Érdekes gondolatok a mai világ pénzproblémáiról.

"A pénzkészlet, az árak és a termelés határozottan instabilabb volt a
Reserve Rendszer létrehozását követően, mint előtte. A termelést
tekintve a legdrámaibb időszak természetesen a két háború közötti volt,
beleértve a súlyos monetáris szűkítéseket 1920-21, 1929-33 és 1937-38
között. Amerika történelmének semelyik másik 20 éves időszakában nem
volt három ilyen súlyos szűkítés. Ez a biztonyíték meggyőz afelől, hogy
az I. Világháború alatti és közvetlenül azt követő áremelkedés legalább
egyharmada a Federal Reserve Rendszer létrehozásának tulajdonítható és
hogy a fő szűkítések súlyossága - 1920-21, 1929-33, és 1937-38 -
közvetlenül a Reserve hatóságok megbízásainak és mulasztásainak
tulajdonítható. Bármelyik rendszer, amelyik ekkora hatalmat és önkényt
ruház egy pár emberre, hogy a hibáknak - megbocsáthatóak vagy sem -
olyan messzemenő hatásaik lehetnek, az egy rossz rendszer. Ha ez rossz
rendszer a szabadság híveinek, mivel ekkora hatalmat ruház egy pár
emberre a politikai testület mindenféle hatékony ellenerőzése nélkül -
akkor ez a fő politikai érv egy független központi bankkal szemben. A
pénz sokkal fontosabb dolog annál, mint hogy a központi bankárokra
bízzuk."

Milton Friedman.

Tanulnunk kell a történelmünkből, mielőtt túl késő lesz. Miért nem
képesek a politikusok irányítás alá vonni az államadósságot? Mert
minden pénzünk adósságon alapszik. Ismétlem: ez egy adósság alapú
pénzrendszer. Pénzünk megteremtése USA államkötvények vásárlásával
kezdődik. Az emberek megtakarítás céljából kötvényeket vásárolnak, a
bankok kötvényeket vásárolnak, a külföldiek kötvényeket vásárolnak, és
amikor a FED több pénzt akar létrehozni a rendszerben, kötvényeket
vásárol, de csak egy egyszerű könyvelési tétellel fizet értük, amit a
semmiből teremt elő. Ezt követően ezt a FED által megteremtett új pénzt
a bankok azonnal megtízszerezik a részleges tartalékolási elvnek
köszönhetően. Tehát a bankok noha nem teremtenek fizetőeszközt,
teremtenek számlapénzt vagy új kölcsönök révén betéteket. Még be is
fektetik e létrehozott pénz egy részét. Valójában több mint 1 billió
dollárt ebből a magánúton előállított pénzből USA államkötvény
vásárlására fordítanak a nyílt piacon, ami durván 50 milliárd dollár
kamatbevételt biztosít a bankoknak, kockázatmentesen, minden évben,
levonva a kamatot, amit a néhány betétesüknek kifizetnek. Ily módon, a
részleges tartalékolási kölcsönzés gyakorlatával a bankok teremtik a
pénz több mint 90%-át, és ezáltal ők okozzák az infláció több mint
90%-át. Mihez kezdjünk mindezzel?

Szerencsére megvan a módja, hogy megoldjuk a problémát tisztán,
egyszerűen, gyorsan és mindenféle komolyabb pénzügyi probléma nélkül.

Egy-két év alatt teljesen kihúzhatnánk országunkat az adósságból
egyszerűen úgy, hogy kifizetnénk az USA államkötvényeket, adósságmentes
USA állami bankjegyekkel, ahogy Lincoln is tette. Ez önmagában
természetesen hatalmas inflációt gerjesztene, mivel a fizetőeszközünket
jelenleg a részleges tartalékolású bankrendszer megsokszorozza.

De itt van a leleményes megoldás, amit részben Milton Friedman
dolgozott ki, hogy a pénzkínálat stabil maradjon, és elkerüljük az
inflációt és a deflációt, miközben az adósság megszűnik. Ahogy a
kincstár USA állami bankjegyekkel visszavásárolja államkötvényeit a
nyílt piacon, a helyi bankfiókok tartalék követelményei ennek
arányában emelkednek, így a forgalomban lévő pénz mennyisége állandó
marad.

