Előszó
Az utóbbi hónapokban teljesen ráfüggtem egy műfajra, nevezetesen a még fiatal, alig 2 éves survivor játékokra. A siker megteremtője a Vampire Survivors játék, ami grafikájában és animációiban igencsak gagyi, mégis a játékmenete olyan felpezsdítő és szórakoztató, hogy nehezen tudod abbahagyni. Egy virtuális dopamin kapszula, ami kíméletlenül függővé tesz.
Ezt a sikert megszámolhatatlan klón lovagolta meg, én most ezek közül emelnék ki egyet.
Survivor játékokról
Aki nem ismerős ebben a műfajban, annak leírom, hogyan is működik és miért olyan addiktív.
A műfaj jellemzően egy felülnézetes shooter, hack'n'slash játék. Egy karakterrel kezded a semmi közepén, valamilyen egyszerű képességgel, automatikus célzással és támadással. Mondanád erre, hát ebben meg mi a jó? Na igen, a kihívás ebben az, hogy egyre több ellenfél jön, rengeteg, a végére már egymás hegyén hátán. A feladatod túlélni egy adott ideig.
Az ellenfelek halálukkor egy kristályt hagynak maguk után, amik felvételekor tapasztalati pontokat szerzel. Szóval folyamatosan mozognod kell, elkerülve az ellent, közben szedni a kristályokat, amennyit csak tudsz. Erre nagy szükséged van, mivel szintlépéskor a játék felajánl neked 3 kártyát véletlenszerűen, ezek lehetnek új képességek, passzív bónuszok, adott képesség fejlesztései, stb.
Lényeg a minél gyorsabb fejlődés, hogy túléld a végtelen hordát. Olykor erősebb ellenfelek bukkannak fel, ezek ládát dobnak, ami egyből ad egy vagy több kártyát. Nagyon gyorsan fejlődsz, olyan mint egy szteroidos Diablo játék. A vége felé már annyi képességet lősz minden irányba automatikusan, hogy öröm nézni, miközben halomra irtod a rád rontó hordát.
Mikor meghalsz, akkor vége van az adott küldetésnek, nem éledsz újra, ez része ennek a műfajnak. Csaták közben pénzt vagy pontot is gyűjtesz, amit passzív képességre vagy új karakter vásárlására költhetsz a játék menüjében. Majd felerősödve újra nekivághatsz, hogy túléld a végtelen hordát.
Ezeknek a játékoknak az ára is magában hordozza a sikert, mivel viszonylag olcsók, olyan 3-8 euró közé tehető. Mint ahogy a bemutatóm alanya is csupán 3 euróba kerül.
Symmodance: kicsit másképp
Ez a játék is nagyjából ugyanerről szól, mégis kicsit máshogy van felépítve a fejlődés. Ez szintén egy felülnézetes shooter, de itt egy lebegő platformon lévő fegyvertorony van, amivel mozoghatsz. Az XP kristályok felszedése utáni fejlődéskor viszont itt nem véletlenszerű kártyákat kapsz, hanem elosztható pontokat, amivel az adott fegyvered sebzését, lövési sebességét, illetve fegyvertől függően egyéb fejlesztéseket (áthatolás, lőtáv) tuningolhatsz.
A játéktéren bizonyos időközönként ládák jelennek meg. Az egyikben találhatók a már említett véletlenszerű kártyák, a másikban pedig egy újabb platform fegyver csatlakoztatható a már meglévőhöz. Összesen 3 fegyver platformod lehet, mikor ezek megvannak, akkor onnantól egyéb fejlődési pontokat kínál felvételkor.
Egy idő elteltével bizonyos elit ellenfelek halálakor megjelenik egy másik láda, amiben véletlen választott augmentek találhatók. Ezek drasztikus bónuszokat adnak, cserébe drasztikus hátránnyal is járnak, ami könnyen lehet a végzeted, viszont rendesen megpörgetik az eseményeket.
Egyelőre csak két pálya van, de merőben eltérő ellenfelekkel. Az átlagosak mellett egyre gyakrabban jelennek meg különböző elitek is, amelyeknek egyedi és veszélyes támadásaik vannak. Ez igencsak pörgőssé teszi a játékmenetet, mivel elég nagyokat sebeznek, és neked folyamatosan el kell mozognod előlük. Az ellenfelek bizonyos eséllyel dobhatnak életerőt, fejlődési pontokat, erős ideiglenes buffokat, és XP mágnest, ami odavonzza hozzád a pályán található összes kristályt.
A játékban, mint azt megszokhattuk, van achievement rendszer is. Itt viszont nem csak egy kitüntetést kapsz, hanem némelyik feloldásával a játék megjutalmaz új fegyverekkel, felvehető kártyákkal, játékmódokkal. Szóval az achievement függőség mellett igencsak motiváló teljesíteni őket. A survivor játékokra úgy általában jellemző ez az aktív rendszer.
