2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Tudunk mi, csak nem akarunk..

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Egy-két sor még mielőtt belevágnál. Hosszas gondolkodás után mertem rákattintani hogy címlapra kerüljön,...

[ ÚJ TESZT ]

Egy-két sor még mielőtt belevágnál.
Hosszas gondolkodás után mertem rákattintani hogy címlapra kerüljön, ha ti nem gondoltok az olvasás végeztével így, kérem hozzátok tudomásomra, jöhet hideg-meleg, első logout írás, első tapasztalatok :)
Belevághattok kibogozni, nem lesz egyszerű..

Tudunk mi, csak nem akarunk..

.. helyesen írni. Sietünk vagy rosszabb esetben nem tudjuk a kifejezést pontosan leírni angolul.
Az informatika nyelve az angol, ez ellen sajnos nem sokat tudunk tenni.
Itt a segítség, elfogadott mind a kiejtés szerinti és mind az eredeti szerinti írásmód.
Mit is jelent ez a hétköznapi júzerek számára, vegyünk például egy általános kifejezést, legyen a "software", na most ha minden igaz, és az, akkor ezt 2 féle képen írhatjuk le helyesen:

software - ez az eredeti verzió ugye, ha így írjuk akkor kötelesek vagyunk helyesen írni, különben hibás, szóval nem írhatunk ilyeneket hogy: softvare, softwer, stb.
Ha úgy döntöttünk hogy az eredeti verzió szerint írjuk le akkor vállaljuk is a döntésünk súlyát, szenvedjünk meg azért a helyességért, google-zünk (guglizzunk ;)) utána, szótárazzunk, nézzük meg minden kő alatt.

szoftver - ez pedig a kiejtés szerinti verzió, ha ezt választjuk akkor úgy írjuk le ahogy kiejtjük.
Itt ugye nincsen 100%-an meghatározott "korlát", sokkal szubjektívebb lesz.
Ennél a módszernél is utána lehet azért nézni hogy mégis hogy fordul elo, nehogy az legyen, hogy a mi kiejtésünk szerint teljesen helyesen szofttverr-nek szeretnénk írni, de legtöbb esetben nem két t-vel és két r-el fordul elő. Persze ez esetben nagyobb a tolerancia küszöb, köszönhetően gazdag anyanyelvünknek, eltérőek lehetnek a kiejtések, de ezeket az ember magában tolerálja :)

De miért is kezdtem én a téma kifejtését az első mondatban másodikként említett lehetőséggel, nos mert talán ez a nehezebb, hogyha nincsen meg a kellő háttérismeretünk.
De foglalkozzunk végre a másik, elsőként említett, esettel is, amikor is a sietségnek tudható be hiba, amit ilyen esetben inkább elgépelésnek nevezhetünk.
Előjegyzésben megjegyzem tartalmasabb mint az előző kifejtés, köszönhetően a több lehetőségnek.

Vegyünk egy alap felépítést: adó - üzenet - fogadó.
Nem merülök el benne, éppen hogy tisztázom:

adó: az üzenet küldője
üzenet: a küldeni kívánt tartalom (információ)
fogadó: az üzenet célja, aki az üzenetet fogadja/kapja

Tisztázzuk, hogy ha valamelyik e 3 dolog közül hibás, akkor nem megfelelően működik a rendszer.
Például ha nem érkezik meg az üzenet, vagy ha nincs fogadó.

Az adó (küldő) és a fogadó hibáira most nem térnék ki, mivel a fő téma az üzenet, s ennek is a helyessége.

Nézzünk is egy egyszerű kérdést:

Vajon az üzenet begépelésének gyorsaságával szerzett előny kiegyenlíti-e ha az üzenet egészében vagy részeiben értelmezhetetlen?

Miről is beszélek, ha 1 perc helyett 50 másodperc alatt gépelem be (sietve) a kívánt tartalmat, a nyereség ugye 10 másodperc, de az üzenet 10%-a olvashatatlan a sietség miatt összecserélt és kihagyott karakterek miatt.
Így ugye 10 másodpercet nyertünk, de ha a 10%-ban fontos tartalom van akkor küldhetjük újra az üzenetet, ami ha ismét 1 percet számolunk (nem sietve) akkor máris 1 perc 50 másodpercet vett el az életünkből csak az üzenet írása.
Persze ez a ló egyik oldala, ha nincs a 10%-ban fontos információ, azaz értelmezhető az üzenet, akkor örülünk mint majom a farkának hogy megspóroltunk 10 másodpercet, de ehhez még hozzá kell adni azt a többlet időt amit a fogadónak kellhet az üzenetre plusz időként rászánnia hogy megbizonyosodjon arról hogy a 10% értelmezhetetlen tartalomban van-e fontos vagy nincs. Így bizonytalanságban élünk míg válasz nem jön, vagy felkérés a pontosításra, vagy a válasz, vagy semmi s élünk tovább életünk végéig bizonytalanul, hogy bármelyik nap lehet az a nap (mikor meghalunk, nem az másik lesz, bár ki tudja).

