2024. február 27., kedd

Gyorskeresés

Alapozó Első rész

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Hello Mindenkinek

Az UPS-ek kapcsán felmerült, hogy a tárgyalt mélység nem elegendő, túl felszínes. Ennek természetesen megvan az oka, az UPS funkcionalitása az összes részegység együttműködéséből adódik, így a részegységek felszínes bemutatása elegendő ahhoz, hogy a komplett egység működését meg lehessen érteni.

Mivel az igény felmerült, a részletes bemutatásra, így alapozó kurzust indítok, amennyire ez tőlem telik.

A kezdeti problémák:
Indulhatunk Ohm törvényétől és a töltés szeparációtól, de akkor sosem lesz belőle semmi, mert nem fogok 130 évig élni az tuti. :N

Amire gondoltam, először is, értsük meg az AC(Alternating Current = Váltakozó áram)/DC(Direct Current = Egyenáram) lényegét, történelmi viszonylatban is, és a konverzió szükségességét.

A történet Alessandro Volta nevével kezdődik hivatalosan, az első elektrokémiai energia tároló előállítójával.
Ez volt az első DC energiaforrás, ha nem megyünk vissza az Egyiptomi leletekig. Elektromos energia tárolása, nagyobb mennyiségben, relative kis helyen, csak így oldható meg jelenleg.
Egyből hozza a kérdést, akkor minek van nekünk AC hálózatunk, és ahhoz kapcsolódó berendezéseink, mikor a mai világban, otthon kb minden készülék AC/DC-t átalakítást igényel, és a többit is meg lehetne oldani DC-ről?

Az ok ott keresendő, hogy ez nem mindig volt így, és az AC-nak sok praktikus haszna van.

Egy pár előny, a teljesség igénye nélkül: Egyszerű előállítani villamos forgo géppel, a feszültség transzformációnak köszönhetően csökkenthetők a szállítás folyamán fellépő veszteségek(Ez a tradicionális viszonylat miatt van, hiszen teljesítmény félvezetők nem álltak rendelkezésre egy DC transzfer rendszer kiépítéséhez a múltban, ezt külön kérésre részletezem tovább), egyszerűbb kapcsoló szerkezetek, hiszen 50 periódus alatt 100-szor szakad meg az áram folyása, így csökkenthető az ívképződés miatt szükséges túlméretezés, villamos forgógépek egyszerűen készíthetők eme áramnemre stb.

Hátrányai, szintén a teljesség igénye nélkül: Folyamatosan változó mágneses mezőt hoz létre(Energia veszteség), folyamatosan oda-vissza polarizálja a környező szigetelő anyagokat, mint egy kondenzátort, feltölti és kisüti periodikusan(Energia veszteség), a DC hőegyenérték eléréséhez 1.41-szer nagyobb csúcs feszültség szükséges, így erősebb szigetelő anyagok szükségesek, stb.

A legfőbb előnye az AC-nak: P=I*I*R képlet miatt adódott, annyit tesz, hogy a hálózati szállítás közben, az áramot lecsökkentjük, a feszültséget megemeljük(Az egyen áram nem transzformálható hagyományos módon, vagyis nem lett volna gazdaságos megoldás szállításra a múltban), így csökkentjük a transzfer veszteségeket, hiszen ahogy csökkentjük az áramot az adott ellenálláson, egyenes aranyban csökken a feszültség esés.

Ez az elsődleges oka, az oda vissza alakításnak, hiszen energiát DC formában tudunk tárolni, illetve a felvezető eszközök ezzel képesek működni mint például a processzor, míg a felhasználás szempontjából, az adott hálózat kialakulása miatt AC-ra van szükségünk.

Akkor vágjunk bele az AC/DC konverzió alapjaiba!

Tradicionálisan lehet forgo géppel végezni, mint például a hegesztő dinamók.
A dinamó egy olyan berendezes, amely állórésze lehet allando mágnes, vagy elektromagnes, míg forgoresze egy kommutatoron keresztul egyeniranyitja a forgoreszben indukalt aramot.
Ez a megoldás azert szuletett mert a nagy teljesitmeny tartos leadasara kepes felvezetok meg nem leteztek.

Folytatjuk.....

Hozzászólások

(#1) UnA


UnA
Korrektor

És még csodálkozunk, ha az AC/DC is ausztrál? :)

(#2) whbear


whbear
senior tag

Várjuk a folytatást!

Arch Linux, Void Linux, Network Radios, VoIP, HAM

(#3) Eastman


Eastman
őstag

(Ez a tradicionális viszonylat miatt van, hiszen teljesítmény félvezetők nem álltak rendelkezésre egy DC transzfer rendszer kiépítéséhez a múltban, ezt külön kérésre részletezem tovább)

Részletezd! :)

[ Szerkesztve ]

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

(#4) totron


totron
őstag

Na ez hasznos. Napelemes berkekben is rendre felmerül a váltakozóáramra megalkotott eszközök napelemről való egyentáplálása, nem egyszer a megadott feszültségtartományon kívüli, alacsonyabb értékeken. Ezeknek meg is lesz a böjtje, csak még nem tudják.
Jó példa az konverziós alapozáshoz szerintem.

(#5) #90088192 válasza Eastman (#3) üzenetére


#90088192
törölt tag

Ha onnan indulunk, hogy Edison és Tesla miként viaskodott, az egy dolog, az adott keretek között egyen/váltva irányítás maximum forgó gépekkel volt lehetséges, ahogy az energia átalakítás is.
Tesla ezt nagyon jól tudta, és korán felismerte feszültség konverzió nélkül lehetetlen hálózatot építeni.
Vagyis ha egyenáramú hálózatot akartunk volna telepíteni, meg az akkori viszonyok között is drága és karbantartás igényes lett volna, arról nem beszélve, hogy pl a védelmek és egyéb hálózati eszközök megépítése egyenáramú közegben gazdaságosan lehetetlen lett volna.
Mivel minden feszültség konverzió forgó gépekkel kellett volna elintézni, ez eszement lett volna, az utca végén nem trafót tették volna az oszlopra, hanem 2 forgó gépet amik direkt kapcsolatban vannak. Folyamatosan karban tartani, hiszen csak a kommutator ami képes erre, az ív lámpa bizonyította, lehetetlen volt hosszútávon üzemeltetni.
Egy transzformátor minden szempontból egyszerűbb.
Ez okozta azzt, hogy megfizethető, és gyorsan terjedni tudott az elektromos energia, hiszen az átviteli lánc "primitív"

Persze ez csak a saját elgondolásom azok alapján amit tapasztaltam. :R

[ Szerkesztve ]

(#6) #90088192


#90088192
törölt tag

Köszönöm :R

Megpróbálom a felvezetős egyenirányítás alatt kivesézni mint a felvezető, mint az egyenirányítás lényegét, a következő bejegyzés folyamán.

(#7) akaido válasza Eastman (#3) üzenetére


akaido
addikt

A félvezető olyan oktató, aki a félszerzeteket az "energiamegtagadás" törvényére próbálja -félve-féltve és félrevezetően- oktatni... :)

Szabad országban, szabad ember, szabad akaratából azt mond és azt tesz...amit szabad. UDS Ignition.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.