Ahogy a kötvénytulajdonosokat USA bankjegyekkel kifizetik, azok ezt a
pénzt letétbe helyezik, ezáltal elérhetővé teszik a bankok számára
tartalékaik növeléséhez szükséges fizetőeszközt.
Ha egyszer az összes USA államkötvényt helyettesítették USA állami
bakjegyekkel, a bankok 100%-os tartalékolású bankok lesznek, szemben a
most használatos részleges tartalékolású rendszerrel. Innentől kezdve a
korábbi FED épületekre csak, mint központi klíringházra lesz szükség a
csekkek miatt és a páncéltermek miatt az USA bankjegyek számára.

A Federal Reserve Törvényre nem lesz többé szükség, hatályon kívül
lehet helyezni. A pénzügyi hatalmat vissza lehet adni a
pénzügyminisztériumnak. Nem lenne többé pénzteremtés vagy szűkítés a
bankok részéről. Ily módon nemzeti adósságunkat kb. egy év alatt ki
lehetne fizetni, a FED-et és a részleges tartalékolású bankrendszert el
lehetne törölni.
Nemzeti csőd, pénzügyi összeomlás, infláció vagy defláció nélkül, vagy
bármilyen számottevő változás nélkül, amit egy átlag amerikai
érzékelne. Egy átlagember számára az elsődleges változás az lenne, hogy
az 1913-ban jóváhagyott Federal Reserve Törvény óta először az adók
elkezdenének csökkenni.

Ezt az elképzelést, nyilvánvalóan már a FED is jól átgondolta, s talán
ennek köszönhető, hogy az amerikai adósság jó része kínai kézbe
vándorolt. Ami várhatóan negatív hatást gyakorol majd fenti
elképzelésre. E következmény kiküszöbölésére azonban még további
ötletekre és erőfeszítésekre lesz szükség.
Most vizsgáljuk meg ezeket a javaslatokat részletesebben.
Íme, a Monetáris Reform Törvény fő rendelkezései, amit a Kongresszusnak
jóvá kéne hagynia. Természetesen az ugyanezt az eredményt elérő
változatok ugyanolyan jók lennének.

1. Fizessük ki az adósságot adósságmentes USA bankjegyekkel. Ahogy
Thomas Edison mondta: "ha az USA képes kibocsátani dollár kötvényt,
akkor képes kibocsátani dollár bankjegyet is." Mindkettő csupán az USA
Kormányának hitén és hitelességén nyugszik. Ez egyenértékű az egyik
típusú kormányzati fizetési kötelezettség másikra cserélésével. Az
egyiket sújtja kamat, a másikat nem. A Federal Reserve Bankjegyeket fel
lehet használni erre is, de nem lehet nyomtatni, miután terveink
szerint a FED megszűnik, így az USA bankjegyek használtat javasoljuk
inkább.

2. A Részleges Tartalékolású Bankrendszer megszűntetése. Ahogy az
adósság visszafizetésre kerül, a tartalékolási követelmények minden
bankra és pénzügyi intézményre vonatkozóan egyidejűleg arányosan
növekednének, hogy felszívják az új USA bankjegyeket, amelyek letétbe
kerülnének és a bankok megnövekedett tartalékává válnának. Az átmeneti
időszak első évének vége felé a pénzügyi intézmények meglévő
tartozásait átvállalná vagy megvásárolná az USA kormánya egy egyszeri
művelettel. Más szóval végül ők is ki lennének fizetve adósságmentes
USA bankjegyekkel azért, hogy a teljes pénzkínálat stabil maradjon.
Nagyjából az első év végére minden nemzeti adósságunkat kifizetnénk, és
kezdhetnénk élvezni a teljes tartalékolású bankrendszer előnyeit. A FED
idejét múlta, korszerűtlen intézmény lenne.

3. Az 1913-as Federal Reserve Törvény és az 1864-es Nemzeti Bank
Törvény hatályon kívül helyezése. Ezek a törvények ruházzák át a pénz
feletti hatalmat a magán banki monopóliumnak. Vissza kell vonni őket,
és a pénz feletti hatalmat vissza kell adni a pénzügyminisztériumnak,
ahogy eredetileg is volt, Abraham Lincoln elnök idején. Pénzügyi
intézményekkel bármilyen kapcsolatban álló bankároknak vagy egyéb
személyeknek nem szabad megengedni, hogy részt vegyenek a bankrendszer
szabályozásában. Az első két reformot követően e törvények egyébként
sem szolgálnának semmilyen hasznos célt, mivel a részleges
tartalékolású bankrendszerre vonatkoznak.

