†2000.11.15-2014.07.25†

"Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet,
de a kegyetlen halál mindent összetépett.
Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél,
nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél.
Egy reményünk van, mi éltet és vezet,
hogy egyszer majd találkozunk veled."

Orosz Bence 2000.November 15-én Nyíregyházán látta meg a napvilágot.
Sajnos születése után nemsokkal kiderült,hogy a kisfiú izomsorvadásban szenved.
A család nehéz anyagi körülményei ellenére,irigylésre méltó kemény és kitartó munka után kupakok és dobozokat gyűjtve vásárolni tudott egy olyan autót melyet Bence és testvére használhatott utazásukkor.
Előtte nem igazán tehették ezt meg,hiszen sajnálatos módon Bence testvére,Szabolcs is e betegségben szenved és akár egy kisebb autóval is nehéz megtenni egy utat a felszerelések miatt.
Az édesanya elmesélte,hogy Bence minden vágya az volt,hogy hattyúkat etethessen a balatonparton.
A vágyálom beteljesült.Bence pedig kitartó,rögös de szüleinek köszönhetően boldog de rövid élet után Édesapja és unokatestvére karjaiból távozott el tőlünk miután a sorvadás már elérte a szívét is.

"Nagyon akartam élni még,
Érezni szívetek melegét.
Nem adta a sors nekem,
Elvámolta az életem.
Búcsú nélkül kellett elmennem,
Őrizzetek szívetekben."

Nyugodj Békében Bence!

"Küzdelmes szenvedés volt életed,
Korán itt hagytál bennünket, a Te
szíved nem fáj, de a mienk vérzik
mert a fájdalmat csak az élők érzik…"

A család továbbra is hatalmas hálával fogadja mindenki segítségét.
Legyen az kupak,üdítős doboz....
Ne felejtsük el Szabikát,aki tovább küzd!!!
Ha segíteni szeretnél Privát üzenetben is érdeklődhetsz.

A cikk létrejöttéért köszönet Oroszné Áginak.