva. A képen látható, Wraith Prism névre hallgató hűtőről érdemes megjegyezni, hogy gyárilag mellékelt megoldáshoz mérten kiváló minőségű példány, ám értelemszerűen csak a legerősebb Ryzen processzorokhoz adtak ilyet.

Radeon R7 6CU DDR4 (A8-9600)

CPU: 28 nm Bristol Ridge (4 core, 4 thread, 2 MB L2 cache) @ 3.1 GHz (Turbo: 3.4 GHz)
GPU: 28 nm Wani (GCN 3.0, 6 CU, 384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 900 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2133 MHz (System shared)

Radeon R7 8CU DDR4 (A12-8870)

CPU: 28 nm Bristol Ridge (4 core, 4 thread, 2 MB L2 cache) @ 3.7 GHz (Turbo: 4.2 GHz)
GPU: 28 nm Wani (GCN 3.0, 8 CU, 512 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 1108 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2133 MHz (System shared)

Radeon Vega 3 (Athlon 3000G)

CPU: 12 nm Picasso (2 core, 4 thread, 4 MB L3 cache) @ 3.5 GHz
GPU: 12 nm Picasso (GCN 5.0, 3 CU, 192 SP, 12 TMU, 4 ROP) @ 1100 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)

Radeon Vega 8 (Ryzen 3 3200G)

CPU: 12 nm Picasso (4 core, 4 thread, 4 MB L3 cache) @ 3.6 GHz (Turbo: 4.0 GHz)
GPU: 12 nm Picasso (GCN 5.0, 8 CU, 512 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 1250 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)

Radeon Vega 11 (Ryzen 5 2400G)

CPU: 14 nm Raven Ridge (4 core, 8 thread, 4 MB L3 cache) @ 3.6 GHz (Turbo: 3.9 GHz)
GPU: 14 nm Raven Ridge (GCN 5.0, 11 CU, 704 SP, 44 TMU, 8 ROP) @ 1250 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)

IGP fronton az AM4-es A-szériás APU-k a DDR4 támogatáson kívül nem sokban térnek el elődeiktől. Az igazi újdonságot természetesen a Ryzen-alapú APU egységek jelentették. Nem túlzás a névválasztás, hiszen valóban az AMD újjászületését, újra versenyképessé válását jelentették ezek a processzorok, még akkor is, ha az APU-kon spórolt egy kicsit a gyártó, és a típusszámukból következőnél egyel régebbi generációba tartozó processzormagokat kaptak. Az IGP-ket Vegának nevezték el, utalva az ekkoriban aktuális asztali GPU család csúcsmodelljeire. A valaha volt legkövetkezetesebb és legértelmezhetőbb nevezéktani formula ez, hiszen a Vega szócska utáni szám minden esetben az adott GPU-ban található CU blokkok számára utal. Ugyanakkor vicces következmény, hogy mivel a Vega szériába középkategóriás GPU-k nem készültek, ezért az APU-k számozása Vega 11-nél véget ér, a diszkrét GPU-k pedig Vega 56-tól indulnak.

AM4v2 platform (2020-2022)

A Ryzen processzorok fejlődésével, korábban szinte elképzelhetetlen módon, az AMD egyre nagyobb előnyre tett szert a gyártástechnológia terén is. A 4. és 5. generációs modellek ugyanis már 7 nm-es csíkszélességgel készültek, amit az Intel mind a mai napig nem volt képes bevezetni. Ez pedig hatalmas fegyvertény volt, és az AMD megengedhette magának, hogy az árazásban is megközelítse (sőt, olykor felül is múlja) az Intelt. Ez a termékek ár/teljesítmény mutatóján rontott kissé, az előző generációkhoz képest, ám ennek ellenére kiemelkedően népszerűek lettek a felhasználók körében.

Teszt alaplap: Gigabyte A520M S2H

Mint utólag kiderült, nem lett volna indokolt új alaplapot vennem a 7 nm-es processzorok kiszolgálásához, de akkor már megvolt ez a modernebb Gigabyte példány, így a méréseket ezen futtattam. Viszonylag késői modellről lévén szó, csak a 3. generációs, vagy újabb Ryzen processzorokat kezeli. Ez a legtöbb újonnan kapható típusra jellemző sajnos, így aki régebbi processzorhoz keres alaplapot, az kénytelen lesz a használtpiacon körbenézni.

Radeon Graphics 6CU (Ryzen 3 4300G)

CPU: 7 nm Renoir (4 core, 8 thread, 4 MB L3 cache) @ 3.8 GHz (Turbo: 4.0 GHz)
GPU: 7 nm Renoir (GCN 5.1, 6 CU, 384 SP, 24 TMU, 8 ROP) @ 1700 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)

Radeon Graphics 7CU (Ryzen 5 4600G)

CPU: 7 nm Renoir (6 core, 12 thread, 8 MB L3 cache) @ 3.7 GHz (Turbo: 4.2 GHz)
GPU: 7 nm Renoir (GCN 5.1, 7 CU, 448 SP, 28 TMU, 8 ROP) @ 1900 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)

Radeon Graphics 8CU (Ryzen 7 5700G)

CPU: 7 nm Cezanne (8 core, 16 thread, 16 MB L3 cache) @ 3.3 GHz (Turbo: 4.6 GHz)
GPU: 7 nm Cezanne (GCN 5.1, 8 CU, 512 SP, 32 TMU, 8 ROP) @ 2000 MHz
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)

A 7 nm-es APU-k IGP-je alapvető felépítésében nem változott a Vega modellekhez képest, ám mivel az asztali GPU-k frontján már nem a Vega típusok voltak terítéken, így az IGP-ket is átnevezték, nemes egyszerűséggel Radeon Graphics-ra keresztelve az összes típust. Ez kissé áttekinthetetlen termékpalettát eredményezett, így a CU egységek számának feltüntetésével különböztetem meg őket a grafikonokon. A korábbi 11 CU-s változatot elvetették, így a csúcsmodellek is csak 8 CU-val gazdálkodhatnak, ám a csökkentett csíkszélességből fakadó drasztikus órajelemelkedésnek hála mégis gyorsabbak lettek elődeiknél. Ennek ellenére illett volna az APU-k frontján is bevetni az ekkoriban már az asztali GPU-kban jelen lévő RDNA architektúrát, ami a GCN-nél sokkal hatékonyabb és jövőtállóbb lett volna, emiatt némi kritika éri ezeket a modelleket, de nem vitás, hogy így is a cikk leggyorsabb, processzorba integrált 3D gyorsítóiról van szó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!