Néhány hónapja elgondolkoztam, meg kéne próbálni valami nem szokványos hűtést kialakitani a procira, levegőt nem akartam használni, abból már van elég.
Egyből a szárazjég jutott eszembe, de aztán mégis elvetettem az ötletet, mikor beugrott hogy hoppá, bezony a régi kerámia tokos p1 vagy 486 esetleg még régebbi vas nem rossz hővezető arányaiban véve! Eddig rendben is volna a dolog, de valami tárolóedény sem ártana a cuccosnak, mert kiégetni nem tudtam kerámiát magamnak, meg azán agyagból van a kerámia is, miért ne használhatnék agyagot.

De mielőtt belevágnék a dologba, ismerkedjünk meg a recepttel, hogy miből is készül maga a szerkezet.
Keresünk egy 50x50x2-es átmérőjű króm, vagy réz profilt, majd plazmán vagy lemezollón vágunk az aljára 48x48-as lemezdarabot, hogy szépen rá lehessen hegeszteni. Ha a poti megvan, jöhetnek az elengedhetetlen kiegészítő elemek, mert át nem fúrhatom ugyebár, kifolyna belőle a szajré. Kellett hozzá készíteni 4 acélkockát, persze nem túl nagyot nehogy használat közben felüljenek a memóriákra.

Ezeket szépen fel lehet aggatni a poti szélére, a súlyára nincs panasz így kész is a leszorítás.
A másik hiba ami idő közben beugrott, hogy egy négyzet alakú fémdarab nem túl nagy hőleadó felület, hiába van megtömve minden földi jóval, de ha áthevül szinte semmi értelme nincs a dolognak. A megoldást egy IFA fékcső, és egy Tátra daruhidraulika cső jelentette, mert ezek könnyedén hajlíthatók, így egy kis keringető rendszerrel a poti legaljáig leértem, és az ott megrekedt hőt könnyedén el lehet majd vezetni a szerkezetből.

Mivel nincs itthon semmiféle vízhűtéshez használható szivattyú, maradt 2 lehetőségem. Az első hogy szerzek valahol… na most ez nem olyan egyszerű, csak ezért nem akartam venni egyet, mert a környéken sajna senkinek nincs, de még ha lenne is hogy állítsak be bárkihez is: „bocs kéne a vizes blokkod szivattyúval, mert földel akarom hűteni a procim és megreked a meleg a potim alján” egyből elküldtek volna a legközelebbi felmenőimhez.
A másik lehetőség hogy anyám ablakmosó permetezőjét elkérem (vagy hogy hívják ezt) és alapos technológia módosítást hajtok rajt végre, magyarul kivágok egy lukat az oldalán hogy vissza tudjam kötni a vízcsövet.
Sikerült össze mókolni a szerkezetet, ideje volt lefesteni mert ezek a csövek olajhoz voltak szokva nem vízhez, hamar megkapja őket a rozsda, a leszorító kockákat csak a dizájn kedvéért festettem le, a potit felesleges mert saválló, így ha muszáj akár sósavval is teleburíthatnám.

Készen áll a harcra a cuccos, léghűtéssel megtámogatott folyadékkeringetésű agyaghűtő berendezés. Ez lett a neve, de lehet csak egyszerűen potnak vagy potinak hívom a továbbiakban… sőt biztos.

A tesztkonfignak nem mertem beáldozni a Q9400-at, így maradt a P3-mas.
Alaplap: Asus TUSL2-C
Processzor: Intel Pentium 3-S 1400 SL6BY
Memória: 256 +128 +128MB Samsung SD 133Mhz
VGA: Sapphire Radeon 9800SE Omega Driverrel / nVidia GeForce 2 MX400 (nem egy nap készült a teszt és ezért változtak a kártyák, nem befolyásolták a tesztet csak a képet szolgáltatták)
Vinyó: Maxtor 541DX 20GB
OS: Windows XP SP3 Pro Hun

Elsőként magát az agyagot próbáltam ki, enyhén benedvesítettem, majd belegyömöszöltem a potiba, kicsit meg kellett paskolgatni hogy jó tömör legyen. Az a baj ezekkel az anyagokkal, hogy nedvesség nélkül semmit nem érek velük, mert rettenetesen porózusak, magyarán sok a hézag a szemcsék közt, így muszáj benedvesíteni, de nem feltétlenül vízzel. Na de erről majd későbbiekben.
Megpróbáltam mire képes keringetés nélkül, hasonló eredményre számítottam.

