Aki a cím első feléből valamiféle kártyázó robotra gondolt, csalódni fog. Én is leginkább arra gondoltam volna, de nem, nem arról van szó - de erről később.
Ma kezembe akadt az "A digitális fotózás műhelytitkai kezdőknek" című fotós könyv, pontosabban abból is a 2008-as kiadású. (Jobb kép híján: [link])
Már az első három oldal elolvasása után jojózott a szemem, na nem azért, mert olyan kis betűkkel írták volna, hanem a tartalma miatt. Igazából nem ez az első fotós könyv, amiben nem "csupán" félreérthető részek, de konkrét tárgyi tévedések és, mondjuk ki, sültbaromságok vannak. Sőt, alig láttam még fotós könyvet, ami ne ilyen lenne - pedig láttam már párat. Valamiért divat. Divat úgy könyvet írni valamiről, hogy arról a valamiről maximum ködös fogalmaink vannak. Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, könyvet ír róla? Érdekes.
Régebben azt gondoltam, és sok helyen azt lehetett hallani, azt hangoztatták, hogy a neten fellelhető infókkal óvatosan kell bánni, ami a (szak)könyvekben van, az a frankó. Vajon sosem létezett ez az idő, vagy csak a régmúlt homályába veszett?
Pár "érdekesség" a könyvből, ami miatt billentyűzetet ragadtam (teljes mondatokat nem idéznék ki szó szerint, szerzői jogi okokból, de talán így is érzékeltethető lesz, amiről beszélek):
- A könyvünk a digitális gépeket három csoportba osztja, ami még nem lenne alapvetően baj. A középső csoport, amit ugye legtöbben bridge-ként ismernek és írnak, tekintve, hogy hidat képez a kompaktok és a tükrösök között, nos, ez lenne a "bridzs gépek" kategóriája. (Igen, tudom, hogy divat magyarosan, fonetikusan leírni dolgokat, egyrészt chaten, msn-en, lustaságból, vagy poénból, másrészt hivatalosabban is terjednek ilyen módon átírt szavak, de a jogot fenntartom, hogy a "bridzs gép" kifejezést olvasva hátast dobjak.)
- A könyvünk elmagyarázza, hogy bizonyos CCD-ken 8-12 ezer egység érzékelő is van, tehát 8-12 megapixelesek. (Az SI prefixumokat ugyan már tanították általános iskolában is, na meg minden nap használjuk, amikor veszünk egy kilo(gramm) kenyeret, vagy megteszünk 30 kilométert, esetleg átpakolunk 200 megabyte adatot a merevlemezünkről, de ez semmi gondot nem okozott, mint látjuk.)
- A könyvünk részletesen taglalja, hogy a megapixelek már annyira nem számítanak, ellenben a zoom, na az az, ami a jó gépet jó géppé teszi. Minél nagyobb a zoom értéke, annál értékesebb géppel van dolgunk. Igen, annál értékesebbel, ez a szó spec. pont idézve van. (Afene, mindenki cserélje le a Canon PowerShot G12-jét Fuji S1600-ra, mert az sokkal értékesebb gép. Meg amúgy is, ugye a zoom növelésével nem szokás romlania az optikai teljesítménynek...)
- A könyvünk precízen kitér rá, hogy a 4/3-os szenzort használó Olympus gépeknél kisebb a keresőkép mérete, mint a többi tükrösnek... így általánosságban, mint tuti szabály. (Aki valamiért mondjuk egy Olympus E-3 keresőjét nagyobbnak, sőt urambocsá' jóval nagyobbnak látja, mint mondjuk egy Nikon D5000-ét, azonnal menjen szemészhez alapon...)
- A könyvünk gyönyörűen egybemossa a zoom erősségét a "ráközelítés" nagyságával, a nagyobb zoom kisebb látószöget jelent reflexet erősítve. (Mintha nem lenne elég nagy kavar a fejekben e téren már így is.)
- A könyvünk kifejti, hogy vannak fénymérési módok, mint középre súlyozott, vagy mátrix, vagy épp spot, de a legtutibb fénymérési mód, ami az összes fotós helyzetet megoldja, és amivel bármit a világon fotózhatunk, az szimplán az, hogy ha egy szürkelapra mérünk fényt, és azt a beállítást használjuk. (Minek is a kreativitás, amit az expó ilyen-olyan irányba történő eltolásával érnek el egyes barbárok...)
- A könyvünk kifejti, valamint kis táblázatokban is tájékoztat róla, hogy a szabályos blendesor értékei: 1,8 - 2,8 -4 - 5,6 stb stb, valamint, hogy a sorban mindegyik értéknél a blende feleannyi fényt enged át, mint a soron következőnél. Ahogy említettem, kis táblázat is tájékoztat erről: F/1,8 - 1/2000sec, F/2,8 - 1/1000sec. (Nem tudom, nekem az F/2 csak-csak jobban tetszik az F/2,8 alatt. Kíváncsi lennék, hogy a könyvben felírt sorozatra milyen matematikai szabályt tudna ráhúzni a szerző....)
Így dióhéjban. Eddig bírtam agyilag, de ennél azért keményebb dolgok is vannak benne, bár kevésbé expliciten. Minden esetre a fejekben a fotózásról lévő zűrzavar exponenciális növelésére gyönyörűen alkalmas ez a mű.
Ismétlem: nem ez az első könyv, ami hasonló tévedésekkel és félrevezető dolgokkal tarkított, sőt. De ez aligha lehet öröm az ürömben...
...rohadtul amatőr vagyok... 1-2 képem van, ami (nem csak) szerintem nagyon jól sikerült, de ennyi... az oly sp510uz lehetőségei elég korlátozottak... a makró az megy, mást meg általában 50-100 körüli iso-val próbálok lőni kézből vagy állványról, mert egyébként zajhalmaz az egész... pár kisebb trükköt és szakszót (jelentését/funkcióját) tudok a fotózással kapcsolatban, de ezzel slussz...