4. Az USA visszalépése az IMF-ből, BIS-ből és a Világbankból. Ezeket az
intézményeket, akárcsak a FED-et arra tervezték, hogy a nemzetközi
bankárok világgazdaság feletti hatalmát tovább központosítsák, és az
USA-nak ki kell lépnie ezekből. Az olyan kártékony feladatukat is el
lehet végezni, mint a pénzváltás nemzeti szinten, vagy ezekre a
feladatokra korlátozott új szervezetekben. Egy ilyen monetáris reform
törvény garantálná, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség nagyon stabil
maradna, infláció vagy defláció nélkül. Emlékezzünk rá, hogy az utóbbi
három évtizedben a FED tízévente megduplázta az amerikai pénzkínálatot.

Ez a tény, valamint a részleges tartalékolású bankrendszer az infláció
és a vásárlóerő csökkenésének valódi okai, egy rejtett adó. Ezek, és
más adók a valódi okai annak, hogy miért kell mindkét szülőnek
dolgoznia a család szűkös megélhetéséért.

A pénzkínálatnak lassan kellene növekednie, hogy stabilan tartsa az
árakat, nagyjából a népesség növekedésével arányosan, kb. 3%-kal
évente. Nem pedig egy titokban találkozó bankárcsoport szeszélyei
szerint. Valójában az amerikai gazdaságban lévő pénz mennyiségével
kapcsolatos minden jövőbeli döntést a népességnövekedési statisztika és
az árszint index alapján kell meghozni.

Az új monetáris szabályozók és a pénzügyminisztérium, aminek talán
Monetáris Tanács lesz a neve, egyáltalán nem járhat el önkényesen ebben
az ügyben, kivéve háború idején. Ez biztosítana egy évi durván 3%-os
folyamatos, stabil pénzgyarapodást, ami stabil árakat és heves
változásoktól mentes pénzkínálatot eredményez. Hogy biztosítsuk a
folyamat teljes nyitottságát és becsületességét, minden tanácskozás
nyilvános lenne, nem pedig titkos, mint FED kormányzó testületének
találkozói manapság.

Honnan tudjuk, hogy ez működni fog?

Onnan, hogy ezek a lépések eltüntetik a gazdasági instabilitás két fő
okát, a FED-et és a részleges tartalékolású bankrendszert, és a
legújabbat is, a BIS-t, a Nemzetközi Fizetések Bankját. De ami a
legfontosabb, hogy megszűnne egy súlyos válság kialakulásának a
veszélye. Figyeljük meg, mit mondott Milton Friedman a súlyos gazdasági
válságok egyedüli okáról: "Nem tudok egyetlen súlyos válságról, ami
valaha is volt bármelyik országban, ami ne járt volna együtt a
pénzkészlet erős visszaesésével, és a pénzkészlet olyan erős
visszaeséséről sem tudok, ami ne járt volna együtt súlyos válsággal." -
Milton Friedman

Saját fizetőeszköz kibocsátása nem gyökeresen új megoldás. Ezt
szorgalmazta Jefferson, Madison, Jackson, Vanburen és Lincoln elnökök.
De ezt alkalmazták más időkben Európaszerte is. A legjobb példa talán a
Guernsey nevű kis sziget a francia partoknál az Angol Csatornában.

Adósságmentes pénzt használtak ott, hogy a nagy építkezési projekteket
fizessék, közel kétszáz évig.