Küldetések között a menüben fejlesztheted a platformodat, amik lényegében passzív bónuszok, úgy mint életerő, sebzés, gyorsaság, több XP, stb. Így szép lassan egyre erősebb leszel és tovább tudsz túlélni a pályákon. A platform fejlesztés kimaxolása után további lehetőséged van tuningolni a tornyaid. Ekkor válik elérhetővé például a Dash képesség is.
A játékmódok között van a klasszikus, itt 20 percig kell túlélni. Emellett van a végtelen mód, amiben kicsit nehezebb ellenfelek jönnek, és végül a brutális mód, amiben nagyon gyorsan nehezedik a játék. Az összes játékmódban, ahogy az idő telik, úgy növekszik az ellenfelek sebessége, életereje és sebzése.
Miközben ezen sorokat írtam, a fejlesztő kiadott még két elég érdekes játékmódot:
- az egyikben nincs beleszólásod a fejlődésbe, a kártyákat a játék választja neked véletlenszerűen, amikor felveszel egy ládát
- a másik játékmódban pedig véletlen generált események történnek, ami elég érdekes helyzeteket teremt
A játékban megtalálható továbbá egy részletes adatbázis a felszedhető kártyákról, augmentekről, és ellenfelekről. Illetve a véletlen eseményekről.
Rengeteg "Quality of Life", azaz játékminőséget növelő apróság lett belerakva a játékba. Ezek olyan dolgok, amik nélkül is működne a játék, de velük kényelmesebbé, átláthatóbbá, szórakoztatóbbá válik. Nem sorolom fel őket, mert leírva bonyolultabb, mint amilyen egyszerű funkciót töltenek be.
Grafika, stílus és hangok
A játék Unity motorral készült és az úgynevezett minimalista grafikát követi. Erre jellemző az egyszerű, geometriai formák használata, a limitált színek és az egyszerű felületek. Innen ered a játék neve is: symmetric, geometric, dance.
A játék kezelőfelülete nagyon letisztult, átlátható, kellő információval szolgál. A vizuális effektek sincsenek túlhasználva. Minden villanás, robbanás, képernyőrázás pont annyira van jelen, amennyire az kellő visszajelzést ad a játékosnak az ellenfél eltalálásáról vagy a platform sérüléséről.
Itt fontos megjegyeznem, hogy a survivor játékok egyik nagy hátránya, hogy a rengeteg effekt és az ellenfelek mennyisége nagyon tudja fárasztani a szemet. Viszont a Symmodance játékban a kevés szín, az egyszerű formák és felületek, a finomhangolt effektek, a sötét háttér és pálya feleannyira se terheli meg a szemünket, mint más játékok ebben a műfajban.
A hangok jól választottak, hosszú játék után se zavaróak. A zene techno stílusa tökéletesen passzol a játékhoz, fejlődéskor a menüben kicsit elhalkul, csata intenzitásánál pedig felerősödik. Ad egy kellő alaphangulatot a játékhoz.
Végszó
Manapság nehéz rátalálni az igazán jó játékokra a mérhetetlen túlkínálat miatt. Körülbelül 30 játék jelent meg naponta csak a Steam-en az elmúlt években. A nagyobb cégek ontják a sikeres franchise játékaikat, vagy előrukkolnak újabb AAA címekkel, amik gyakran bugosak, vagy rengeteg DLC-re vannak szétszedve, hogy minél több pénzt költsünk rá. Emellett ezek a húzó címek megjelenésük idején elég drágák (60+ euró...).
Mindemellett számolatlanul jönnek a kis indie próbálkozások, de itt is kifogni valami jót... hát ehhez igen nagy szerencse kell, vagy rengeteg idő megy el a keresgéléssel, mire rátalálsz valami jóra. Sok ilyen játékról meg kiderül, hogy egy játszhatatlan asset tákolmány, vagy magára lett hagyva félkész állapotban.
Én a Symmodance játékra kereséssel és kis szerencsével találtam rá. Survivor játékok utáni mérhetetlen étvágyamat csillapítva válogattam több száz közül. Ez a játék pont ekkor jelent meg a Steam-en 10% indító akcióval, potom 2,7 euróért. Meg kell mondjam, ez a játék volt a 2023-as évem egyik legjobb vétele.
Teljes értékű játékként jelent meg, kihagyva a divatos korai hozzáférés státuszt. A fejlesztő, aki egy személy, pedig nem hagyta magára a játékát. Folyamatosan kiad kisebb frissítéseket, amelyek tartalmaznak javításokat, quality of life dolgokat és bővítéseket. Nagyon gyorsan válaszol fórumon a jelzett problémákra és szinte órák múlva kijön a megoldással és a frissítéssel.
Ezen az áron, ilyen jó minőségben és támogatással készült játékot szerintem vétek kihagyni.
Mindenkinek bátran ajánlom a megvételét!
A játékot itt találjátok:
[Symmodance]
