Vannak, akik eleve idegenkednek mindenféle bérlettől, mert ők úgy számolnak, hogy a saját tulajdon kifizetése mindig jobb, mint máséra havidíjat adni. Vannak olyanok is, akiknek érdemesebb lenne saját szervert választani, mégis megijednek a feladattól, és inkább a profikra bízzák az egész lebonyolítását és kézben tartását. Egy biztos: akkor járunk a legjobban, ha minden esetben megfontolt üzleti döntést hozunk, és nem hagyjuk magunkat elragadni az érzelmeink által. Ebben segítünk ezzel az összefoglalóval.
Először is fontos sorra vennünk, milyen feladataink vannak egy saját szerverrel, és milyen szolgáltatásokat foglal magában a bérlet, hogy össze tudjuk őket hasonlítani.
Ha saját szervert veszünk, akkor:
1. Meg kell vásárolnunk a szervert. Ez evidens lépésnek tűnik, de itt érdemes befektetésként tekinteni a kiadott összegre. Egy kezdeti nagy összeg, ami lassan adja át az értékét a vállalkozásunknak, startupunknak. Megelőlegezzük ezt az összeget? Át tudja majd adni az értékét? 2011-ben felmérték, hogy a startupok 90%-a megszűnik, mielőtt elérhetné a kitűzött célját. Legtöbbször nem is a környezet változása okozza a problémát, egyszerűen a feladatra összehozott csapat nem működik jól együtt. Ilyenkor olcsóbb és könnyebb is egy havidíjat felmondani, mint megpróbálni értékesíteni a hardvert.
De nem csak arról lehet szó, hogy az ötletünk mégsem válik be, és mással kezdünk foglalkozni egy-két év után. Arról is lehet szó, hogy kinőjük a szervert, és kell egy nagyobb, mert a vásárolt bővítése nem oldaná meg az igényünket. Ilyenkor kolonc a hardver, mert annyiért már nem lehet eladni, hogy jó szívvel tegyük, de szükségtelenné válhat bizonyos esetekben, vagy működik még ugyan “mellékesként”, de nem tudta megszolgálni az árát.
Az is lehet, hogy annyira meglódul a szekér egy rólunk megjelent újságcikk után, hogy lehasal az oldalunk, mert nem készült fel a hirtelen százszoros terhelésre. Ilyenkor a bérszervernél könnyen lehet kapacitást bővíteni vagy plusz szervert kérni, de saját vas esetén mire ezzel megvagyunk, a látogatók már rég elmentek, vásárlás nélkül.
2. Kell alá infrastruktúra. Nem csak a szerver és az azt hűtő gépek fogyasztására kell gondolni, de arra is, hogy milyen belföldi és külföldi elérésre van szükségünk, és hogyan oldjuk meg az adat és az áram redundanciát, hogy ne álljon le az alkalmazásunk, oldalunk. A sebesség sem mindegy: az Amazonnak például egy másodperccel hosszabb oldalbetöltési idő 1,6 milliárd dolláros bevételkieséssel jár éves szinten. Elunják a várakozást, és elkattintanak.
Itt már ajánlott, hogy a szerverünket elhelyezzük hoszting cégnél, hiszen ott ismerjük a rendelkezésre álló sávszélességeket, és tudják biztosítani számunkra a 99,9%-os rendelkezésre állást, kettős betáppal, aggregátorokkal, UPS-ekkel. És itt jön egy fontos számítás: vajon a vásárolt hardver ára, majd az azt követő havidíjas szolgáltatás együtt jobban megéri-e, mint egy komplett bérszerver előfizetése? Amennyiben a szerverbérlés megoldás többletszolgáltatást ad, akkor annak az árát is érdemes beleszámítani az összehasonlításba (a RackForestnél például csak a bérszerverekre vállaljuk a 2 órán belüli hardvercserét, ami kritikus lehet. A szervergyártó is kínálhat hardvercsere-szolgáltatást, ezek havidíját és gyorsaságát érdemes itt mérlegelni).
3. Kell rendszergazda. Elég egy? 0-24-ben, az év 365 napján nyilván nem tudunk senkit készenlétben tartani, úgyhogy itt kompromisszumban lehet gondolkozni, vagy komplett szolgáltatást kérni cégektől (újabb havidíj). Ha saját embert alkalmazunk, ott fontos látni, hogy nem feltétlenül a szakma legjobbja fog eljönni egyedül rendben tartani egy kis-közepes cég szerverét (aki szakmailag fejlődne, inkább kihívást jelentő feladatokra hajt), így ezt a kvalitáskülönbséget is érdemes beszámítani, amikor összehasonlítjuk egyik és másik esetet.
Arra is gondolni kell, hogy a saját ember felügyelete egy plusz munkafázis, amit valakinek magára kell vállalnia, míg a profi cég rendszergazdáinak árába azok menedzsmentje is beleértendő.
Tehát összefoglalva: saját szervernél ki kell számolni a hardver, a hűtés, a redundáns tápellátás, a gerinchálózatra csatlakozás árát, az ezt kiépítő menedzser és munkatársak munkaköltségét, és ezt leosztani azzal az idővel, amíg átadja az értékét a cégnek a gép. Hozzá kell vennünk a rendszergazda - optimális esetben többen, plusz menedzsment - és a gyors hardvercsere havidíját, valamint csökkenteni kell ezek értékét akkor, ha nem képesek 0-24-ben elérést adni, vagy minőségben, gyorsaságban különbségek vannak a bérszerver megoldáshoz képest.
Ha azonban ez utóbbiakkal nem akarunk nyűglődni, akkor egyszerűbb a helyzet: meg kell venni a hardvert, aztán hozzáadni a hoszting havidíját, és a hardvercserét. Ha ezt megtesszük, akkor látni fogjuk, hogy a bérszerver megoldás éri-e meg jobban.
Mi megtettük ezt a számítást, és a RackForest bérszerverei annyival drágábbak csak a hosztinghoz képest, hogy nagyon kevés esetben tartjuk elképzelhetőnek, hogy a saját szerver vásárlása érje meg jobban. Ezért a legtöbb esetben a bérszerver lehet a legjobb megoldás. A racionális döntés azon következménye pedig, hogy az adataink nagyobb biztonságban vannak, miközben nem kell mást csinálni, csak a döntés meghozatalától kezdve egyetlen havidíjat fizetni és egy könnyen elérhető, személyes kapcsolatra adó beszállítóval kommunikálni, csak megnyugtat minket, hogy minden szempontból megfelelő döntést hoztunk.