Guernsey az egyik legsikeresebb példa, hogy milyen jól tud működni egy
adósságmentes pénzrendszer. 1815-ben létrehoztak egy bizottságot, hogy
megvizsgálja, mi lenne az új piac legjobb finanszírozási lehetősége. Az
elszegényedett sziget nem engedhetett meg újabb adókat, így a honatyák
úgy döntöttek, hogy kipróbálnak egy forradalmi ötletet: kibocsátják
saját papírpénzüket. Ezek csak színes papírbankjegyek voltak, fedezet
nélkül, de az apró sziget lakói beleegyeztek, hogy elfogadják, és
kereskedjenek velük. Hogy biztosítsák a széleskörű elfogadási
készséget, kihirdették, hogy az adókat is lehet velük fizetni. Ez az
ötlet természetesen nem volt újdonság. Pontosan ugyanaz volt, mint amit
Amerika is tett korábban, az Amerikai Forradalom idején, és sok példa
akad még világszerte. De Guernseyben új volt, és csodákat művelt. Ezt a
piacot még mindig használják. És emlékezzünk rá, a sziget-állam a
lakóinak adóssága nélkül építették. De mi lenne, ha követnénk Guernsey
példáját?

Hogyan reagálnának a bankárok ezekre a reformokra?

A nemzetközi bankárok kartellje biztosan ellenezné a reformokat, amelyek megszüntetik fennhatóságukat a világ gazdasága felett, amivel korábban rendelkeztek. De ugyanolyan biztos, hogy a Kongresszusnak megvan az alkotmányos joga és felelőssége, hogy engedélyezze az adósságmentes pénz, az USA bankjegyek kibocsátását, és hogy megreformálja a banktörvényeket, amiket meggondolatlanul léptetett életbe.

Kétségtelen, hogy a bankárok azt fogják állítani, hogy az adósságmentes pénz kibocsátása súlyos inflációhoz fog vezetni, vagy egyéb borzalmas jóslatokat tesznek. De emlékezzünk rá, hogy a részleges tartalékolású bankrendszer az infláció 90%-ának valódi oka, nem pedig az, hogy adósságmentes USA bankjegyekkel fizetnék az USA költségvetési hiányát. A jelenlegi rendszerben minden, a Kongresszus részéről történő túlköltekezés további adósságkötvénnyé változik, és FED által megvásárolt 10% aztán megsokszorozódik a bankárok kezében, az infláció több mint 90%-át előidézve.

Részleges tartalékolású és adósság alapú bankrendszerünk a valódi probléma. Figyelmen kívül kell hagynunk az elkerülhetetlen ellenállását a reformmal szemben, és ki kell tartanunk a gyógyulás befejeződéséig.
Az 1920-as években a Bank of England elnökeként, sir Josaih Stamp erre a modern részleges tartalékolású rendszerre utalva kijelentette: "A bankárság romlottságban fogantatik és bűnben születik. A bankárok birtokolják a Földet. Vedd el tőlük, de hagyd meg a pénzteremtés és hitelfelügyelet hatalmát, és egy tollvonással elég pénzt teremtenek, hogy ismét visszavásárolják.

Vedd el ezt az óriási hatalmat a bankároktól, és minden nagy vagyon, mint az enyém is el fog tűnni, és el is kell tűnniük, azért hogy egy jobb és boldogabb világban élhessünk. Amennyiben továbbra is a bankárok rabszolgája akarsz maradni, és ráadásul fizetni saját rabszolgaságunk költségeit, akkor hagyd őket pénz teremteni és a hiteleket irányítani." - Sir Josiah Stamp

Az amerikaiak lassan rájönnek erre. Ma már több mint 3200 város és megye támogatja egy non-profit szervezet tervét, amit Szuverenitásnak hívnak. A Szuverenitás mozgalom arra kéri a Kongresszust, hogy hatalmazza fel a pénzügyminisztert évi 90 milliárd dollárnyi USA bankjegy kibocsátására, nem Federal Reserve bankjegy, sem pedig adósság alapú kötvény kibocsátására, kamatmentes kölcsönök nyújtására a városoknak, megyéknek, iskolai körzeteknek a szükséges tőkefejlesztések érdekében.

Szokatlan, ámbár dicséretes módon az Illinois-i bankárszövetség közössége, 515 bank képviseletében támogatta ez a Szuverenitás tervezetet. Egy jó lépés a helyes irányba. Ahogy Milton Friedman többször hangsúlyozta: nem fordulhat elő súlyos válság súlyos pénzszűkítés nélkül. Rendszerünkben csak a FED, a Nemzetközi Fizetések Bankja az USA bankárok együttműködésével, együtt a legnagyobb Wall Streeti bankokkal tudnak válságot okozni. Más szóval gazdaságunk annyira hatalmas és rugalmas, hogy egy válság egyszerűen nem következhet be véletlenül. Hacsak nem reformáljuk meg bankrendszerünket, a bankároknak mindig meglesz hozzá a hatalmuk.

