Ahogy a léghajóból kiszórják a nehezéket, hogy magasabbra emelkedjen, úgy vetkőzi le az ember a felesleges dolgokat, hogy tisztább, teljesebb életet élhessen és még inkább megvalósíthassa önmagát..

Valahogy így kezdeném, miután koromból már látszik, hogy nem épp tegnap kezdtem eme sárgolyó taposását.
Krisztusi korba lépett Sátánista, halálvágyó életművész..ez mind voltam, vagyok, de hogy mi leszek az még a jövő titka.. bár, már látom a fényt az alagút végén.. de miért dudál??
Na jó, poént félretéve, - már amennyire lehet, - igyekszem rövid összefoglalót írni erről a pár évről, amit magam mögött hagytam..

Lássuk csak.. Születtem, mint teljesen normális kisgyermek, de aztán valami elromlott.. már egészen kis koromban kitűnt, hogy valami baj van itt benn a fejben, de még nem volt annyira gáz. "Inkább rossz legyen, mint beteges.." szólt a bölcselet az öregek szájából.. Hümm, szerintem erre ők sem számítottak.. majd felnő, és helyrerázódik... hát, nem.. én nem vagyok olyan..
Aztán nekiálltam rajzolni.. és azóta ez megy.. kezdetben vala a.. jah, nem.. az egy másik történet.. de az elején még csak papírra alkottam, aztán már mindenre, ami elém került.. így lettek az iskolai füzetek, könyvek külső - belső felén különböző minták, a falon, a ruhán, az ajtón, a különböző tárgyakon rajzok, többé-kevésbé sikerült alkotások..
Aztán jött a zene.. 88 ősze: "Amikor kölyök voltam, 16 éves.." nah, ez sem igaz, bár részben de.. 14 voltam, és tényleg egy barátom cibált el, az akkor egyetlen, ilyen zenéknek is helyt adó Művházba, túl az óperencián és a vasúton.. A buli pedig jó volt.. még nem rock, de már valami hasonló.. az azóta is nagy kedvenc és alapnak számító Auróra talán első helyi fellépése volt, és ahogy a fent említett dal is folytatja: "És tudtam jól, hogy ez örökre fogva tart."
Azóta ez is erősen befolyásoló hatás az életemben..talán egy évre rá kezembe kaptam egy kazit, h ez új, hallgassam. Hogy mi volt rajta? Tök evidens: Tankcsapda.. még csak valami 25x másolt és gyengén hallgatható variáns, de akkor ez nagyon jó volt.. és jött, amit ez hoz magával.. lázadás.. aztán a zene és az akkor már alakuló rajz hozta magával, a többit. nekem tattoo kell.. meg motor, meg bőr és hosszú haj, és a többi..
és jött az első sírás.. katonaság.. a haj lehullt, könny kicsordult.. de hogy legyen benne pozitívum, meglett az első tattoo.. azt hagyjuk, hogy hogyan készült, hagyjuk hogy mit ábrázolt, de legalább volt alap.. seregben nem épp a tökéletes megoldásokról voltak híresek az emberek.. egy varrótű, egy kis cérna, meg némi pelikán tinta már elég ahhoz, hogy valaki tetováljon odabent.. főleg 15 évvel ezelőtt.. elkészült.. leszereltem, és már volt új cél.. eltüntetni, lehetőleg valami szép, és normális mintával..
Mission complete.. és persze a stúdió már hozta is magával azt, hogy az agy elinduljon.. és azóta is mozogjon...
Aztán pár csendes(?) és nyugodt(?) év, amit azóta is felejtek.. különböző tévutak, diszkók, lányok, akik nem feltétlen passzoltak, és tanulás.. suliban is, meg a tévedésekből is..
Ami maradt, az a rajz.. és a zene.. és az, hogy kell még egy két minta.. így ismertem meg egy barátomat, aki varrt még rám párat, és megmutatott egy két dolgot a tattoo ról.. ergo miért is ne csináljam én is.. rajztechnika alakult, a felszerelés megoldható, hely meg van rajtam..
Azóta "Lakik bennem egy kisördög..", bár ő konkrétan a vádlimon lakik, mert vele kezdtem..
És jött az a lány, aki komoly hatással volt rám.. és nem úgy..
Tőle rengeteget tanultam, a dekor alapjait, a technikákat, és egy halom olyan dolgot, amit azóta is hasznosítok a munkám során..azóta dolgozom dekorban is, ami mára kiforrta magát olyan szintre, hogy lassan tényleg szó szerint érthető a "mindennemű dekor" kifejezés.
És mellette a sport, ami pörgetett.. mászni.. a szó mindent jelentett, ami lényeges..
Hozott egy pár eredményt, egy ipari alpinvizsgát, egy nagyobbacska tévedést, némi nevet a városban, egy újabb csalódást, és a konzekvenciát.. csak magadban bízz.
Azóta pedig dekor.. bár ezt akár kötélről is, ha kell.. hogy falat kell festeni, vagy autót, tetoválni kell, vagy matricát ragasztani, névjegyet tervezni vagy plakátot, belső design vagy kirakat, már mindegy.. a lényeg, hogy egyedi legyen, a vendég elégedetten távozzon, - lehetőleg úgy, hogy jó hírt visz - és főleg visszajöjjön, mert a legjobb reklám a vevő, aki legközelebb is engem bíz meg..

Nos, ennyit rólam.. kicsit káoszos, kicsit ide oda kapó élettörténet, vagy amit akartok..
Ez vagyok én, viszont a mottó állandó:

"nem adhatok mást, csak mi lényegem.."