A dupla ír-holland szendvics, azaz a Google modell
A Google-t a világ leghasználtabb keresőmotorját 1996-ban alkotta meg két stanfordi egyetemista, Larry Page és Sergey Brin, de magát a Google Inc.-et csak 1998-ban jegyezték be egy kaliforniai garázsba. Mára a Google csak a keresőóriás neve maradt és csak egy leányvállalata az Alphabet nevezetű, 2015-ben alapított anyacégnek. Az Alphabet árbevétele 2017-ben meghaladta a 110 milliárd dollárt. Sajnos azonban, mint azt már két példán is láttuk a befizetett adó mértéke itt is eltörpül a bevételhez képest. A Google kidolgozta minden idők egyik legsikeresebb adóelkerülési módszerét, mely több országon keresztül mozgatja úgy a jövedelmet, hogy az végül az összes adóhatóság látóköréből kikerül. Ezt a módszert nevezik dupla ír-holland szendvicsnek, mivel e két ország adószabályai alkalmasak a módszer végrehajtására. Ebben a fejezetben ezt a struktúrát fogom részletesen bemutatni.
Az anyavállalat a Google Inc. (ekkor még nem létezett az Alphabet) Írországban megalapította a Google Ireland Holdings Ltd. (GIH) mely az összes technológiai szabadalmat birtokolja, azonban önmaga nem végez tevékenységet, nincsenek alkalmazottjai, egyszóval egy fantomvállalatról beszélünk. A menedzsment és az irányítás a Bermudákon van, így a vállalat nem ír adóalany, hanem a Bermudákon adózik, mivel az ír adótörvények szerint a vállalatnak ott kell adóznia, ahol a központja, vezetése van, és nem feltétlenül ott, ahova bejegyezték. A Bermudákon azonban az adókulcs 0 százalékos, azaz a vállalati nyereség után effektíve nem fizet adót a cég.
Ezzel egyidőben létrehoztak egy valóban termelő vállalatot Írországban ez a Google Ireland Limited (GIL). Ehhez a vállalathoz folynak be az USA-n kívüli értékesítés utáni bevételek, viszont a GIL, hogy nyereségét csökkentse, jelentős díjakat fizet a szabadalmi jogokért egy Hollandiában alapított leányvállalatnak a Google Neatherlands B. V. -nek (GNBV). A GNBV a szabadalmi jogokat természetesen a GIH-tól veszi meg gyakorlatilag mindig olyan áron, hogy a profitját nullára csökkentse. Azonban, mint korábban említettem, Hollandiában a szabadalmi jogdíjak rendkívül kedvező kulccsal adóznak, ennek ellenére a holland cég nem tartja meg ezt a bevételt, hanem tovább utalja a GIH-nak jogdíjak címszó alatt, és mivel az utalás az EU-n belül történt, így az mentes a forrásadó alól.
Továbbá, mint ismeretes az Írországban bejegyzett, de a külföldről irányított cégek nem adóalanyok a szigetországban, így mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Utolsó lépésként, mivel ennek az ír cégnek az adóalanyisága a Bermudákon van, a jövedelem végképp eltűnik az összes adóhatóság szeme elől. A kör bezárult. Két ír cég, mely közül csak az egyik végez érdemi tevékenységet, a másik pedig egy adóparadicsomban adóalany, valamint egy holland társaság közbeiktatásával megszületett a szendvics, mely gyakorlatilag nullára redukálja a fizetett adó mennyiségét. A struktúra működését a 3. ábra szemlélteti.
3. Ábra: A Google vállalati struktúrája
Kutera alapján saját szerkesztés
Az, hogy mennyire hatékony a stratégia, mi sem példázza jobban, mint, hogy a Google effektív adókulcsa 2-3 százalék körül mozog. 2011-ben Angliában a Google 4 milliárd fontos bevételre tett szert, majd az év végén veszteséget mutatott ki, így nem fizetett egy fontnyi adót sem. Franciaországban ugyanebben az évben 68.7 milliós bevételt ért el a keresőóriás, mely után 2 millió eurónyi adót fizetett be a költségvetésbe. A becslések szerint 2005 és 2014 között Angliában 24 milliárd dolláros bevétele volt a cégnek és megközelítőleg 7.2 milliárd fontos profitra tett szert. Ezalatt a 10 év alatt a Google 200 millió dollárnyi adót fizetett be, melyben már benne van egy adóhatósági büntetés, is 130 millió font értékben. Ez kevesebb, mint a 3 százaléka a Google 10 éves összprofitjának amit a szigetországban realizált. (Kutera, 2017)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
