Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• CSI és Én, avagy Mission Impossible?

  (Önfejlesztő/gerjesztő tréning)

  Változnom kell. Ez tény, méghozzá visszavonhatatlan. Ki kell zárni a tudatomból a negatív dolgokat. Azt mondják, negatív energiákat vonzok be, úgy pedig nem fog sikerülni. Nem lehetek boldog, kiegyensúlyozott, mert úgy nem tudom beengedni a CSI-t.

  Lássuk csak, nem is tűnik olyan bonyolult dolognak.
  Csak úgy kell kelnem reggel, hogy minden sikerülni fog. Nem érhet semmi baj. Mindenkit szeretek, legfőképpen önmagam. Hiszen enélkül más sem fog szeretni. Ezaz!!! Végigcsinálom így a napot, aztán este jöhet a lazulás, jól megérdemelt pihenés, újabb adag CSI felszippantása.

  Reggel 6.10
  Kivánszorgok a fürdőbe. Belenézek a fél testhossznyi tükörbe. Jesszus!!
  Sápatag arc, karikás szemek és egy állon nőtt pattanás néz vissza rám…
  Aztán eszembe jut az álom, amiből hajnalban riadtam: börtöncella, homoszexuális cellatárs, veszett kutya épp harapni készül, egy kislány birkózik vele.
  Pff.. hát ez siralmas! Dühös vagyok! Sokkal jobban kellett volna koncentrálnom lefekvéskor a homokos tengerpartra, susogó tenger zajára, sós víz illatára, 30 fokra. Na mindegy, nincs veszve még semmi! Egy jó kis zuhany, és smink csodákat tesz majd velem (na nem egy vakolatnyi, szerencsére arra semmi szükségem, elég egy kis pirosító).

  Kezdődjön hát a nap!

  Folytatás...

  blackberry7 16 éve 0