A „keringető” beizzítása után máris lejjebb szökött a hőmérséklet, ahogy azt elvártam. Kezdetnek nem is rossz örültem is magamnak, igaz hogy magasak a hőfokok, de ezen lehet segíteni néhány apró módosítással.

Javítások, változtatások

Kezdetnek például fel kéne pasztáznom a procit, bevallom ezt elfelejtettem… erre is sort kerítek, de nem szokványos hűtőpasztával, hanem a SEW villanymotorokhoz használatos tengelyzsírral, ez iszonyat finom zsír, ezzel a hajtómű is könnyedén felcsúszik a tengelyre, gondoltam miért ne lehetne pasztának használni, végülis az állaga hasonló.

Tovább haladva, megbeszéltem magammal hogy nem vizet fogok használni nedvesítő anyagnak hanem nitrohigítót, hogy miért is?
Egyszerű: a nitro igaz hogy kegyetlen büdös, de az ellen lehet védekezni, ettől eltekintve nincs negatív tulajdonsága a vízzel szemben. Ha belegondolok meginni sem ajánlatos, de például aki használ a munkája során, vagy legalább találkozott ezzel az anyaggal az biztosan észrevette hogy ha hozzáér a bőrhöz, a párolgása során sokkal hidegebbnek tűnik, mint a víz. Hasonlóan a benzinhez, sokkal hamarabb párolog, ezért nagyobb is a hőelvonó képessége, ami nekem itt csak hasznos lehet. A szaga ellen celofánnal, vagy alufóliával lehet védekezni, sőt kell is mert így nem párolog el, hanem lecsapódik és ismét visszakerül az agyagba, majd kezdődik a folyamat előröl.
Mivel említettem hogy a hidraulika csövek nem épp a vízzel vannak haverságba, ezért itt is a nitrohigítót fogom alkalmazni, azzal a kis módosítással hogy láncfűrészolajjal fogom „higítani”.
Erre azért van szükség mert a láncfürészolaj, sokkal hígabb mint a normál hidraulika olaj, vagy trafóolaj és a nitróval keverve elég jól elveszi a szagát, valamint azért is hogy tesztelgetés közben nehogy a tualatinnal együtt kiröpüljek az ablakon, mert valami netalántán túlmelegedik és szépen berobbantja a nitróm.
A leszorító kockákat is átdolgoztam, mert elég nehéznek találtam, lefürészeltem kb a felét mind a
4-nek így már nem sajnálom az alaplapot.
Valamint beizzítottam anyám ablakmosó pumpáját, mert ezzel a módszerrel bizony elég körülményes volt dolgozni:

Tesztidőszak

Mivel kidolgoztam és megpróbáltam továbbfejleszteni végre készen áll a tesztelésre.
De először nézzük mit is tett ez a kis átalakítás a proci hőmérsékletével, és magával a hűtővel.
Hát igen, megérte még 1 órát a fejlesztésre fordítani.

Sajnos nem időrendi sorrendben készültek a tesztek, az agyagot régen is kipróbáltam, de ma is össze kellett aggatnom, a régi és az új megoldásokkal is, mivel anno elfelejtettem print screen-t készíteni.
Minden alkalommal 0,2 dl nitrohigítóval kevert fűrészolajat töltöttem a cuccok mellé, ezzel megpróbáltam kiküszöbölni hogy például az egyik anyagom több nedvességet kapjon.

Na de térjünk a lényegre, nem készítettem mindenhez külön külön táblázatot, túlságosan hosszúra sikeredett volna az iromány, így tehát egy összegző táblázattal kezdenék, majd ismertetem, mely anyag miként viselkedett a teszt során.

