Sony Ericsson K550

Tekintve hogy a mobil a W610-zel azonos, a kinézet sem térhet el sokban.

A W610 ilyen:

Ez kissé visszafogottabb, cybershotosabb. Emiatt dominál a fekete és az alumínium, meg a kék háttérvilágítás jelzi a K szériát. A formaterv pedig szögletes, de fogása számottevően nem rosszabb, mint a W810-nek.

A kamerát ezúttal is kör alakú dudor veszi körül, de ezúttal vékony. Kapunk még egy védőfedelet, mely gyári rendszerrel indítja a kamera appot, W610 szofttal természetesen nem. Nem maradt el a „tükör” sem, ami a széria miatt ezüstös, színhű, valamint van egy dupla LED-es villanó is.

A numerikus billentyűk rizsszem méretűek, de a d-pad a softkey-ekkel egyetemben teljes értékű. Ebben tér el walkman párjától. A vékony számgombokat meg lehet szeretni, vagy nem szeretni. Szerintem nem túl jó ötlet. Egyrészt ezen a példányon az 5-ös már tönkre is ment, másrészt kényelmetlen tud lenni. Gyors SMS íróknak, játékosoknak nem ajánlott, fárasztó tud lenni hosszabb távon. Átlagos használatra viszont elmegy.

A gombkiosztás az előző oldalon ismertetett szokásos SE szabvány. Ezúttal viszont a walkman helyére gyárilag az internetelérés került, a gyári böngészőt nyitja meg. Okozott is ezzel pár haveromnak kellemetlen számlákat. W610 szofttal ez most újra walkman. A mikrofon felkerült a 0 és a # közé/alá, a rendszercsatlakozó pedig a baloldalra. Több változás nincs.

Anyaga már rosszabb, gyengébb minőségű csúszós műanyag, a fekete anyagában színes, a többi nem, sőt könnyen kopik. Erről a kamerás résznél lesz még szó.

A ház viszont nem állta ki az idő próbáját. Míg a W810 a Nokia 3310-zel vetekszik strapabírásban, addig a W610 és a K550 egyaránt nagyon könnyen sérül. Eltörik a középső keret, kitörik oldalt belőle egy darab, ezáltal a Walkman verzió hátlapja folyton leesik, a Cybershotnál meg funkcióját veszti az alsó zár, mely a hátlapot tartja. Mellette szinte eltűnik a hangszóró apró nyílása, ez egyben a hangminőségről is árulkodik, miszerint gyenge. Az ujjlenyomatok könnyen észrevehetőek, látványosak a burkolaton.

A mobil vékonyabb, mint az előző generáció volt, és ez végighaladt az összes modellen később. Viszont úgy is spóroltak, hogy a kijelző és a plexi közti rést csökkentették, valamint maga a műanyag is hajlékonyabb lett. Ennek megvan az ára, rengeteg telefont láttam a két testvér közül, melynek be volt ütve a kijelzője, vagy függőlegesen ketté volt repedve. Jelen esetben egy kulcs okozott fekete foltot, de a cseréltem egy W610-ből bontottra, csak őkelmét haver előtte megnyúzta, szóval kisebb lóbálás után egy-két pixel lefolyt. Ez látható a képeken, valamint az, hogy a plexiről hámlik egy réteg.

Ez egy 24 bites 176x220-as panelt takar, mely szintén TFT és 1,9 colos (142PPI) de már 24bites színmélységben képes megjeleníteni, így sokkal szebb, naturalisztikusabb, élethűbb.

Picivel nagyobb a betekintési szög, a fényerő pedig nem változott, napsütésben alig olvasható. Viszont hibajavítás, hogy fejjel lefelé van a kijelző, tehát alulról világos, így az asztalon fekvő telefonról könnyű szöveget olvasni.
A hátlap már említett módon két retesszel van rögzítve. Az M2 foglalat a szokott helyen, a baloldalon található, de le kell venni a borítást hozzá, viszont legalább az akkuhoz nem kell nyúlni. Ez még bőven belefér.

Akkuja a szokásos SE minőség, 3-4 napot ő is kihúzza, nem látszanak rajta az évek.

Szabad belső memória ~73MB

Dimenziók: 102 x 46 x 14 mm
van belőle piros és fehér is
Egyéb színek, amivel megjelent:

Valamint a fehér W610:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!