Vigyázat! Az írás igénytelen moddingot dokumentáló képeket és szókimondó szövegeket tartalmaz, melyek egyesek számára sokkolóak lehetnek. Az esetlegesen előforduló csúnya szavakért előre is elnézést, bár tudom, hogy rajtam kívül mindenki Viktória királynő korabeli cilinderes úr, jómagam mégis inkább maradnék jelenkori fiatal.

Bevezető (nyugodtan átugorható)

Egy hónappal ezelőttig volt egy játékra teljesen alkalmatlan, de csendes gépem:

Asus M2A-VM (AMD 690G chipset)
4200+ X2 (rajta AC Alpine64 hűtő)
2 GB DDR2 Kingmax
X1250 Radeon (integrált)
FSP 350-60GLN (80 Plus)
Codegen 9011 szerverház

Összesen három ventilátor volt a masinában, egy az Alpine-on - lap szabályozza, üresjáratban 1200-at fordul percenként, mikor terhelve az X2 eléri a 60°C-t felpörög 1400 RPM-re, és a processzor nem is melegedik tovább - egy 12 centiméteres pedig a ház elején nyomta be a friss levegőt a vinyókra, ezenkívül a tápot gyárilag egy nagyon csöndes 14 centis légkavaró tartotta hűvösen.

A vinyókat hűtő nagyobb venti fix 5V-ra volt kötve, egy Zalman OP1-hez adott átalakító
segítségével. Összességében a zajra nem lehetett panasz.

Ebbe a konfigba került bele egy Asus X1950 PRO, melyről mindenhol azt olvastam, hogy gyári hőcsöves hűtése nagyon halk. Terheletlenül valóban az, 2D-ben szinte nem is forog rajta a venti, viszont játékok alatt azért megjön a hangja. Egy átlagos felhasználó valószínűleg nem ítélné hangosnak, de én azt szeretem, mikor a gép előtt ülve nem tudom, hogy be van-e kapcsolva vagy sem.

A hadművelet

Először a gyári hűtőről lecsavaroztam a műanyag borítást és a picurka radiál ventilátort, majd újra pasztáztam a magot. A műanyag dísz nagyon nehezen adta magát, mert volt egy mágikus rejtett csavarja is, ami csak a megfelelő varázsszavak elmormolása után volt hajlandó felfedni helyét. A hűtő rálóg a VRM alkatrészekre is, melyek hűtése igen fontos az X1900-as szériánál. Az én kártyámon már nem ért hozzá az egyik oldalon a VRM-ekhez, ezért a friss hővezető paszta itt segített a legtöbbet. Korábban 3D-ben 120°C fölé melegedtek ezek az alkatrészek, 127°C-nál egyébként kikapcsolt volna a gép. Most a 80°C-t sem éri el a hőmérsékletük. Annyit még mindenképp fontos megjegyezni, hogy senki ne vegyen Spire tubusos pasztát, mert bár a hővezető képessége nem rossz, de nagy arányban tartalmazhat ragasztót, ha egyszer felteszed vele a hűtőt baromi nehéz leszedni. Öcsém például kitépte a foglalatból a prociját, annyira hozzáragadt a hűtőhöz. Ezzel a Spire takonnyal szívtam a legtöbbet, sajnos csak ez volt kéznél.

Miután ezzel végeztem, leszereltem a ház elejéről a 12 centis légmozgatót, majd elegáns drótokkal rögzítettem a borda tetején:

Az eredmény nem maradt el: terhelten a GPU hetven, a VRM elemek nyolcvan fok alatt maradnak, hang meg semmi. Vehettem volna több ezer forintért valami márkás hűtőt, de sörre és luvnyákra költeni valahogy sokkal menőbb, mint videókártya hűtőre. Igazából ezekre se költök, sör helyett ott a házi diópálesz, a csajom meg nem egy pénztemető. Tulajdonképp én már régóta válság üzemmódban működöm.

A ház elején tátongó űrt egy régi tápból guberált 8 cm-es töltötte volna ki (szintén 5 Voltra kötve) de nagyon bénán nézett ki az aranyra fújt fa keretes cuccal együtt. Igénytelen vagyok, de ennyire mégsem. Ekkor akadt kezembe egy régi ház előlapja, szélessége pont passzolt a kitöltendő helyre, csak a magasságával voltak gondok.

Kivágtam egy széles sávot középről, majd ragasztópisztollyal összeférceltem. Leírva ez nem tűnik olyan veszélyesnek, pedig kétszer is elvágtam az ujjam, egyszer pedig lakályosan kiheréltem magam az összecsukló vasalódeszkával (ezt használtam munkapadnak).

A kivágott részek:

Miután sniccerrel leszedtem a HDD és power LED-ek nyílása fölé fröccsöntött piktogramokat és mindent megtisztítottam alkoholos kendővel, jöhetett a festés:

Sajnos csak ilyen perverz narancsszínű festék volt itthon. 12 óra száradás után felcsavaroztam egy merevítést és egy díszlécet, ami varázslatosan takarja a varratokat.

A középső lyukat - ami mögött a 8 centis ventilátor bújik meg - fehér szúnyoghálóval borítottam be. Célom nem a számítógép szúnyogmentességének biztosítása volt, pusztán esztétikai szempontok vezéreltek.

Az „ajtó” természetesen nyitható:

A művelet alatt végig szem előtt tartottam mindkét modding irányelvem. Az első, hogy ne kerüljön pénzbe, a második, hogy a gyári állapot bármikor visszaállítható legyen. A ház eredeti ezüst ajtaja és az Asus hűtőjének alkatrészei természetesen megvannak, véglegesen egyik alkatrész sem lett megváltoztatva.

Végszó

Ha unalmas a tavaszi szünet, ne legyetek rest fűrészt és festékszórót ragadni, de óvakodjatok a Spire hűtőzsírtól és a felcsapódó vasalódeszkáktól.