Sokáig gondolkodtam, mi az amit szeretnék.
Nem értettem miért nem sikerül megkapnom, de vágytam rá.
Próbáltam a magam módján megszerezni, de rá kellet jönnöm lehetetlen.
Amikor megízleltem, kiderült miért nem lehetett az enyém előtte.
Egy szimpla vágy, eljuttatott odáig, hogy felismertem, az vagyok akit felismerek azokon a dolgokon keresztül amik ingerként érnek. Nem egyszerű, nem én nézem a filmet, hanem az néz engem.
Most hogy megkaptam amire vágytam rájöttem, hogy nem biztos hogy okos ötlet volt erre vágyni, mert mindennek vége egyszer.
Visszatérek azon önmagamhoz aki nem latja tükörképet, de az új énem tudja, hogy ott van. Frusztráló és elkeserítő.
Ezzel együtt élni lehet, de a vágy megint ott van.
Sajnos ezen a módon egy önellentmondásba keveredtem magammal, így már nem tudom mit szeretnék.
Szomorúan tekintek körbe, és irigykedem, sok variáció van, de lehet az enyém a legrosszabb.
Tudom, létezik, megtapasztaltam, de nem tudok ellene semmit tenni, hogy eltűnjön.
Az apropója
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
:
