Hirdetés

2022. június 27., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Kultúra rovat

Egy hobbi író az írásról, másoknak

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Megosztom veletek pár tapasztalatomat az írással, mint hobbival kapcsolatban.

[ ÚJ TESZT ]

Az írás mint olyan, eszköz, amivel a gondolatainkat képesek vagyunk maradandó formában, egyszerre akár nagy közönségnek is közölni.
Tesszük úgy, hogy akár évszázadok múltán is megelevenedhet minden, amit akkor, írás közben kigondoltunk. Ez az egyik szépsége a dolognak.

A másik pedig, hogy ha olyat írsz, amit élvezel, akkor önmagadnak is jót teszel a fantáziád megörökítésével. Felszabadítja a lelket, mozgatja az agyat és egyben műveli a nyelvi képességeidet. Ezeknek a képességeknek iskolában dolgozatírásnál, egyetemen ZH-k alkalmával, később pedig a munkád során is nagy hasznát fogod venni. Ha nem megy még a tíz ujjas gépírás, ez is egy módja a fejlesztésének.

A nyelvi képességek művelésével pedig az élő szóban való kommunikációd is fejlődik. Ez megint oda vezethet, hogy egy állásinterjún, vagy munkamegbeszélésen lenyűgözöd a hallgatóságot, ez által az életben is előrébb léphetsz. Mindezt úgy érted el, hogy közben jól szórakozol.
Csodálatos dolog az írás nem?

Minden kezdet nehéz, tartja a mondás. De nem kell annak lennie. Nem kell leülnöd a gép elé és órákon át törnöd a fejed, hogy mit is írj. Olvass el egy könyvet, ami szívednek kedves, majd az olvasott történetet bővítsd ki magad. Adj hozzá részeket, vagy találj ki egy új, alternatív megvalósítást. Ezt a fajta írást hívják FanFic-nek, vagy FanFiction-nek, amit nehéz lefordítani magyarra. Talán a Rajongói Kitaláció valamelyest körülírja.
Terjedelmét illetően sem kell elrugaszkodni a több száz oldalig. Elég eleinte csak 10 oldalakat lekörmölni. Ha megindul a gépezet, úgyis több lesz. Egyszerűen, csak ami eszedbe jut azt írod, írod és írod, amíg van. Ha kifogytál félreteszed, mert ha már nincs ötlet, akkor az erőltetéssel úgy is elrontanád.

El is érkeztünk az első írási módhoz, amit magam csak úgy nevezek, hogy Spontán Írás. Ilyenkor egy ötletet már a kezdetén elkezdesz papírra (gépre) vetni, majd ami éppen eszedbe jut, úgy folytatod. Igazán szövevényes történetek tudnak így kerekedni. Kezdő írónak viszont ez pont jó. Ha vége van, akkor csak oda biggyeszted: „Vége” és kész is. Persze ha valami kerek történetre vágysz, akár később is folytathatod, csak így, spontán.

Egy ilyen spontán történet képes idővel olyan terjedelmet elérni, hogy már fontolgatod, jó lenne megtervezni mi is legyen a továbbiakban. Ekkor felvázolsz pár lehetőséget, eszedbe jutott neveket, helyszíneket, vagy cselekményt és meg is alkottad a Tervezett Írás alapjait. A Tervezett Írás szépsége, hogy először az ötletet dolgozod ki. Fejezetekre, jelenetekre bontod, megalkotod a neveket, a személyiségeket, a helyszínek pontos leírását. Aztán ezeket átdolgozod, kibővíted a csavarokra, az átfedésekre, vagy az utalásokra, amik később fontosak lesznek a történet szempontjából. Miután ezzel is megvagy, elkezded fejezetenként az írást a már elkészített vázlat segítségével. Természetesen a rugalmasság itt is adott, bármikor hozzáfűzhetsz valami hírtelen jött ötletet, vagy éppen kivehetsz belőle felesleges részeket.