Szén

Első alanyként bizony meglepetést okozott az agyag eredményeihez képest, mert hiába kezdett alacsonyabb nyugalmi hőmérsékleten, rendesen felszívta magát és végül rosszabb terhelt hőmérsékleten zárt. Pontosan 55°C

Liszt

Először elgondolkodtam pár pillanatra, hogy gyakorlatilag nitróval dagasztok… na mindegy a liszt
sajnos beigazolta szigetelő hatását mert pocsék eredményeket produkált, 43 fokon indult az everest, majd 7 perc után felment rettenet 67°C-ra. Az eltávolítása problémás volt, mivel szó szerint bele dagadt a potba, csak drótkefével és forró vízzel sikerült kipucolni teljesen.

Kertiföld

Az udvaron megtalálható, bárki hozzájut, aki ilyet még nem látott… olyan nincs. Mivel a föld szigetel ezért előszőr csak próbaképp akartam alkalmazni, de végül nem is lett olyan vészes. Igaz kicsit magas hőfokon kezdett (40°C) de végül még a szenet is megelőzte 1 fokkal, a végeredménye 54°C

Virágföld

Ha már a kertiföld bevált, gondoltam hozok anyám virágoskertjéből egy kis kupac magas energiatartalmú földet, a kerti földhöz képest picit sötétebb árnyalatú, és sokkal omlósabb volt mikor betöltöttem a potiba. Meglepetést meglepetésre halmoztak a földek, nem gondoltam volna, hogy ennyit számít az hogy homokosabb az állaga. Végül nyugalmi hőmérsékletben és terhelt állapotban is megelőzte az agyagomat. Kerek 49°C

Fekete virágföld

Felpörgettek a földes eredmények, és a muskátlik alatt talált fekete földet is kipróbáltam. Az eredmény bámulatos! Mind 2 földtípust megelőzve nyugalmi állapotban 35°C fokot produkált, majd terhelés alatt sem hagyta el magát és végezetül sikerült elérnie a számomra furcsa 46°C fokos végleges eredményét.

Só

A földek után kicsit kutakodtam a lakásban is, és első körben egyböl a sót vetném be a liszt után az élelmiszerek közül. A lisztnél 2 fokkal jobban indított a maga 41°C-os eredményével, de végül 1 celsius eltéréssel sikerült csak jobb eredményt produkálni a lisztnél. Az eltávolitása nem volt problémás, mert szinte az összes sót felolvasztotta a nitro, ez volt az első anyag ami elolvadt. A végeredménye 66°C.

Porcukor

Az édességek alapjául szolgálhat, de hűtési alternatíva ként el lehet felejteni… mind közül a legrosszabb eredményt produkálta, ráadásul a nitro kevésbé olvasztotta fel mint a sót, ami számomra meglepetés, főleg hogy ilyen magas hőmérsékletet ért el. A végeredmény borzalmasan rossz 74°C mind közül a legrosszabb. A tisztítása körülményes, majd 1 órát kellett áztatnom melegvízben, mert a pot aljára sült, vagy ragadt nagyjából 3-4 milliméter vastagon.

Barackos tusfürdő

Igaz kicsit unfair a dolog mert ez az egyetlen folyadék az összes tesztalany közül, de kipróbáltam bacsis kolega ajánlására. Hiába folyadék, kapott nitrót maga mellé, és ezzel rájöttem hogy nem csak alternatív hűtésnek jó, de akár kézmosónak is ha szépen összekentük magunk olajjal.
Az eredménye nem meglepő, a legjobbakat produkálta. Egyből 31°C-on indított, és szinte feljebb nem is ment. A terhelt hőmérséklet 37°C.

Kvarchomok

Jó ötletnek tűnt első nekifutásra, de sajnos nem úgy működött a dolog ahogy gondoltam, tömöríteni se kellett, úgy összefolyt, majd a nitro hatására szépen leülepedett, szinte teljesen. Ez volt a leg nagyobb szemcséjű tesztelt anyagom. Kezdeti hőmérséklete 40°C majd elkezdett ráhajrázni a só eredményeire, de sajnos avagy szerencsére nem érte el, mindössze egy fokkal maradt el 65°C.

