Az előző részben beszéltünk a zenei CDk életciklusáról, ami sok szempontból indolkoja a példányszámok csökkenését, itt felmerült egy érdekes szempont: A CD mint technológia és termék élettartama. A kérdés egyértelmű: Milyen technológiák merülnek fel, mik és hogyan szorítják ki a zenei CDt a piacról, illetve volt-e a zeneiparnak lehetősége arra, hogy haladékhoz jusson. A válasz szinte bizonyosan igen.

Annak idején az SACD és a DVD/Audio közötti párharc vezetett oda, hogy egyik formátum sem lett sikeres, pedig a hallhatóan jobb hangminőség, kiegészítve a jobb térhangzással ok lehetett volna a zenei gyűjtemény frissítésére. Természetesen a DVD/Audio formátummal szembeni kezdeti ellenszenv elvezetett oda, hogy a fejlesztésben nem is vált a zeneipar igazi hangadóvá, így a formátum nem használja ki a DVD lemezben rejlő lehetőségeket, pedig egy két rétegű DVD lemez sokkal többet nyújthat zenei célú alkalmazás esetén is, mint a hagyományos CD. Nem csak a térhangzás, a magas hangok jobb visszadása, vagy a 24 bites pontosság, de a kiegészítő információk (beállítások, stb) számára elegendő hely, az esetleg azonos lemezen lévő karaoke verzió, stb. hamar népszerűvé tehette volna a formátumot. A lemezen lett volna hely más formátumú, mobil eszközökre optimalizált változatra. .

Az MP3 előnye nem elsősorban az, hogy letölthető, hanem a nagyobb mennyiségű magunknál tartható zene, az ID3, a jobban elkészíthető playlistek, az MP3 lejátszók lettek hát a CD lejátszók leváltói, ez pedig a zenei CDk piacára is kihat, sok más formátummal szemben az MP3 egyszerűen előállítható egy audio CD anyagából, hiszen nem tartalmaz semmi extra információt ahhoz képest. Senki sem fogja az MP3ra való átállás kedvéért a zenei gyűjteményét újra megvenni. Nincs ugyanis semmi olyan többletinformáció ami így hiányozna. A következmények ismertek.

De akad egy ennél fontosabb probléma is az MP3 formátummal: nincs szabványos adathorozó, az Audio CD háttérbe szorulása pedig megbosszulja magát. Ki fog 5-6 év múlva CDt ajánédkozni? És az MP3 hogy kerül a fa alá, vagy hogy lesz egy szépen becsomagolt ajándék része? Hogy lesz egy látható, megfogható, örömet szerző gyűjtemény része? Az eladási adatokat ezek a szempontok is befolyásolják.

A történetnek természetesen itt még nincs vége a történetnek, egyfelől nem az Audio CDnek akadnak riválisai, hanem az otthoni, út közbeni, stb. zenehallgatásnak is vannak riválisai. Az Internet, a játék konzolok, a mobiltelefon, stb. új lehetőséget jelentenek az idő eltöltésére, ha pedig kevesebb időt töltünk zenehallgatással, akkor kevesebb zenei CDre is van szükség, a zenei CDhez képest egy játék jobb ajándék, ez pedig tovább súlyosbítja az említett helyzetet.

S természetesen nem csak az idő, és az ezzel arányosan megjelenő igények, de a zenére költhető pénz is csökken azzal amit másra költünk. Egy Zenei CD és egy Számítógépes játék ár-érték arányát összehasonlítva érthető, hogy miért tud a játék győztesen kijönni az összehasonlításból akkor is, ha a számítógépes játékok fejlesztése körül is vannak problémák. De ahogy az egyik vezető közvéleménykutatásokkal, elemzésekkel foglakozó cég szerint a televíziós főműsoridő is veszélyben van, úgy a mozi és a DVD filmek is.

Az eddigi szempontok egyike sem volt kapcsolatban azzal, hol és mennyiért szerezzük be a zenét, a filmeket, de természetesen ez is problémát jelent. Nem pusztán az egymás közötti file csere, hanem akár az Interneten való kereskedelem léte is: Minden olyan vevő, aki a megszokott kereskedő helyett egy nagyobb portálról rendel albumot, vagy letölthető MP3at vásárol csökkenti a kereskedők bevételét. Ennek pedig több következménye is van.

A megélhetéshez nagyobb árrésre, kevesebb kockázatvállalásra és alacsonyabb költségekre van szükség, és nem minden kereskedő marad életben. Csökken a kínálat és ezzel ritkábban találkozunk, egyre kevesebb lemezre tud rábeszélni minket a kereskedő. A következményeket persze ismerjük. Ugyanakkor kevesebbet hallgatunk rádiót, kevesebbet nézünk klippeket a tévében. A webes áruházak ajánlói pedig ezt nem pótolják...

Amennyiben az album megvásárlása a zenéhez való hozzáférésen kívül más értéket is hordoz (például ennek köszönhető, hogy lesz következő, gyűjtheted, van hozzá nyomtatott kiadvány, esetleg poszter, stb) akkor a letöltés kedvcsináló is lehet a vásárláshoz, sokan hivatkoznak erre. Természetesen ez a hivatkozás valóban csak akkor ér valamit, ha valaki több CDt vesz meg a letöltések hatására, amit amúgy nem venne meg, mint ahány vásárlásról lemond, mert le is tudja tölteni. Természetesen a piacon vett hamisítványról való lemondás nem számít. Ezzel azonban elsősorban az írás következő részében foglalkozom majd.

Akad azonban több mai napig megválaszolatlan kérdés: Mi lesz az Audio CDk utódja? Szükség van a lemez eladásokra, vagy a koncertek, rendezvények, a zene egyéb felhasználási jogai (filmekben, játékokban, műsorokban, stb), az együttesekhez kapcsolódó egyéb termékek (merchandise), a szponzori pénzek jelenthetik a zeneipar jövőjét? Ha boltban sem nagyon hallgatunk bele, nem tetszik meg az album borítója, nem beszél rá minket egy kereskedő, hogyan tetszik meg majd a zene letöltések nélkül?

A játékpiac jövőjét a product placement is meghatározhatja, ez egy virtuális világ esetében igen értékes lehet. De lehet-e albumokat így reklámozni? Többnyire nem. Hogyan találkozunk tehát így a zenével? Ezzel is a folytatásban kell foglakoznunk.