Mint jó (magyar) ember, ha a 100 forintos túrórudit, meghirdetik 99 forintért akkor megyünk, sietünk megvenni mert az 99 forint nem pedig 100, mekkora haszon, 1 forint (amit ma már nem is adnak vissza, topogunk egy helyben, de jó ez mert a benzin meg drága..)

Kis olajozás után ez a logika ráhúzható erre az egész sietünk gépelni dologra.
Bár jobban illik rá, de csúnyább is, hogy ami nem az enyém nem törődöm vele.
Nem nekem kell kibogozni azt a karakterkupacot amit én 1 perc helyett 30 mp alatt leírtam, leírtam?! ez azért túlzás, összenyomkodtam :)

E sorok leírása után ötlött fel benne hogy a címet kiegészítem erre: Tudunk mi, csak nem akarunk.. avagy a jó öreg magyar virtus, na de ennyire nem akarok én a magyar felhasználók lelkébe taposni, ez nem nemzeti probléma hanem világi :)

Most hogy az egy cikkben megengedett túlzást is kihasználtam valamennyire (törekszünk a minél kerekebbre ugye (mint dundika..)), mert azért ugye valljuk be, ebben az utolsó mondatban volt némi, így vissza is kanyarodhatunk a picit magvasabb, elgondolkodtatóbb mondatok kibogozására (én pedig az összecsomózásukra).

Ami még ezek után említésre kerül, ahhoz picit vissza kell emlékeznünk az előzőkre, ahol az előnyről és a megéri-e részekről beszéltem.
Tegyünk fel egy amolyan köztes elméletet:
A teljesen helyes üzenet megírására ismételten csak 1 percet számoljunk.
Megírom az üzenetet 50 mp alatt, mint ahogy eddig is ha siettem, idáig stimmel a dolog mint amikor a "majd o kibogozza" módszert alkalmazzuk, de itt jön a nagy forradalmi áttörés.
Felmerül bennünk a javítás lehetőségének apró csírája, melyből egy 60 wattos izzó no s ez beragyogja tervünket, mégpedig hogy a sietésből származó 10 másodpercet arra fordítjuk hogy:

- legalább átfussuk a szöveget, csorba után kutatva.
Hiba nincs, a gyorsolvasás tanfolyamnak hála 5 mp alatt végeztünk.
Helyesség kipipálva, sietség félig kipipálva, mert ugye 5 mp mégiscsak megmaradt nekünk, amit elkönyvelhetünk magunkban érték nélkül (csak mint előny) s így máris, igaz becsapva magunkat, dupla olyan jók vagyunk (hibátlan is, és előnyünk is van). Ez lényegében múlik a saját elkönyvelési módszerünkön, illetve hogy jártunk-e gyorsolvasó tanfolyamra..

- legalább átfutjuk a szöveget, csorba után kutatva.
Ha találunk a gyorsíró tanfolyamnak köszönhetően 5 mp alatt kijavítjuk.
Helyesség kipipálva, sietség félig kipipálva, mert ugye 5 mp mégiscsak megmaradt nekünk, amit elkönyvelhetünk magunkban érték nélkül (csak mint előny) s így máris, igaz becsapva magunkat, dupla olyan jók vagyunk (hibátlan is, és előnyünk is van). Ez lényegében múlik a saját elkönyvelési módszerünkön, illetve hogy jártunk-e gyorsíró tanfolyamra..

Az egyes értékeket hasra ütés alapján határoztam meg, mindössze a szemléltetés kedvéért.
Egyes esetekben eltérhetnek az értékek a cikkben szereplőktől, felelősséget nem vállalok, ja és nyomokban mogyorót és diót tartalmazhat.

Utó irat: összegzést vagy végső összegzést a júzerek szemére való tekintettel nem írok, gondolkodjatok rajta, úgyis rajtatok múlik :)

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.