Darált rizs

Ha már ez volt ebédre, gondoltam kipróbálom, még főzés előtt a jó kemény rizsszemeket ledaráltam.
Lisztet kaptam gyakorlatilag… de azért megpróbáltam. Újabb meglepetés! Hiába a lisztes állaga, az eredménye messze felülmúlja a liszt eredményeit. Nyugalmi állapotban rizzsel hűtve a processzor mindössze 33 fokos volt, és terhelve sem érte el az 50-et a végső eredménye 49°C. Hozzátenném, a lisztel ellentétben ez nem dagadt bele a potba, egyszerűen ki lehetett mosni belőle.

Kávé

Nem véletlenűl szokták a kávét lefőzni, majdnem nekem is sikerült. szaga az volt a cuccnak, nitróba főtt kávé… el lehet képzelni mien illatos egy mocsok volt. Még celofánon keresztül is átjött a szaga.
Kezdőhőmérséklete megegyezett a porcukoréval, és a terhelt hőmérséklete is majdnem megfogta a finomságot. Véglegesen 70°C-ra tornázta fel magát.

Vasreszelék

Kipróbáltam egy biztosan jó hővezető anyagot, de nem úgy vizsgázott ahogy szerettem volna.
A hiba ott kezdődött hogy a nitrot ugyebár fém révén nem igazán szívja be, és az szépen lecsordogált az aljára. a hőmérsékletek rendben voltak nem terhelt állapotban 34°C-ról indult bekapcsolás után, és a megszokott 7 perces teszt után felugrott 53°C-ra. Kiszedni könnyű volt, de rá 1 napra úgy berozsdásodott hogy nem tudtam vele mit kezdeni, pont ezért nem voltam vele megelégedve.

Őrölt paprika

Elég rendesen belekötött a potiba, és a végleges szinét is rendesen befolyásolta, melegedésre szó szerint befestette az oldalát. 38 fokról indult, ez egész jónak tűnt de sajna a hőmérséklete megállás nélkül mászott felfele, ennek köszönhetően a végeredménye 65°C.

Őrölt kerámia

Gyakorlatilag agyagról van szó, csak már ki van égetve, ezért voltam rá kiváncsi mit alkot a tesztek során, és bizony elverte a ki nem égetett felmenőjét.
Érdekes vagy legalább meggondolandó hogy pontosan 2-2 fokkal jobb eredménnyel rendelkezik mint az agyag. A végső eredménye 48°C ami még a tűrhető határon belűl van nálam.

Összegzés

Készítetem egy jobban átlátható táblázatot is, hogy mégis mely szmötyi hol helyezkedik el, mivel a tusfürdő csak érdekességképp szerepelt és ez volt az egyetlen folyadék, ezért őt a végleges eredményhirdetésből kizárnám, mivel egyértelmű győztes.

Na de lássuk az

aranyérmest: kicsit kételkedve állok mellé, de a most tesztelt szilárd anyagok közül a fekete virágföld bizonyult a legjobbnak, annak ellenére hogy még pici muskátligyökerek is vannak a szemcséi közt. Lehet ez adta meg neki a löketet.

második helyezett: az agyagnál is jobb, mint ahogy azt leírtam az összegzésbe, ez érdekes… gyakorlatilag egy és ugyan azon anyagokról van szó. Megérdemelte, mivel nincs se szaga, se más hátránya, ami zavaróvá tenné mint cpu hűtés.

a bronzérmes: a darált rizs… nos a legjobb eredménnyel rendelkező ehető tesztalany. Megkóstolni nem szeretném, mivel nitróban főtt de mentségére legyen mondva hogy nyugalmi állapotban ez produkálta a legjobb hőmérséklet a tusfürdő után természetesen.

Számomra legszimpatikusabb egyértelműen a fekete virágföld, ha nem lesz itthon egy szem hűtőbordám, biztos ezt teszem a procira.

A folytatás

Idő hiányában a mixelés elmaradt, de ezt egy későbbi időpontban be fogom pótolni, kíváncsi vagyok a virágfölddel kevert darált rizs, vagy a szénporos vasreszelék vajon mire lehet képes. De ez már a jövő zenéje.
Mivel első írásomról van szó, biztos találni benn fogalmazási és helyesírási hibákat, de igyekszem ezt a későbbiekben mellőzni.