Amint ez kész, még érdemes úgy bontani a történetet, hogy a pörgős, gondolkodós, izgalmas részek nagyjából az egészen végigvezessenek egyenletes eloszlásban. Szerintem egy jó regény úgy néz ki, hogy az elején a felvezetésben megragadod az olvasót, de nem tálalsz ki neki mindent. Bemutatod a fő karaktereket, a helyszínt, majd adsz egy kis alapot a történetnek. Elrejthetsz utalásokat a jövőre nézve, ami nem mond semmit, de kíváncsivá teszi az olvasót. Eközben persze rátérsz a fő eseményszálra, vagy éppen a főszereplő mozgatórugójára, ami majd meghatározza miért is teszi amit.
Ha az olvasó ráharap, akkor jöhet egy kicsit laposabb rész. Párbeszédek, interakciók, amik amúgy nem adnak érdemi információt, de mégis jobban megismerjük általa a környezetet és a szereplőket. Ezt követően jöhet egy fejezet, amiben történik valami. Lehet ez akció, lehet ez olyan új információ, ami már fontos lesz a történet szempontjából, majd megint hagyjuk kicsit leülni és így tovább. Mint egy hullámvasút, ami hol lefele, hol felfele ível.

Persze ez a forma is a terjedelem függvénye. Ha tömény akciót akarsz írni, akkor azt megtudod tenni, de akkor rövidnek és tömörnek kell lenned. Ám a százvalahány, esetleg több száz oldalas műveknél képtelenség folyamatosan a maximumra járatni a karaktereket és a cselekményt.

A fejlődési görbe nagyjából olyan lesz, hogy az eleinte FanFic-ekben egyre több lesz a saját ötlet, illetve a folyamatos írás miatt egyre jobb lesz a mondatszerkezet, a történet mesélése, a karakterek kidolgozása, a cselekmény felvezetése. Végül a FanFic csak annyiban fog hasonlítani egy már létező műre, hogy az alapötletet veszi csak át. Minden más a saját alkotásod. Nem is feltétlenül csak egy műből merítve, lehet, hogy egyszerre akár tíz-féle könyvből is, de csupán pár ötletet veszel. Egy vallást, egy politikai nézetet, egy építményt, egy szereplő jellemét stb. Ekkor viszont már magad is észreveszed, hogy milyen színesen írsz, valamint milyen sokat, hiszen sok kis ötletből lehet nagyot alkotni.
Majd miután végeztél, elolvasva a művedet, rájössz, nem is volt nehéz. Lehet, hogy sokáig tartott, lehet többször is átírtál benne részeket, de végül megszültél egy olyan alkotást, amit ha bármikor előveszel képes vagy végig olvasni és végig szórakozni.

Ugyanis az írás lényegében nem mások miatt történik, hanem magad miatt. Ha magadnak írsz valamit, amit te élvezettel olvasol bármikor, biztos lehetsz benne hogy akadnak még olyanok akik szintén így olvasnák végig.

S ilyenkor érik meg benned az ötlet: írsz valamit, ami nem FanFic, a saját kút fejed szüleménye.
Nehéz vállalkozás, sok ötlet kell és olyanok, amiket te találsz ki, amit nem olvastál, vagy láttál már valahol. Ez a fajta írás nehezebb, jobban megmozgatja az agyadat, mert a felmerülő ötleteket össze kell vetned mindennel, ami a szemed elé került. A fennmaradó ötleteket, a kerettörténetet és pár részletet azonnal le kell írnod, majd megkezdheted a Tervezett Írás folyamatát.

Pár tanács általánosságban a regény/novella íráshoz:
- Figyelj a szóismétlésre. Ez nem csak a "hogy", "és" szavakra vonatkozik, hanem minden másra. Rengeteg szinonima, vagy rokonértelmű kifejezés létezik, esetleg írd körbe, fogalmazd át úgy, hogy ne is legyen szükség arra és ott ahol éppen. Amennyiben nincs más megoldás, maradhat persze, de a jövőben próbáld elkerülni.

