Azt hiszem elég sajátos elképzelésem van a szolgáltatásokról... Szeretek annyit fizetni érte, amennyit ér. Gondolom ezzel sokan így vannak, én gyakorlatban is igyekszem ezt alkalmazni. Mindegy kié a cég.
A korrektség kedvéért, most sokat jártam BKV-val (robogó szervizben van), így vettem bérletet. Hazafelé 9-es buszon két hajléktalan épp életelixírt szürcsölgetett egy 2L-es PET palackból. Az illóanyagok gyorsan tovaterjedtek a lerúgott Volvo hátsó részén. Ezt tetézte a hering-feeling, és az emberek csodás hangulata, testi-lelki egyensúlya.
Már majd' egy órája vergődtem az alacsony padlós hátuljában, amikor a végállomás előtt felszállt egy fiatal BKV ellenőr, és a bérletet kérte tőlem, és a melegedő hajléktalanoktól is. Tőlem megkapta, közölte, diákot is kér mellé, majd a frissen mosdott úriemberekhez fordult, akik letörölték a palackból facsart szőlőlét szolid szakállukról, majd közölték, hogy nincs lakcímük, nincs igazolványuk, tulajdonképpen nem is léteznek. Az ellenőr erre leszállította őket a végállomásnál, majd miután közölte, hogy ott amúgy is le kéne szállniuk, hozzám jött, és kérte a diákot. Ami persze lejárt, mert a régi volt nálam, az új, meg kb 500m-re a buszmegállótól, otthon.
Kedvesen elmondta a jogaimat, és, hogy mit merre meddig. Erre odajött egy 50-es éveiben járó nő (a jelzőket most kihagynám, amikkel szóban jellemezném), és elvette a diákomat. Amikor felszólítottam az igazolványom visszaszolgáltatására, közölte, hogy addig nem, amíg nem adok érvényeset, vagy személyit a büntetéshez. Fáradt voltam, az idegességtől blokkolt az agyam. Gondoltam rá, hogy ott hagyom nála, és lelépek, de nem tettem, gondoltam együtt fogok működni velük (jó vicc), elmondtam, óráról jövök, megmutattam a jegyzeteimet, órarendemet, nem érdekelte. Azt mondta, nincs érvényes igazolványom, megbüntetnek (16000HUF). Mind ezt lekezelő stílusban. A fiatal kollégája kedves volt, felsorolta a lehetőségeimet, megúszom ("csak 2000Ft), ha 2 munkanapon belül bemutatom, de barátot/rokont megbízással is beküldhetek. A nő még mindig nem volt hajlandó visszaadni az okmányt (közben leszálltunk a végállomáson). Hangot adva nem tetszésemnek, hogy elvette az okmányomat, amihez nem is érhetne, és együttműködően ott társalgok velük, bezzeg a csöveseket elengedték gond nélkül, megkaptam, hogy azért, mert rajtam be tudják hajtani... Na ekkor őszinte szeretet lángja öntötte el lelkem, amely azóta sem csökken... Szerintem ő még élvezte is a helyzetet, ilyenkor legalább irányíthat, ha az ágyban már úgy 30 éve nincs rá lehetősége.
Ma bementem a BKV-hoz, hogy rendezzem az ügyet, és egy kedves, szintén fiatal srác 5 perc alatt elengedett 2000Ft-tal könnyebben. Nem csináltam balhét, mivel tényleg rendes volt... Az öreg, besavanyodott banyák (ketten voltak, de az egyik végig cigizett) meg majd a %-ukat (ha kapnak), úgyis vérnyomáscsökkentőre költik (agy implantátumra biztosan nem)... Búcsúzóul (elköszönés helyett) csak annyit mondtam nekik, hogy már tudom, miért fogok jövő hónaptól robogóval járni.
Nem a büntetés fáj, hanem az, ahogy bántak az emberrel. Ha pofátlanul lelépek (legközelebb megteszem, ha lesz is bérletem, akkor is, bár amint lehet tényleg robogó váltja ki a buszozást), akkor semmit nem tudnak velem kezdeni.
(Bár ha félreértette volna: inkább a 2K!!!
)