Kihúzhatják gazdaságunk dugóját a konnektorból, amikor csak akarják. Az egyetlen megoldás a FED és részleges tartalékolású bankrendszer megszüntetése, és a BIS-ből való kilépés. Csak ez fogja megtörni a nemzetközi bankárok gazdaságunk feletti befolyását. És tartsuk észben, hogy egy tőzsdeösszeomlás önmagában nem képes súlyos válságot okozni. Csak a pénzkínálatunk drasztikus szűkítése képes súlyos válságot okozni.

Az 1929-es értékpapír piaci csőd csak a piaci spekulánsokat morzsolta le, többnyire a kicsiket és közepeseket, 3 milliárd dollárnyi vagyon cserélt gazdát. De ez csak ködösítésként szolgált a 33%-os hitelszűkítéshez, amit a FED a következő négy évben tett, ami azt eredményezte, hogy az amerikai középosztály több mint 40 milliárd dollárnyi vagyona került a nagy bankok tulajdonába.

Ezt követően egy megosztott Kongresszus hangos tiltakozása ellenére a független FED egy teljes évtizedig szűkösen tartotta a pénzkínálatot. Csak a II. Világháború vetett véget a szörnyű szenvedésnek, amit a FED okozott az amerikai embereknek. Egy válságban az adóssággal sújtott amerikai középosztály megmaradt vagyonát a munkanélküliség, a csökkenő fizetések és az ingatlanárverések morzsolja fel.

Ha elkezdünk cselekedni pénzügyi rendszerünk megreformálása érdekében, a pénzváltók valószínűleg azt fogják tenni, amit 1929-ben majd az 1930-as években: tönkreteszik az értékpapír piacot és mindezt álcaként használják, miközben szűkítik a pénzkínálatot.

Viszont ha eltökélten harcolunk azért, hogy visszaszerezzük az irányítást pénzünk felett, elég gyorsan kijöhetünk belőle. Mindössze talán néhány hónapon belül az USA bankjegyek forgalomba kerülnek és helyettesítik a bankárok által visszavont pénzt. Minél tovább várunk, annál nagyobb a veszély, tartósan elveszítjük az irányítást nemzetünk felett.

De néhányan még mindig csodálkoznak, miért akarnának a pénzváltók válságot okozni. Levágni a tyúkot, amelyik éppen most tojja az arany kamattojásokat? Emlékezzünk rá, mit mondott Larry Bates: "Láthatják, hogy a gazdasági fellendülések és gazdasági válságok időszakaiban a vagyon nem semmisül meg. Csupán csak átkerül másokhoz."

Van valami fogalmunk róla, hogy mit tartogatnak számunkra a pénzváltók? Íme, amit David Rockefellernek, a Chase-Manhattan Bank, a Wall Street legnagyobb bankja elnökének mondania kellett: "Egy globális átalakulás szélén állunk. Csak egy megfelelően nagy válságra van szükségünk, és a nemzet el fogja fogadni az Új Világrendet." Tehát válságra van szükségük terveik gyors teljesítéséhez. Az egyetlen kérdés, hogy mikor következik be a válság. Szerencsére talán van még egy kis időnk. Nem valószínű, hogy a válság az 1996-es választások előtt következne be, de azután egyre nagyobb a veszélye. De akár döntenek egy tőzsde összeomlás vagy egy válság mellett, akár nem, a könyörtelen adóemelések, a munkahelyek százezreinek elvesztése révén, az olyan kereskedelmi egyezményeknek köszönhetően, mint a GATT és a NAFTA, az amerikai középosztály veszélyeztetett fajtává vált.

Az olcsóbb munkaerőt, beleértve a kínai rabszolgamunkát, amit Harry Woo hősies módon dokumentált, arra használják, hogy versenyre keljen az amerikai munkaerővel.

Más szóval a pénzt egyre kevesebb kézben egyesítik, ahogy az ország és a világ történelmében még soha. Reform nélkül az amerikai középosztály hamarosan eltűnik, csak a nagyon gazdag kevesek és a nagyon szegény tömegek maradnak, ahogy a világ nagy részén már bekövetkezett.