- Tőmondatok. Legyen egy mondat legalább öt szó hosszú. A kötőszavak (az, a, és, hogy, ha) nem számítanak bele. Párbeszéd esetében, alkalmazhatsz rövidebbet, de a leíró és köztes részeknél próbálj hosszan, de színesen fogalmazni. Példa:

- János, te nem figyelsz! - Szólt Géza. Kávéjába dobott még egy cukrot, majd a kiskanállal kevergetve nézett a mellette állóra.
- De figyelek, csak nem rád. - Replikázott János, miközben a folyosón áthaladó titkárnőt nézte sóvár szemekkel.
- Nála semmi esélyed, tudod, hogy a főnökkel van. - Fordult oda Géza is, mert a titkárnő tényleg szemrevaló teremtés volt.

Vannak tőmondatok és kerek egész mondatok is. Mint írtam, nem mindegy hol használjuk őket.

- "Mondta, kérdezte, kiáltotta stb.". A párbeszédek után álló szavak, amikkel könnyű televágni egy regényt úgy, hogy már zavaró lesz. Nem is szükségesek mindig.

- Írásjelek. Fontos a vessző, amivel a mondatokat lehet tagolni. A felkiáltójel, inkább indulatos párbeszédben vagy tényleges kiáltásnál szerepeljen (Hé, te!). A kérdőjel használata szerintem mindenkinek egyértelmű (Látod azt?). A zárójelet ne nagyon használjuk, a mondat közbeni kicsapongást lehet vesszővel is megoldani. Példa:

Géza levette a polcról a narancsot, amit amúgy nagymamájától kapott tegnap, de közben leverte a cukortartó edényt.

Persze ha szerinted indokolt, akkor rajta hát.

- Új sor, vagy új bekezdés. Új sort a témához tartó, de tőle azért valamennyire távol álló új részeknél érdemes alkalmazni. Azaz, ha nem folyamatos az elbeszélés. Például a "később" kezdetű részeknél, mikor mondjuk pár órával az előző cselekmény után vagyunk. Vagy elbeszélésnél, ha egy helységet írunk le, majd folytatjuk egy lényegesebb elemével. Új bekezdést az időben távolabb álló részek között ildomos alkalmazni. Például más nap, ha azon a napon folytatódik a cselekmény. Ha csak pár apróság történik, maradhat bekezdésben. Sokat számít a regényed időbeni tagolódása.

- Fejezet címek. Érdemes a fejezetek címét úgy megválasztani, hogy csak 1-3 szó legyen. Ezek a szavak viszont sejtessék a fejezet fő csapásvonalát, vagy valami fontos momentumot benne. Egy új karakter belépését, egy célt amit elértek, egy bonyodalom amivel szembesültek stb.

- Számok. Egy regényben számokat számokkal írni nem célszerű. Írd őket betűkkel (kettő, hatszáz, ezernégyszáz stb.).

Eljutottál arra a szintre, hogy képes vagy saját, egyedi ötletekkel regényt írni? Innen pedig már csak pár lépés, hogy könyvet készíts és te is olyan író lehess, mint azok, akiknek a könyvét már olvastad.

Nem reklám célzattal, de álljon itt pár link azokhoz a novellákhoz, regényekhez, amiket én írtam anno, vagy amit írok most is. Csak hogy lássátok azt, amiről fent beszéltem. Sajnos a fejlődést nem tudom megmutatni lépésenként, de ha elolvassátok őket akkor tudni fogjátok a sorrendet szerintem.

- Sárkánylovas Trilógia (Fantasy, Kaland regény, ~540 oldal)

- Ég Fia, Föld Lánya - Első Rész (SciFi, Kaland regény)

- Farkasbőrben 1. (Misztikus, Kaland novella)
- Farkasbőrben 2 (Misztikus, Kaland novella)

További novellák:

Google Docs Megosztás

Hirdetés

Azóta történt

  • Pityu naplója

    Játéknak indult, ez lett belőle! Fiktív napló! Gondoltam egy merészet és elkezdtem naplót írni, hogy szórakozzatok egy jót!

Hirdetés

Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.