Amúgy sem igazán szerette a húsvéthétfőt, de amikor a mami szólt, hogy el kéne vinni a Kisgézát locsolkodni - mert egyedül nem mehet, viszont már nagyon menne -, könnyelműen megígérte, reggel kilenckor indulás.
Persze annyi kikötése volt, hogy a fehér inget a mami vasalja ki, és az öltönyt sem ártana kicsit leszöszölni. Jó három éve már, hogy elváltak - igaz, továbbra is egy lakásban éltek -, de azért még mindig mamának szólitotta. Sőt az anyóst is anyukának, aki egyébként sem tudott semmit a válásról, nála ilyen szó nem létezik.

Szóval nem volt mese, mennie kellett. Már az előző héten megvette a pumpás parfümöt - egy is elég, majd átadjuk egymásnak.

Amúgy apával sem igazán szeretett húsvétolni. Valahogy szégyenlős volt, nem bírta a szereplést, verselni pedig kötelező volt - akkortájt egy huszasért: "Zöld erdőben jártam..." Apával is csak a közeli rokonokhoz mentek - nagymamákhoz és nagynénikhez -, és ezt gyorsan letudták. Az apa anyukájánál - tilos volt mamának nevezni - kapta éppen húsvéthétfőn élete egyetlen pofonját. Nem volt kicsi, a gázcsövön csúszott le tőle.
Apától kapta, de volt a dolognak előnye is, mert ezután bármit is csinált, apa mindig azt mondta: "Fiam, egyszer pofoztalak meg, azt sem érdemelted meg, most hagyjuk."
De apa már nincs, őt örökre elvitte egy tolató tehervonat. Most már ő az apa és a Kisgézát el kell vinni, ha már megígérte.

Lüpennél kezdték, akit még gyerekkorában nevezett el így; aminek igen kézzelfogható oka volt. Bármi sumákságot csinált, ő mindig mindent kiderített, egyszer aztán mentségek híján rávágta: anya, te jobb vagy mint Arsen Lupen. Nem haragudott érte, azóta már Kisgéza is így hívja, sőt még apa is így szólította néha. Húsvét hétfőjén például rendszeresen. Apa már korán reggel felkeltette és együtt osonkodtak át: azután egy "Jó reggelt Lüpen!" kiáltással - lerántva a paplant - a szódásszifonnal nyomatták a szikvizet. De apa már nincs, így aztán Kisgézával felváltva befújták Lüpent a már említett parfümmel, megették a sonkát és a főtt tojást, azután nekivágtak a városnak. Vers, sonka, tojás, kisfröccs, Unicum, azután vers, sonka, Kinder-tojás, nagyfröccs. Ment minden előírásszerűen.

Az apósnál volt egy kis gond - mire odaéertek, már ő is otthon volt -, mert neki igazi guggolós bora van. Szóval locsolkodás után ebből is innia kellett, sőt - ami a nagyobbik baj - igen dicsérnie az évjáratot. Többen mondták már, hogy ez nem kis teljesítmény. Amúgy ez is megvolt, Kisgéza számolta a Kinder-tojásokat és a pénzét, talán már a Mortal Kombat 3-at is megveheti. Hazafelé menet kicsit félrecsúszott a nyakkendője, de azért épségben megérkeztek. Otthon aztán pacsuliszag, na meg a mami fogadta:

- Hogy nézel ki, Géza, reggel dolgozni kell!
A szobája ajtajából még visszamorgott:
- Ne aggódj, mami, reggelre feltámadok.

HAGYMÁSI TIVADAR (tiv61us)
Kurír
1996. április 7.